A Waterbuurt egy korszerű lakónegyed Amszterdamban, voltaképpen úszó otthonok  kolóniája. Közel 100 építmény lebeg kikötve az Eimer-tavon, de nem lakóhajóként funkcionálnak ezek, hanem tágas, kényelmes, valódi házként, amelyeket hatalmas, légmentesen záródó betonteknők tartanak meg. Főleg könnyű acélvázból és fából építkeznek.

Hollandia tehát nemcsak készül a klímaváltozás miatt bekövetkező vízszint-emelkedésre, de tesz is érte, hogy a jövőben mindez ne okozzon számára gondokat. A Marlies Rohmer holland építész által tervezett különleges városrész különféle lakástípusokat kínál, amelyek minden kényelemmel fel vannak szerelve. Bár a beszámolók szerint nem tartoznak a luxus kategóriába, e fogalom relatív. Az úszóházak acéloszlopokhoz vannak kikötve, így csak kissé ringatóznak a víz mozgásának hatására, és de csak függőlegesen.  

Hollandia lakosságának kétharmada a tengerszint alatt él, a jégsapka pedig folyamatosan olvad, ideje volt tehát nemcsak beszélni a klímaválságról, de tenni is érte, azaz megküzdeni vele – vélik a holland környezetvédelmi szakértők. A vízi építészet nagy híve, Koen Olthuis szerint „ma már biztonságosabb a vízen lakni, főleg ha olyan helyen él valaki, ahol gyakori az áradás. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb nagyváros már most is sűrűn lakott, és a lakások négyzetméter árai gyorsan emelkednek. Márpedig ebből a szempontból a vízfelület nem olyan drága, mint a földterület.” 

Az úszóházak hatalmas nappaliból, konyhából, teraszból és hálószobákból állnak, a mosdót félig a víz alá tervezték. A tetőn a lakók élelmiszert vagy más növényeket termeszthetnek. A  tetőn az esővizet  összegyűjtik, amelyet locsolásra, illetve WC-k öblítésére használnak. Az elektromos rendszert is a takarékosság jegyében alakították ki. Arra is készülnek a hollandok, hogy mezőgazdasági üzemeket telepítsenek a vízre hasonló építési módszerrel.  A házak között, a mólókon a látogatók is sétálhatnak, nézelődhetnek. Sok az érdeklődő, aki tervezi, hogy ide költözik, mivel úgy vélik, jó kiszabadulni a túlzsúfolt belső kerületekből, és a home office lehetővé teszi, hogy innen dolgozzon.

Ahogy egy másik online lap fogalmaz, akár a konyhaablakból is lehet horgászni, és persze bármikor csobbanni egyet. 
A vízen lebegő otthonok már évezredekkel ezelőtt megjelentek az emberiség történelmében, Ázsiában évszázadok óta gyakori ez, bár ott főleg jókora csónakokban laknak, sőt, onnan is kereskednek. Amszterdamban sem új keletű dolog a vízen élés, lásd a sok lakóhajót a város csatornáin. 

A Waterbuurt West negyed házai garantáltan biztonságosak, a tó medréhez rögzített acél kikötőoszlopok ugyanis megakadályozzák, hogy egymáshoz ütközzenek. Mindez példát mutathat más országok nagyvárosainak is, amelyek nagy vízfelület mellett találhatók.