A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint júliusban a GKI konjunktúraindexe a júniusi mínusz 2,2 pontról mínusz 1,1 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 14,5 pontról mínusz 16,9 pontra romlott, míg az üzleti a plusz 2,1 pontról 4,4 pontra nőtt júliusban. A közleményben kiemelték: az üzleti várakozások a júniusi megtorpanás után ismét emelkedtek, a fogyasztóiak viszont kissé romlottak, bár így is májusi szintjük fölött maradtak.
Az üzleti szférában júliusban az építőipar kivételével minden ágazat várakozása javult. A legoptimistábbak az ipari cégek voltak, melyeknél javultak a termelési kilátások, a rendelésállományok és a készletek, s egészen kis mértékben romlott az elmúlt időszak termelésének és az exportrendeléseknek a megítélése. A válaszadók szerint a termelés bővítését ismét elsősorban a munkaerőhiány akadályozza.
Az építőipari vállalkozások kilátásai - két hónapnyi stagnálás után - júliusban érezhetően romlottak, négy havi mélypontjukra estek. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése. Az építőipar számára a legfontosabb növekedési korlát az anyag- és kapacitáshiány lett. A kereskedelmi bizalmi index lassan araszolgat felfelé, s ezzel harmadik hónapja haladja meg a járvány előtti szintjét. Javult az eladási pozíció és a rendelések megítélése, ám a készleteké kissé romlott. A szolgáltatói bizalmi index az előző havi stagnálás után júliusban ismét nőtt. Az általános üzletmenet megítélése jobb lett, a forgalmi várakozások viszont kissé gyengültek.
Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulás óta lassan, de folyamatosan romlik, de így is minden ágazatban több cég készült a létszám bővítésére, mint csökkentésére. Júliusban a romlás lényegében az építőipari cégek jelentősen lecsökkent optimizmusának volt a következménye, az ipari és szolgáltató cégek foglalkoztatási elképzelése lényegében nem változott. E tekintetben a legderűlátóbbak az ipari, legkevésbé optimisták a kereskedelmi cégek.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme négy hónapos javulás után júniusban és júliusban is erősödött. Az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével minden ágazatban erősödött. Azonban így is a kereskedelemben a legerősebb az áremelési szándék, e cégek többsége áremelésre készül. Csaknem ugyanez az arány az építőiparban is. Ugyanakkor a májusi jelentős növekedést követően június után júliusban is kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában összességében nem változott, de ezen belül az iparban jelentősen romlott, a kereskedelemben viszont sokat javult. A lakosság véleménye érezhetően kedvezőtlenebb lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke júliusban négy hónap emelkedés után kissé csökkent, de így is a válság előtti szintje közelében maradt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az előző hónaphoz képest enyhén romlónak, ám a válság előttit elérőnek, megtakarítási képességét pedig kissé javulónak értékelte.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
