Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentősen kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét. A klímasemlegesség felé tett közbülső lépésként 2030-ra ambiciózus éghajlat-politikai célokat tűztek ki, és vállalták, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentik a tagországok a CO2 kibocsátást (az 1990-es értékhez képest) – emlékeztet a GKI.
Az EU27 országainak szén-dioxid kibocsátása 18 százalékkal csökkent 1995 és 2019 között, ugyanezen időszak alatt a GDP arányos kibocsátás 63 százalékkal csökkent. Magyarország az EU27 átlaghoz közel áll 19 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel, viszont jobb a GDP arányos kibocsátás tekintetében (80 százalékos csökkenés).
Az elmúlt 25 évben 11 tagállamban volt 20-40 százalék közötti, illetve 11 tagállamban 0-20 százalék közötti csökkenés, valamint 5 országban növekedés volt a vizsgált időszak során. A legnagyobb növekedés Cipruson (+25 százalék), Luxemburgban (+19 százalék) és Írországban (+10 százalék), a legnagyobb csökkenés pedig Dániában, Romániában (-40 százalék) és Észtországban (-35 százalék) volt.
A teljes szén-dioxid kibocsátás változás nagyban függ a gazdasági teljesítménytől, a GDP alakulásától. A GDP arányos kibocsátás adatokból jól látszik, hogy a fejlettebb tagállamok esetében kevesebb CO2 kibocsátás szükséges egymillió euró GDP előállításához, mint a keleti tagállamok esetében.
Ennek, többek között, az lehet oka, hogy a keleti régiók országaiban nagyobb súllyal van jelen az ipar a GDP-ben, ami negatívan befolyásolja a kibocsátást, mivel az ipar (és a hozzá kapcsolódó szállítás) jellemzően nagy szennyező. Egy másik ok lehet, hogy a fejlettebb tagállamokban a háztartások saját, energiamegtakarító, energia termelő beruházásai jelentősebbek, a korszerűbbek épületek pedig nagy mennyiségű fűtési/hűtési és világítási energiát takarítanak meg.
Jelenleg Magyarország is a szennyezőbb tagállamok közé esik, de a régió tagállamaival közel egyező adatokkal rendelkezik, ami szintén azt támasztja alá, hogy egy ország gazdasági szerkezete jelentős befolyásoló tényező.
A karbonlábnyom szempontjából pozitív előrelépés, hogy 1995 óta minden EU27 országban legalább 50 százalékkal csökkent az egymillió euró GDP-re jutó CO2 kibocsátás. A legnagyobb csökkenés Észtországban volt 93 százalékkal, ezt követi Románia 92 százalékkal és Litvánia 90 százalékkal. A legkisebb csökkenés a szomszédos Ausztriában volt 50 százalékkal. Magyarország ebben a tekintetben is a középmezőnyben helyezkedik el 80 százalékos csökkenéssel.
Szoros szövetségesként hivatkozott az országra. 
