Februárban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 2139,1 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 1655,0 milliárd forintos hiánnyal.
Az NGM közölte: február végéig az államháztartás központi alrendszere 2106,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2010,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos hiányt mutattak – jelentette az MTI.
Fotó: Facebook/Nagy Márton
A központi alrendszer február végi 7443,0 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1128,2 milliárd forinttal, 17,9 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer február végi 9549,8 milliárd forint összegű kiadásai 1512,2 milliárd forinttal, 18,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
Az egész évre tervezett kiadások 21,8 százalékát már két hónap alatt elköltötték, miközben a bevételi oldalon az éves terv 18,8 százaléka jött össze – február végéig az év 16,67 százaléka telt el, vagyis mindkettő időarányosan a terv fölött van, de a kiadások sokkal jobban elszálltak, mint ahogy a bevételek érkeznek – emeli ki a HVG.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,8 százalékkal magasabban alakultak. Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot biztosított a költségvetés, ebből a 13. havi nyugdíj és ellátások 579,3 milliárd forintot, a 14. havi nyugdíj és ellátások egy heti része pedig 144,8 milliárd forintot tett ki.
Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a lakástámogatások és az állami beruházási fejezet kiadásai. A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2026 első két hónapjában 1902,2 milliárd forint kiadás teljesült, mely 39,7 százalékkal több az előző év azonos időszakának kiadásaihoz képest. A kiadásból 1410,9 milliárd forint volt a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. Ez tartalmazza a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek részére kifizetett 2026. évi szolgálati juttatás („fegyverpénz”) összegét is.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 2026 első két hónapjában 1731,8 milliárd forint kiadás teljesült, mely több mint kétszerese az előző év azonos időszakának kiadásainak.
Kedvezmények
Az előző év azonos időszakához képest a bevételi oldalon jelentős, tartós kedvezmények jelentek meg. Ilyen a ké- és háromgyerekes anyák személyi jövedelemadó kedvezménye, a CSED, GYED és örökbefogadói díj kedvezménye, vagy a családi kedvezmény gyermekek után járó mértékének duplájára emelése. Az előbbi kedvezmények februárban közel 60 milliárd forintot hagytak a családoknál az előző év azonos időszakához képest.
Az idén a februári költségvetési egyenleget az otthontámogatások kifizetései is jelentősen befolyásolták. 2026. januártól az állami és közfoglalkoztatottak évente nettó legfeljebb 1 millió forint támogatást kaphatnak, lakásvásárlás esetén az önerő kiegészítésére, vagy a már meglévő lakáshitel esetén a törlesztőrészletek csökkentésére. Idén februárban az erre a célra fordított kiadások mintegy 160 milliárd forintot tettek ki.
A kormány idén is jelentősen emeli a közszférában dolgozók bérét, 2026. januártól emelkedik a pedagógusok, a szakképzésben oktatók, a kormányhivatali foglalkoztatottak, az önkormányzati tisztviselők, valamint az igazságügyi-, vízügyi-, szociális- és kulturális ágazatban dolgozók bére is, melynek első havi pénzforgalmi hatása a februári költségvetési kiadásokban jelentkezik – derül ki a részletes tájékoztatóból.
Adósságkibocsátás
A központi költségvetés adóssága 2026. február végéig 2379,5 milliárd forinttal növekedett. A nettó forintkibocsátás 1672,7 milliárd forinttal növelte az adósságot és segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását. A nettó devizakibocsátás 1182,4 milliárd forint összegben hozzájárul a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 476,7 milliárd forinttal mérsékelte – közölte az NGM.
