Egy lépéssel közelebb került vasárnap az Egyesült Államok annak a tervnek a megvalósításához, hogy amerikai cseppfolyósított földgázzal (LNG) árassza el Közép- és Kelet-Európát: Athénban ugyanis Görögország egyezményt kötött Ukrajnával LNG-szállításáról a háborúban álló ország téli energiaszükségleteinek a fedezésére. Ezzel Görögország lett az első olyan uniós állam, amely aktívan részt vállal az amerikai projekt végrehajtásában.
Görögország lehet az LNG-elosztóközpont
Az amerikai LNG idén decembertől áramlik majd 2026 márciusáig Görögországon keresztül egy újonnan üzembe helyezett hálózat segítségével, amely gázvezetékekből, LNG-terminálokból és tárolólétesítményekből áll. A gáz Görögországon keresztül lép majd be Európába, ahonnan Bulgáriába, Romániába és Magyarországra, valamint Ukrajnába és Moldovába megy majd tovább.
A projekt, amelynek megvalósításáért aktívan lobbizott Washington, azt a célt szolgálja, hogy energiával lássa el Közép- és Kelet-Európát, ezen belül Ukrajnát és majd Magyarországot is.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
„Ukrajna közvetlen hozzáférést kap diverzifikált és megbízható energiaforrásokhoz, miközben Görögország Közép- és Kelet-Európa amerikai LNG-vel való ellátásának elosztóközpontjává válik”, jelentette ki Kyriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közleményében pedig azt írta, hogy az egyezmény csaknem kétmilliárd eurónyi gázimportot fedez, amely szükséges az ukrán energiatermelés orosz légicsapások okozta veszteségeinek pótlására.
A megállapodást, amely a görög DEPA Commercial gázipari cég és az ukrán Naftogaz szándéknyilatkozatát formalizálta, maga Zelenszkij írta alá Athénban Stavros Papastavrou görög energiaügyi miniszter és Kimberly Guilfoyle görögországi amerikai nagykövet jelenlétében.
Magyarország is bevásárol
Ami a magyar vonatkozást illeti, Orbán Viktor miniszterelnök másfél héttel ezelőtti washingtoni útján egyezett meg amerikai LNG vásárlásáról. Ennek értelmében Magyarország – amellett, hogy washingtoni közlések szerint egy évre felmentést kapott az orosz energiaszektort célzó amerikai szankciók alól – vállalta, hogy amerikai LNG-t vásárol, tovább diverzifikálva ezzel energiaforrásait.
Amerikai források szerint a szerződés értéke megközelíti a 600 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 199 milliárd forintot. Orbán Viktor az ATV-nek adott múlt heti interjúban azt mondta, hogy öt évre veszünk évente 400 millió köbméter, azaz összesen kétmilliárd köbméter gázt.
Orosz helyett amerikai gáz
Visszatérve Görögországra és az amerikai LNG-re, az óriási gáztartalékokkal rendelkező Egyesült Államoknak nem titkolt célja, hogy egész Európában – és nem csak térségünkben – saját LNG-jével helyettesítse az orosz gázt, amelyet az Európai Unió a következő években szankciókkal kíván sújtani.
„Óriási lehetőségünk van arra, hogy kivezessük az összes orosz gázt – az utolsó molekuláig – Nyugat-Európából. Minden olyan molekula gáz, amit Oroszország nem ad el Európába, (…) helyben marad, és így nem táplálja a háborús gépezetet” – mondta Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter egy múlt heti athéni konferencián.
Az amerikai-görög együttműködés keretében Görögország múlt héten – nem sokkal azután, hogy az EU döntött az orosz LNG kitiltásáról 2027-es kezdettel – egy 20 évre szóló szerződést is kötött. Ennek keretében évi 700 millió köbméter amerikai LNG-t importál majd 2030-tól kezdődően azzal a céllal, hogy tovább növelje ezeket a szállításokat a tőle északra fekvő országok, köztük Ukrajna felé.
„Görögország és az Egyesült Államok jövőjét tekintve azt látjuk, hogy Görögország egy energiaelosztó központ lesz” – erősítette meg az amerikai nagykövet a görög törekvéseket. A görög energiaügyi miniszter egyenesen úgy véli, hogy a vertikális energiafolyosón belüli együttműködés döntőbb jelentőségű lehet a régió békéje és fejlődése szempontjából, mint a NATO.
Az együttműködés része az is, hogy Görögország – több mint négy évtizede először – megnyitotta vizeit a gázmező-feltárások előtt, amelyeket amerikai segítséggel fog végrehajtani. Az egyezséget az amerikai ExxonMobil írta alá a görög Energeannel és a HelleniQ Energy-vel.
Az első fúrásokra 2026 végén, 2027 elején kerülhet sor, a 2030-as évek elején pedig – ha minden jól megy – már megindulhat a gázkitermelés az amerikai cég reményei szerint.
Amerikai LNG: pro és kontra
Az amerikai LNG európai előretörése abból a szempontból pozitívum Európa számára, hogy segít csökkenteni az orosz energiafüggőséget.
Emellett a görög-amerikai üzletet lehet úgy keretezni, hogy azok jelentősen növelik Görögország, mint kereskedelmi partner és geopolitikai szövetséges hozzáadott értékét, mondta Harry Tzimitras, az oslói Békekutató Intézet Ciprus Központjának igazgatója a Politicónak.
Mindennek azonban árnyoldalai – környezeti következmények, pénzügyi kihívások és geopolitikai kockázatok – is vannak.
Görögországnak egyrészt meg kell dupláznia a tároló kapacitásait, ami jelentős mennyiségű tároló és LNG-létesítmény építését teszi szükségessé. Ez pedig komoly környezeti hatással járhat, figyelmeztet a szakértő.
Másrészt az amerikai LNG „jelenleg nagyon drága”, ami túlterhelheti az energiabüdzsét, harmadrészt a geopolitikai ellentétek valószínűleg erősödni fognak emiatt. És nem utolsósorban a projekt szembemegy a környezetvédelmi célokkal abból a szempontból is, hogy késlelteti az átállást a megújulóenergia-forrásokra, tette hozzá a szakértő.
Meloni és Trump személyes viszonya is számíthatott. 
