Az április 12-i választásokhoz közeledve sem mutat életjeleket a GKI konjunktúraindexe, ami márciusban 0,4 százalékponttal, -14 pontra csökkent februárhoz képest. Ez elsősorban a vállalatok borúsabbá váló hangulatával magyarázható, hiszen a lakossági bizalom kismértékben – hibahatáron belül ugyan, de – erősödni tudott.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az index az elmúlt négy évben 2022 októberében érte el a lokális mélypontját. Ekkor az orosz-ukrán háború kitörését követő energia-, és a Magyarországot különösen sújtó inflációs válság miatt -22 pontra esett a mutató. Ezután egy kissé hullámzó, de alapvetően emelkedő trend következett 2024 júniusáig, majd 2025 júliusában ismét elérte a -20 pontot az index értéke. Innen egy enyhe növekedés vette kezdetét, de sokkal közelebb járunk az igazsághoz, hogyha azt mondjuk, a mögöttünk hagyott négy évben egy szűk sávban oldalazott a mutató.
A GKI immár harminc éve végzett kutatása ezúttal is a magyarországi fogyasztói és üzleti bizalmat mérte fel. A vállalatok márciusban pesszimistábbak lettek, de még mindig enyhén magasabban áll az üzleti bizalmi index a -19 pontra emelkedő lakossági mutatónál. Cikkünkben először a fogyasztói hangulatra térünk ki, aminek az alakulása különösen érdekes lehet, kevesebb mint három héttel az április 12-i választások előtt.
Ismét bizonytalan lett az inflációs helyzet
A lakossági bizalom a mögöttünk hagyott 3-4 évben egyszer sem tudta elérni a -10 pontot, a mélypont pedig 2022 októberében jött el, a -50 pont alatti értékkel.
„A lakossági bizalmi indexben az elmúlt 7-8 hónapban látunk egy felfelé mutató trendet, amit most az iráni háború és a Hormuzi-szoroson kialakuló helyzet miatt megnövekvő inflációs kockázatok akaszthatnak meg” – mondta Udvardi Attila, a GKI vezető kutatója. Ennek első jelei áprilisban, már a választások után publikálandó kutatásban jelenhetnek meg.
Bár a GKI fogyasztói bizalmi indexében nem szerepel, de a gazdaságkutató a lakosság inflációs érzékelését is folyamatosan monitorozza. Az áremelkedéssel kapcsolatos várakozások márciusban tovább csökkentek, igaz, még mindig magas szinten állnak. Erre rímel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése is.
Varga Mihály jegybankelnök a Monetáris Tanács március 24-i kamatdöntő ülését követően beszélt arról, hogy a lakosság jelenlegi inflációs érzékelése 12,2-ről 9,9 százalékra csökkent (ez még így is jóval magasabb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért februári, 1,4 százalékos áremelkedési ütemnél). Az egy évre előretekintő várakozás pedig 8,2-ről 7,2 százalékra mérséklődött. Ezt a folyamatot akaszthatja meg a közel-keleti válság.
Menthetetlenül pesszimisták vagyunk
De térjünk vissza a GKI lakossági bizalmi indexéhez! A mutató négy komponensből épül fel: méri a lakosság elmúlt 12 havi, és a következő egy évben várható pénzügyi helyzetével kapcsolatos megítélését (márciusban mindkettő javult, különösen a visszatekintő mutató).
Emellett a felmérés során arról is megkérdezik a lakosságot, hogy miként alakul majd az ország általános gazdasági helyzete az előttünk álló 12 hónapban (itt enyhén kedvezőbb környezetre számítanak a fogyasztók), illetve hogyan ítélik meg a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető pénz mennyiségét (egyedül ebben az alindexben láthatunk romlást).
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Bár jóval részletesebb szociológiai kutatást igényelne, akár a magyar néplélekre is következtethetünk abból, hogy a fogyasztói bizalmi index az elmúlt harminc évben csak két, meglehetősen rövid periódusban mozgott a pozitív tartományban. Ilyen volt a 2004-es, európai uniós csatlakozást megelőző néhány hónap, valamint a 2017-2019 közötti időszak, amikor a magyar gazdaság az európai konjunktúrát meglovagolva 4-5 százalék körüli mértékben bővült.
Ugyanakkor a mérések kezdete óta -27 ponton áll az index átlaga, jelenleg -19 pont az érték. „Nemcsak mi vagyunk ennyire pesszimisták, a régió országaiban is negatív átlagokat láthatunk, ahogy Németországban is. Historikusan a mediterrán országok lakossági bizalma mutat pozitív, 0 fölötti átlagot” – tette hozzá Udvardi Attila.
