Olcsóbbak lehetnek a közepes vagy rossz állapotú használt lakások - legalábbis erre számítanak sokan

Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.

A járvány kezdetben komoly negatív hatást okozott, de a piaci szereplők megtanulták kezelni az ezzel járó nehézségeket. Emellett újabb állami intézkedések ösztönzik az új, a használt és a felújítási piacot is. A válaszadók a fővárosban a közeljövőben a használt lakások jelképes árcsökkenésére, vidéken stagnáló lakásárakra számítanak - derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.

Nem meglepő, hogy a piaci szereplők a közeljövőben a túlkínálat csökkenésére, a piac stabilizálódására számítanak. A vidéki körzetekben is a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be, a válaszadók több körzetben is egyensúlyi vagy ahhoz közelítő piaci helyzetet vetítettek előre.

Érdekes volt megnézni ebben a helyzetben, hogy miként reagál a fogyasztó, vagyis a lakosság. Természetesen tavaly a második negyedévben a többség visszavonulót fújt, ám azóta folyamatosan egyre optimistábbak. A 2021. márciusi felmérés során 72 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg 201 ezer háztartás szándéka valószínű volt. A lakosság tehát e tekintetben nem nagyon zavartatja magát a járvány második és harmadik hullámától sem.

A Duna House éppen a hét végén tette közzé az első negyedéves adásvételi tranzakciókról szóló adatait. Eszerint összesen több mint 41ezer adásvétellel zárt a piac, ami az elmúlt 10 év legerősebb első negyedévét jelenti. A DH elemzői szerint az aktív piacot és a továbbra is erős keresletet, a nemzetközileg is tapasztalható koronavírus járvány okozta lakhatási igények változása miatti többlet tranzakciók és hazai környezetben az erre ráerősítő otthonteremtési támogatások okozzák. A szakemberek szerint ez a piaci trend éves szinten akár kétszámjegyű árnövekedést is okozhat az ingatlanoknál.

Bár nem szerepel a felmérésben, de nem lehet nem szólnunk arról, hogy a háztartások beruházási döntéseit több tényező is erősen befolyásolja. Itt vannak mindjárt az árak. Az építőanyagoké szüntelenül emelkedik, egyes termékekből – részben amiatt, hogy a külföldi gyártóknál kapacitáskiesések voltak – késedelmesek a szállítások és drágábban is adják a hazai kereskedőknek az anyagokat, mint tavaly. Másrészt a most is jelen lévő munkaerőhiány miatt a kivitelezési költségek nemhogy csökkentek volna, inkább nőttek az elmúlt hónapokban. E két tényező összeadódik és számottevően drágítja egy új lakás vagy családi ház árát.

Ráadásul a nagy kereslet felhajtotta az építési telkek árát is, a főváros külső körzeteiben egy átlagosnak mondható, 400-500 négyzetméteres telekért Budán 35-40 millió forintot is elkérnek, ha hegyvidéki kerületről van szó, akkor a 100 millió forint sem ritka. A pesti külső kerületekben is folytonos az áremelkedés, ott 20-30 millió forinttal kell számolni, de például a felkapott XVIII. kerület egyes lakóparki övezeteiben 30 millió forintról indul az ekkora méretű telkek kínlati ára.

Lecsaptak a Duna parti telkekre

A Duna továbbra is igen vonzó és a hazai lakásfejlesztők élmezőnyébe tartozó cégek a közlejövőben méretes beruházásokba kezdenek ezeken a területeken. Az egyik kedvenc terep a Foka-öböl és az Újpesti-öböl, ott ismét több ezer lakással bővül a kínálat a következő 2-3 évben. Főszereplő a Cordia és a D&B Csoport. Dél-Buda ugyancsak feljövőben van, egyrészt folytatódik a Kopaszi-gátnál megkezdett óriásberuházás, másrészt délebbre, a Budafoki és a Szerémi út mentén nőnek ki a földből sokemeletes társasházak. Albertfalvánál és az Egér út körzetében is hatalmas építkezések kezdődnek. A négyzetméterárak mindenütt már most elérik az egymillió forintot.

Az új lakások ára a korábbi évtizedekben többnyire húzta magával a használtakét is. Mára azonban kinyílt az olló és nincs meg feltétlenül és automatikusan ez az összefüggés. Erősödik a minőségi különbség, ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy egy közepes vagy rossz állapotú lakás is lehet nagyon drága, ha divatos övezetben található. A jelentős állami forrásokkal megtámogatott vevőjelöltek azonban ma már inkább a korszerű gépészettel ellátott, nem régiben berakott új nyílászárókkal felszerelt és korszerű anyagokkal hőszigetelt ingatlanokat részesítenek előnyben, s ezért hajlandók is sokat fizetni. Míg az ezekkel nem bíró ingatlanok leárazódtak, akár 30-40 százalékkal is kevesebbet érnek. Sokan egyébként pont a lerobbant házakat keresik, hogy a felújítási hitellel vagy támogatással újjá varázsolják azokat.

Ennek tükrében kell ránézni a GKI és a Masterplast felmérésére, amiből kiderül az is, hogy a válaszadók többsége a következő 12 hónapban a használt lakások árainak stagnálására számít. A vidéki körzetekben az áremelésre spekulálók aránya kissé meghaladja az árcsökkenést várókét, míg a fővárosban fordítva. A számszerű előrejelzések tanúsága szerint a következő egy évben a fővárosban „jelképes”, 1-2 százalék körüli árcsökkenés, vidéken stagnálás várható.

Nem volt tárgya ennek a felmérésnek az agglomerációs piac, ám ott is mind jobban kirajzolódnak a minőségi különbségek. Lapunk gyakran tesz körutazást a főváros környéki településeken, azt tapasztaltuk, hogy a felújítási hullám kifejezetten itt kapott nagy lökést a kormány különféle támogatásai segítségével. A kereslet már tavaly nyár óta felfutóban van, sokan szeretnének kiköltözni a fővárosból ezekbe a kisvárosokba vagy falvakba, a járvány felgyorsította ezt a folyamatot. A keleti és délkeleti agglomerációs övezetben akár 25-40 százalékkal is olcsóbban lehet használt családi házat vásárolni a nagyon megdrágult nyugati vagy északi részekhez képest.

Az új építésű lakások esetében érezhető átrendeződést hozott a kedvezményes áfa-kulcs visszatérése. A piaci szereplők ettől az intézkedéstől egyértelmű élénkülést és az áfa-csökkenést részben elnyelő árakat várnak. Akcióikat figyelve látható, hogy az új lakások kínálata területileg nagy szórást mutat. Természetesen Budapest most is vezet, de az idei első negyedévben még nem indítottak tömegesen beruházásokat a fejlesztők, erre inkább a tavaszi-nyári hónapokban lehet számítani. A fővároson kívül szintén visszaesés látható 2020 azonos időszakához képest 15-30 százalékkal kevesebb új projektet hirdettek meg. Az áremelkedés kézzelfogható, hiába érvényes már az 5 százalékos áfa.

Az új lakások négyzetméterára tovább emelkedett a megyei jogú városokban. Az átlagos 643 ezer forintos négyzetméterár 9,5 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ez az árszint már eléri a külső pesti kerületek használt lakásainak négyzetméterárát. A megyei jogú városok között Debrecenben alakult ki a legdrágább fajlagos ár (838 ezer forint/négyzetméter), amelyet Veszprém követ (715 ezer forint/négyzetméter). A legolcsóbb város e tekintetben Hódmezővásárhely, ott átlagosan 400 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként, ám a városok több mint felére a 400-560 ezer forint közötti ársáv a jellemző az Otthon Centrum szerint.