A Magyar Nemzeti Bank elmúlt félévben folytatott kiszámítható monetáris politikája elősegítette az infláció fokozatos közeledését a 2-4 százalékos jegybanki toleranciasávhoz – mondta Varga Mihály jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági bizottságának hétfői ülésén.
Hozzátette: az irány jó, azonban mind a belföldi, mind pedig a globális folyamatok arra figyelmeztetnek, hogy az óvatosságot továbbra is fenn kell tartani, különös figyelemmel az inflációt befolyásoló tényezőkre – jelezte. Megjegyezte: a 2024-es év teljes egészében a jegybank előző vezetésének idejére esik.
Felidézte: már a tavaly decemberi elnökjelölti meghallgatáson is azt az álláspontot képviselte, hogy az MNB-nek a transzparens működés mellett a törvényben meghatározott alapmandátumára kell koncentrálnia, amely az árstabilitás elérése és fenntartása, a stabilitásorientált monetáris politikával, kiszámítható befektetési környezet fenntartásával. Közölte: az átláthatóbb működés érdekében az új jegybanki vezetés hivatalba lépését követően új Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadtak el. Júniusban az igazgatóság elfogadta a 2025-ös pénzügyi terv módosítását, és 10 százalékkal csökkentették a működési költségeket. Áttekintették az ingatlanok hasznosítását is, ahogy az alapfeladat ellátására összpontosítás, illetve az egyéb tevékenységek mérséklése magával hozta a személyi állomány racionalizálását, így a dolgozók létszáma 15 százalékkal csökkent – sorolta.
Varga Mihály beszámolója szerint késlekedés nélkül hozzáláttak a jegybanki alapítványok működésének felülvizsgálatához is, az alapítvány új vezetése megtette a szükséges feljelentéseket, jelenleg az ügyészség nyomoz. Megemlítette azt a feljelentést is, amelyet az MNB a múlt héten a Szabadság téri székház felújításához kapcsolódóan nyújtott be.
Kezdeményezték egy új, nemzetközi alelnökség létrehozását az MNB-ben, hogy a monetáris politika nemzetközi összefüggései megfelelő súlyt képviseljenek a jegybanki tevékenységben. Megjegyezte, hogy az MNB vezetői és szakértői több mint 320 nemzetközi testület munkájában vesznek részt, magas színvonalat képviselnek a nemzetközi kutatómunkában. Összegzése szerint a jegybank vezetése az elmúlt fél évben az előzetesen megfogalmazott világos célok mentén haladt. A jövőben ugyanezt tervezik az árstabilitás biztosítása, az infláció leszorítása, valamint a magyar gazdaság fenntartható fejlődése érdekében – húzta alá.
Az MNB 2024-es évről szóló üzleti jelentését ismertetve közölte azt is, hogy a 2024-es év a magyar gazdaságban az infláció leszorításának éve volt, az infláció 2023-hoz viszonyítva jelentősen csökkent, és az év nagy részében a jegybanki toleranciasáv felső részében alakult.
Kérdések és válaszok
Csárdi Antal (Független) kérdésére, hogy ki ellen és hány feljelentést tettek, azt felelte, hogy a jegybank független intézmény, a folyamatban lévő nyomozásra vonatkozó kérdéseket az illetékes hatóságoknak kell feltenni. Az alapítványnak új vezetése van, akik teszik a dolgukat. A jegybank elkötelezett az átlátható működés mellett, ezért jelöltek ki új vezetést az alapítványhoz, így az ingatlanokkal kapcsolatban ők az illetékesek.
Az a cél, hogy az alapítványok megszűnjenek – válaszolta, azonban „a céghálót látva a megszűnés több kárt okozna”, így a vagyonmentést célozzák.
Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet a GTC-nél és az Ultimánál bekövetkezett vagyonvesztés, Varga azt felelte: ez egy elméleti kérdés, „nem tudjuk ma pontosan megítélni, hogy a történet végén lesz-e veszteség, nem lesz veszteség.
Tordai Bence szintén a jegybanki alapítvány felelőtlen gazdálkodásáról tett fel kérdéseket, többek között azt is, hogy indítanak-e polgári pereket a korábbi vezetők ellen az anyagi kár megtérítésének érdekében, és hogy érez-e Varga Mihály személyes felelősséget azért, mert korábban az országgyűlés tagjaként megszavazta azt a törvényt, ami lehetővé tette, hogy a jegybanki vagyont alapítványokba szervezzék. Varga szerint a parlament korábban jó döntést hozott, hasznos és jó célt szolgálhattak volna az alapítványok, de a döntéshozóik visszaéltek ezzel.
Mellár Tamásnak (Párbeszéd) az euró bevezetését felvető kérdésére közölte: rövid távon az államháztartásnak teljesítenie kell az euró bevezetésének feltételeit. A bevezetést nem a jegybank dönti el, ha a feltételek teljesülnek, akkor napirendre kerülhet a kérdés. A jegybank nyereségességéről vagy veszteségességéről szóló képviselői kérdésre közölte: a hatályos jogszabályoknak megfelelően gazdálkodnak.
Tordai Bence (Párbeszéd) felvetésére, hogy terheli-e a felügyelőbizottságot (FB) felelősség a jelentős anyagi károk megelőzése terén, közölte: az új vezetés a beruházásoknál felülvizsgálatot rendelt el, az ingatlanportfólió felülvizsgálata folyamatban van; az FB végzi a munkáját, a jegybank az egyik legjobban ellenőrzött intézmény.
Tordai arról is érdeklődött, hogy a Szabadság téri székház ügyében melyik szervezet keretein belül történt hivatali visszaélés, és hogy terheli-e Varga szerint az MNB felügyelőbizottságát felelősség azért, hogy nem vette észre az alapítványi vagyon körüli problémákat korábban. Varga azt felelte, a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft., a felügyelőbizottság a maga részéről végzi a munkáját. A jegybanki intézmények az állam intézményei között a legjobban ellenőrzöttek közé tartoznak, szerinte ez garanciát jelent arra, hogy jól végzik a feladatukat.
Dávid Ferenc (DK) kérdésére, miszerint nem okoz-e elviselhetetlen terhet a költségvetésnek a hosszú távú vállalati hitelezés támogatása, Varga Mihály azt mondta, ebben nem lát veszélyt, mivel eddig is működött, hogy 18 vállalati hitelezést támogató programhoz biztosított támogatást a kormányzat.
Bizottság hétfői ülésén 12 igen, 4 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták a jelentésről szóló határozattervezetet.
(via MTI)
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
