Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák – írja a GKI.
Fotó: GKI felmérések
A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százaléka épült 1970 előtt, 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17 százalékát. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.
Fotó: GKI
Sokféle állami támogatás
A panelfelújítási program 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére. A Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. 2015-ben a CSOK megjelenése rendszerszintű változást hozott. A következő jelentős lépés az Otthonfelújítási Program indulása volt 2021-ben: akár 3 millió Ft állami támogatás, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.
A rezsicsökkentés 2022 júliusi módosítása új helyzetet teremtett. 2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (maximum 10M Ft, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken). A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett.
Három éves stagnálás
A GKI 2026. januári felmérése szerint 6 százalék biztosan, 18 százalék valószínűleg felújítana. Ezek az arányok megegyeznek az egy évvel ezelőtti értékekkel, de alacsonyabbak a 2025. októberieknél (8 százalék és 22 százalék). A 2021-es Otthonfelújítási Program bevezetésekor tapasztalt markáns élénkülés nem ismétlődött meg; a lakosság visszafogottabb érdeklődést mutat. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben.
Inkább a fiatalabbak és a községekben lakók vállalkoznak lakásfelújításra
A jövedelmi helyzet egyértelműen korrelál a felújítási szándékkal: alsó ötöd 10 százalék (3+7), felső ötöd 49 százalék (15+34). Életkor szerint: 30-39 évesek a legaktívabbak (35 százalék), 60+ a legkevésbé. Településtípus: községek (29 százalék), kisvárosok (26 százalék). Régió: Nyugat-Dunántúl kiemelkedik (28 százalék).
Fotó: GKI
Összehasonlítás
Az EU Renovation Wave stratégiája (2020): 2030-ig megduplázni az épületfelújítási rátát (~1 százalékról ~2 százalékra). Magyarország jelenlegi rátája becslések szerint 0,5-0,8 százalék, ami az uniós átlag alatt van.
Fotó: GKI
A világ leggazdagabb embere tovább gazdagodik. 
