Ha hosszabb távon vizsgáljuk az árak alakulását, látható, hogy a leginkább figyelt élelmiszer árak esetében az első nagy hullám 2023 januárig lezajlott, majd 2024 szeptemberéig 7,5 százalékpont emelkedés történt, ami kisebb volt, mint a teljes árindexé (9,7 százalékpont). Ezt követően 8 hónap alatt 7,6 százalékpont volt a növekmény. Ezzel együtt közel 4,5 év alatt csaknem 77 százalékkal fizetünk többet az élelmiszerekért, mint 2020 decemberében. A szolgáltatások esetében szinte folyamatos volt az emelkedés 2021 eleje óta, 2020 óta összességében 44,6 százalékkal nőttek az árak.
A háztartási energia esetében (a KSH sajátos számítási elvei miatt) a 2022 szeptemberi megugrást követően változatlan árak mellett mutatott ki árcsökkenést, amely kisebb hullámzásokkal kitartott 2024 októberéig. Azóta a nagyobb energiafelhasználás miatt áremelkedést jelez a KSH (+11,7 százalékpont 9 hónap alatt).
A háztartási energiára a rezsicsökkentés részleges fennmaradása ellenére 43,6 százalékkal kell többet fizetni, mint 2020 decemberében. Az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a szeszes italok, dohányáruk kategória is hasonló mértékben drágult a vizsgált időszakban (+46,4 százalék, illetve (+50,3 százalék). A ruházkodás és a tartós cikkek drágulása átlag alatti volt (22,6-23,5 százalék).
A GKI elemzése szerint az árak emelkedésének okai szerteágazók. A fontosabb hatások közé tartozik a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, az energiaárak megugrása (pl. a hazai termelők kb. 20-30 százalékkal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint EU-beli társaik), a hatósági díjak emelkedése, a csomagolóanyagok (amit a termékdíjak – ERP – növekedése is táplált), s nem mellékesen a bérköltségek emelkedése és az élelmiszer-kiskereskedelem nagy részét lebonyolító nemzetközi láncokra kivetett kiskereskedelmi különadó. Ezen túlmenően drágult a raktározás, illetve a gyengébb euró árfolyam miatt az importált termékek is többe kerülnek. A magasabb költségek beépülnek az árakba, mivel egyre kisebb tér van a növekvő költségek „lenyelésére”.
Érdemes összehasonlítani az árindex tavalyi és idei alakulását is. Január-május között tavaly 2,8 százalékkal, idén 2,6 százalékkal emelkedtek az árak az előző év decemberéhez képest, ami enyhe lassulást jelez. Az élelmiszerek esetében 1,9 százalék volt tavaly, idén 2,4 százalék lett az áremelkedés, a szolgáltatások esetében 5,3 százalék és 4,4 százalék a megfelelő mutató, miközben a háztartási energia a tavalyi 0,5 százalékos drágulással szemben idén már 6,4 százalékkal emelkedett.
Szintén átlag felett nőtt a szeszes ital, dohányáru termékkör (2024-ben májusig 2,6 százalék, 2025 azonos időszakában 5,5 százalék). Ugyanakkor árcsökkenést mutatott ki a KSH a ruházkodási, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az üzemanyagok esetében.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az áremelkedés gyorsulásáért jelentős részben a 12 százalékos súlyt képviselő szeszesital, dohányáru és a háztartási energia, kisebb részben pedig a szolgáltatások felelősek.
További fontos tény, hogy az élelmiszer áremelkedés – az áprilisi csökkenés ellenére – nem állt meg.
Ennek oka, ahogy korábban már többször rámutattak a GKI szakértői az, hogy az élelmiszer kiskereskedelem jellemzően csak tompítottan továbbítja a beszállítói áremeléseket, amiket a költségek emelkedése okoz. Ezen belül a rezsicsökkentés fennmaradását segítő keresztárazás miatti drágább energia és a folyamatosan emelkedő, a termelékenység növekedését meghaladó munkaerő költség a fő „felelős”.
Kő-kövön nem marad, ha Irán nem köt megállapodást atomprogramjáról. 
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
