Továbbra sem fizetik meg a vállalt klímasegély teljes összegét a szegény országoknak a gazdagok, derül ki az Oxfam hétfőn közzétett jelentéséből.
A fejlett országok 12 évvel ezelőtt állapodtak meg abban, hogy évi 100 milliárd dollárnyi klímasegélyt küldenek a fejlődő, és a klímaváltozás hatásainak fokozottan kitett országoknak, hogy azok a pénzből felkészülhessenek az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek okozta kihívásokra. Ezt az összeget eddig egyik évben sem sikerült elérni. Úgy tűnik, ez most sem változik meg: az Oxfam most számbavette a fejlett országok ezirányú kötelezettségvállalásait és terveit, és azt találta, hogy az összeg 2025-ig évi 93-95 milliárd dollárt fog csak kitenni.
A jelentést nem véletlenül ma hozták nyilvánosságra: hétfőn, New Yorkban ENSZ-csúcsot tartanak António Guterres ENSZ-főtitkár és Boris Johnson brit miniszterelnök vezetésével. A gyűlés fókuszában a klímapénzügyek állnak. A Guardian forrásokra hivatkozva azt írja, a csúcs konkrét célja az, hogy a gazdag országok vezetőit összehozzák a szegény országokéival, hogy utóbbiak előadhassák, mennyire életbevágó lenne nekik, hogy több klímasegélyt kapjanak, illetve azt is nyilvánvalóvá tegyék, milyen fontos lenne, hogy a nagy kibocsátású országok visszafogják az emissziójukat.
A csúcs hibrid lesz, abban az értelemben, hogy a résztvevők egy része személyesen lesz ott New York-ban, a másik részük pedig videóhívással csatlakozik. Azt nem tudni, hogy Kína vezetője, Hszi Csin-ping csatlakozik-e a megbeszélésekhez. Mint ismert, Kína jelenleg a világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója, az éves, globális széndioxid-kibocsátás több mint negyedéért felel. Hszi tavaly, sokakat meglepve bejelentette, hogy országa kibocsátása 2030-ig tetőzni fog, 2060-ra pedig nettó zérókibocsátású lesz. A Guardian által megszólaltatott szakértő szerint nem valószínű, hogy a kommunista vezető idén hasonlóan drámai bejelentésre készül, de az országból biztató jelek érkeznek, mert "több tartományban is tetőzőben van az emisszió."
Az ENSZ múlt pénteki jelentése rámutatott: a jelenlegi emissziócsökkentési vállalásokkal nem lesz meg a párizsi klímaegyezmény 1,5 Celsius fokos célkitűzése, így ugyanis nem érhető el a kibocsátott szén-dioxid mennyiségének a lefelezése, ami a másfél fokos cél elérésének előfeltétele. Ha a jelen vállalások mentén haladunk tovább, akkor az emissziók a feleződés helyett 16 százalékkal még nőni is fognak 2030-ig.
(Guardian)
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
