Hétfőn az ipari termelői árak márciusi statisztikája jelenik meg. Februárban az ipari termelői árak átlagosan 3,3 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 3,1, az exportértékesítéséi 3,3 százalékkal mérséklődtek 2025 februárjához képest. Az adatdömping azt követően érkezik, hogy pénteken megismerhettük az idei első negyedéves GDP-adatot, ami rég nem látott pozitív értéket mutatott. Erről itt olvashatnak:
Kedden a turisztikai szálláshelyek márciusi és első negyedéves forgalmát teszik közzé. Februárban a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel 1,1 millió vendég 2,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 4,6, a vendégéjszakáké 5,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. 2026. január-februárban a turisztikai szálláshelyekre érkező belföldi vendégek száma 4,7, a külföldieké 5,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Szerdán az ipari termelés márciusi első becslése mellett a lakásépítések, építési engedélyek első negyedévi adatsora jelenik meg. 2026 februárjában az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján a januárinál 1,8 százalékkal kisebb volt az ipari kibocsátás.
2025-ben 12 062 új lakás épült, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, 37 százalékkal több, mint 2024-ben. A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 26, a községekben 6,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2024-ben. Csak a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma (8,9 százalék). Bár a főváros súlya kissé mérséklődött, továbbra is itt épült fel az új lakások csaknem egyharmada.
Csütörtökön a márciusi kiskereskedelmi statisztikát teszi közzé a KSH. Februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Január–februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Pénteken az infláció áprilisi alakulását jelentetik meg. Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az áprilisi mutatóban az iráni háború miatti inflációs kockázatok begyűrűzésének mértékét lesz érdemes figyelni. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várható monetáris politikájára is nagy hatással lehet. A jegybank legutóbbi üléséről készült tudósításunkat itt olvashatják:
Pénteken publikálja az NGM a gyorstájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének 2026. április végi helyzetéről. Március végéig az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az éves hiánycél 62,8 százaléka. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3242,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 12,5 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 190,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
A központi alrendszer március végi 10 543,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1345,4 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek, a kiadások 13 963,6 milliárd forintot tettek ki, és 2211,7 milliárd forinttal, 18,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a lakástámogatások és az állami beruházási fejezet kiadásai.
Arról, hogy milyen állapotban hagyja maga után a költségvetést a leköszönő Orbán-kormány, ebben a cikkben olvashatnak:
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
