Az építőipari termelők kitörő örömmel fogadták a kormányzat járványügyi enyhítéseit – a felmérés 25 éves történetében még sosem volt példa arra, hogy az ágazati bizalmi index egyetlen hónap alatt csaknem 14 ponttal emelkedjen, márpedig áprilisban éppen ez történt. Ezzel az index lényegében visszatért a járvány kitörése előtti szintre. Ebben a hónapban mind a magas-, mind a mélyépítő cégek kilátásai számottevően javultak - állapítja meg a GKI a 275 vállalkozás által visszaküldött kérdőív elemzése után.
Egyaránt kedvezőbb lett az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos ágazati megítélés, a rendelésállományok értékelése és a foglalkoztatási várakozások is. A magyar gazdaság egészének közeljövőjét illető várakozások szintén érezhetően javultak. Ugyanakkor az áremelési törekvések intenzitása is erősödött áprilisban.
Megjegyzik mindemellett, hogy februárban nem folytatódott az építőipar teljesítményének szárnyalása: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ebben a hónapban a termelés volumene éves alapon 11,7 százalékkal csökkent, s így az első két hónapban összesen 4,3 százalékos csökkenés valósult meg.
A vállalatok február végi szerződésállományának volumene 0,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Áprilisban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya rendre 16 és 24 százalék, míg márciusban 10 és 27 százalék volt. A magasépítők elégedettsége az év negyedik hónapjában sem változott, míg a mélyépítő cégeké számottevően javult.
Optimizmus a köbön
A meglévő rendelésállományokra vonatkozó értékelés áprilisban is számottevően javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Ez a mutató is csaknem visszatért a tavaly márciusi szintre. Áprilisban a válaszadó vállalkozások ötöde számolt be magas és 28 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány márciusban 12 és 33 százalék volt. E hónapban a magas- és mélyépítők elégedettsége is javult.
Szintén táplálja az optimizmusokat, hogy a megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza áprilisban 6,5 hónap. Ez jóval nagyobb érték az egy évvel ezelőttinél (4,3 hó) és az egy negyedévvel ezelőttinél is (4,7 hó). A magas- (és ezen belül különösen a lakásépítő) cégek e téren valamivel jobban állnak a mélyépítőknél, de ez nem meglepő, hiszen éppen a laks szektor az, amelyik a kormányzati keresletélénkítő intézkedések kedvező hatását élvezheti.
A foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások áprilisban érezhetően javultak (az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján). E mutató 14 havi csúcsra jutott fel. Ugyanakkor a nyers adatok csak enyhe pozitív változást jeleznek. A jelen felmérés során a következő három hónapban a létszám bővítésére és szűkítésére készülő cégek aránya 18 és 8 százalék. Márciusban ugyanez a két arány 16 és 8 százalék volt.
És akkor most jöjjön a feketeleves!
Az áremelési törekvések intenzitása áprilisban némileg emelkedett az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A kiigazítás nélküli adatok is az áremelési szándékok enyhe növekedését mutatják: az áremelést tervezők aránya a márciusi 34 százalékról áprilisra 39 százalékra bővült, míg az árcsökkenésre számítóké 10 százalékról 4 százalékra szűkült. A KSH adatai szerint az építőiparban a termelői árak 2020-ben összesen 7,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, az így kapott bázishoz képest fogják megemelni az árakat a cégek különböző mértékben.
Mennyit keres egy kezdő építőmérnök?
A bérek szintén versenyképesek: a 2020-as 403 600 forintost bruttó átlagkeresetekhez képest a BME-n végzett pályakezdők 440 ezer forintot meghaladó bruttó bérrel számolhatnak, ami egyes építőmérnöki területeken 1-2 éven belül elérheti a bruttó 700 ezer forintot is, így még nehezebb őket visszacsábítani az iskolapadba. Holott egyébként a magasabb szintű végzettséggel több „jogosítványt” kapnak a végzettek, azaz bizonyos feladatokat csak mesterképzéssel rendelkező szakemberek láthatnak el.
Az áprilisi vállalati vélemények szerint a legfontosabb növekedési korlátok listáját a munkaerőhiány vezeti. E probléma a legjelentősebb a lakásépítésben, az itt tevékenykedő cégek csaknem kétharmadát érinti. A kereslet hiányának korlátozó jelentősége az elmúlt hónapokban csökkenő tendenciát mutat. A vevők laza fizetési fegyelme, valamint az anyag- és kapacitáshiány a cégek 21-23 százalékát érinti hátrányosan.
A munkaerőhiány ráadásul több szinten is jelentkezik, a szakiparosokból ugyanúgy kevés van, mint például mérnökökből, ráadásul akadozik az utánpótlás is.
„Az építőmérnök szakra felvételizők aránya országosan folyamatosan csökken. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali alapképzésén 10 évvel ezelőtt még több mint 400 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez a szám évek óta már csak 200 fő körüli. Hasonlóképpen, a mesterképzést is egyre kevesebben választják, 5-6 évvel előtt körülbelül 200 fő tanult ezen a szakon, most évfolyamonként 70 fővel megy a képzés” – mondta Budaházy Viktor, a BME adjunktusa, akit KÉSZ Csoport közleménye idézett.
A BME oktatója szerint az építőmérnök szak csökkenő népszerűségének egyik oka, hogy sokan nem tudják pontosan mivel is foglalkoznak az építőmérnökök. Míg a többi mérnöki szakma – így az építészmérnök vagy az gépészmérnök – ismertebb a középiskolások körében, addig az építőmérnökök esetében általában láthatósági mellényekre és munkagödörre gondolnak, holott egy építőmérnök feladatai összetettek és a szakmában rendkívül változatos munkakörökben lehet elhelyezkedni.
Nem született meglepetés. 
