Felhívták a figyelmet arra, hogy a kedvező növekedési adatok mellett az egyensúlyi mutatók a tervezettnél sokkal rosszabbul alakultak: az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a külső egyensúly jelentős passzívumba fordult. Az eltérés a keresletélénkítő gazdaságpolitikára, az EU-val kiéleződött konfliktusra, valamint a világgazdasági folyamatokra, így az energia-áremelkedésre és az ezzel is összefüggő cserearányromlásra, a globális ellátási zavarokra vezethető vissza - magyarázták.
Az egyensúlyi helyzet javítása a keresletösztönzés, ezen belül a lakosság számára kevésbé fájdalmas beruházások visszafogását igényli - hangsúlyozták. A kormányzat néhány kis lépést már tett ennek érdekében (például egyes beruházások halasztása), és a monetáris politika szigora is kezd érdemibbé válni - fűzték hozzá.
A GKI szerint amennyiben sor kerül érdemi korrekciós lépésekre, akkor a mostani előrejelzésüknél lassúbb növekedés és kedvezőbb egyensúlyi helyzet alakulhat ki. Arra is kitértek, hogy a magyar növekedés 2021-ben várhatóan a régió élmezőnyébe fog tartozni, 2022-ben azonban csak gyenge közepes lesz az egyensúlyi problémák kezelésének szükségessé miatt.
A gazdaságkutató előrejelzése szerint idén az átlagos reálkereset 3,5 százalékkal, a reálnyugdíj 4 százalékkal emelkedik; a lakosság fogyasztása 3,5 százalékkal nő. Jövőre a bruttó keresetek átlagosan a minimálbérnél kevésbé, mintegy 14 százalékkal emelkednek, ami 8-9 százalékos reálkereset-emelkedést eredményez, a nyugdíjak reálértéke pedig 6 százalékkal nő; a fogyasztás 4,5 százalékkal bővül.
Az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási deficit a GKI szerint idén várhatóan a tervezett 7,5 százalék körül fog alakulni, továbbá a 2022-re előirányzott 5,9 százalékos GDP-arányos deficit is teljesülhet. Az infláció 2021-22-ben egyaránt 5 százalék körüli lesz, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5 százalékot - olvasható GKI közleményében.
