A legtöbb egészségügyi alrendszer esetén az állami kiadások jelentik a finanszírozás fő pillérét. A hosszú ápolási idejű ellátásoknak 93 százalékát, a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg és egynapos ellátásoknak 94,7 százalékát, a klinikai laboratóriumi, diagnosztikai és betegszállítási szolgáltatások 87 százalékát és a prevenció alrendszer teljes költségének 75,3 százalékát az állam fedezte 2023-ban. Ez azt jelzi, hogy a legsúlyosabb, hosszabb idejű tartós kezeléseket igénylő szolgáltatásokhoz a lakosság állami forrásból fér hozzá, amely nem meglepő hiszen ezen szolgáltatásokat ritkán nyújtják magánegészségügyi szolgáltatók.
Más alrendszereknél azonban jóval nagyobb a háztartások közvetlen szerepvállalása. A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök kiadásainak jelentős részét a lakosság saját forrásból fedezi,amely a háztartások kiadásainak jelentős részét teszi ki. Hasonlóan magas a háztartások részesedése a járóbeteg-ellátásban is, ahol az állami hozzájárulás alacsony, így a betegek gyakran közvetlenül fizetnek az ellátásokért. A lakosság főként ezeket a szolgáltatásokat veszi igénybe magánegészségügyi rendszeren keresztül.
A lakossági magánegészségügyi kiadások közel, mint felét a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök teszik ki. Ez az állami gyógyszerkiadások arányának a háromszorosa. A járóbeteg ellátásra a magánkiadások harmada fordítódik, ami magasabb az állami kiadások arányánál (21 százalék). A prevencióra fordított kiadások aránya Magyarországon alacsony, amelyek hosszú távon csökkenthetik a későbbi, költségesebb egészségügyi ellátások szükségességét.
Egy átlagos magyar háztartás 2023-ban a közteherviselésen (adókon és járulékokon) felül átlagosan 272 ezer forintot fordított közvetlen egészségügyi kiadásokra. Ennek legnagyobb hányadát a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-vásárlások tették ki (152 ezer forint), míg a járóbeteg-ellátásra 89 ezer forintot költöttek évente átlagosan a háztartások.
Az összesített egészségügyi kiadás egy főre vetítve 503 ezer forintot ért el 2023-ban, amelyből 371 ezer forintot az állami költségvetés fedezett. Ez alapján a közfinanszírozás aránya 73,7 százalék, szemben a 2019-es 68,7 százalékos értékkel. A növekvő állami részarány elsősorban az egészségügyi dolgozók béremeléséhez kapcsolódó többletkiadásoknak tudható be.
Összességében a magyar egészségügyi kiadások szerkezete kettős képet mutat: a súlyos, hosszabb távú ellátásokban az állam dominál, ugyanakkor a gyógyszerek, segédeszközök és a járóbeteg-ellátás területén jelentős a háztartások közvetlen finanszírozási terhe – írta elemzésében a GKI.
Gyengüléssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