Ezt érzi a lakosság a választások előtt
A 2020-as, válságokkal terhelt időszakban ismét a mélybe bukott a GKI konjunktúraindexe. Abban is változás történt, hogy az új évtizedet megelőzően a lakossági bizalom az országgyűlési választásokra fordulva érte el mindig a lokális maximumát.
„A választások előtti hónapokban jellemző a kormányzat fiskális élénkítése, a lakosságnak járó egyszeri, vagy állandó pénzügyi transzferek bejelentése. Valamint a politikai kommunikáció miatt is egyfajta csodavárás alakul ki az emberekben. Ez a trend 1994 és 2018 között mindig megfigyelhető volt”
– magyarázta Udvardi Attila.
A 2022-es választás azonban speciálisnak számított. Bár a kormányzati osztogatások hangsúlyosan, minden korábbinál nagyobb mértékben jelentek meg a kampányban (1500-2000 milliárd forint közötti tételben – a szerk.), valójában az orosz-ukrán háború kirobbanása és a későbbi inflációs sokk első jelei miatt ezeknek a kifizetéseknek a hatása nem látszott meg markánsan a lakossági bizalmi index emelkedésében.
Miként ezúttal sem, bár a kormányzati transzferek a 2026-os választások előtt sem maradtak el (családi adókedvezmény bővítése, két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége, fegyverpénz, 14. havi nyugdíj stb.). Az MNB tavaly decemberi inflációs jelentésében írt arról, hogy „az elmúlt időszakban bejelentett jövedelemnövelő kormányzati intézkedések a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő költségvetési hatással járhatnak 2026-ban.” A 2025-ös hatás ennél kisebb, 0,4 százalékos volt. Az MNB szerint ezeknek a kormányzati juttatásoknak a 60 százalékát fordíthatják, vagy fordították már fogyasztásra az érintettek (ez több mint 1000 milliárd forint), a fennmaradó rész pedig a megtakarításokat gyarapította.
A vállalatokat inkább hidegen hagyja a választás
Összességében a GKI kutatásából az látszik, hogy a fogyasztói bizalmi index február-márciusban már nagyon enyhén javulni tudott a választásokhoz közeledve, de nem olyan jelentősen, mint amit a 2022-es voksolást megelőző választási ciklusokban tapasztalhattunk. (Ez részben magyarázhatja, hogy a kormánypárt miért inkább a háború és béke kérdését, míg a legnagyobb ellenzéki kihívó a gazdasági problémákat helyezi a kampányának előterébe – a szerk.). Az üzleti bizalmi index viszont, ha nem is teljesen immunis, de sokkal kevésbé reagál a választások közeledésére.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
A magyarországi vállalatok márciusban pesszimistábbak lettek, és az elmúlt három évben szenvedő termelő ágazatok 2026-ra fordulva sem igazán látják a kiutat. Az ipari bizalmi index már 2022 októbere óta a hosszú távú átlaga alatt alakul. A lokális mélypontot 2025 januárjában érte el, majd az év végére már huszonegy havi csúcsra emelkedett. Ugyanakkor idén januárban hiába láthattunk egy meglepően kedvező adatot a KSH-tól (a kiigazított ipari termelés csaknem két év után nőtt ismét éves alapon), a GKI szerint márciusban ismét 2 ponttal csökkent az ágazatban működő cégek hangulatát mérő mutató.
A leggyengébben viszont az építőipar muzsikál, amely bizalmi indexe 5 százalékponttal esett januárban. „Hiába nőtt az ágazat termelése tavaly 2,8 százalékkal, nagyon nagy a fluktuáció, januárban ismét egy kifejezetten jelentős visszaesést láthattunk” – mondta Petz Raymund, a GKI vezető kutatója. Összességében az építőipari vállalkozások hangulata a legrosszabb a négy vizsgált szektor közül, ez immár 2025 eleje óta folyamatosan így van.
A másik két ágazat szereplői, a kereskedelmi cégek és az üzleti szolgáltatók (az ezen a területen dolgozó vállalatok a legoptimistábbak) hangulata 2 ponttal javult márciusban, februárhoz képest.
2020 óta az az európai uniós átlag alatt mozgunk
A legfontosabb mutatók közül még érdemes megemlíteni, hogy a következő három hónapban a cégek tíz százaléka készül létszámbővítésre (itt az ipari és a szolgáltatócégek az optimistábbak), míg 11 százalékuk elbocsátásokat tervez (főleg az építőipar és a kereskedelem területén). A GKI elemzéséből az is kiderül, hogy a következő három hónapban a magyarországi cégek 30 százaléka tervez árat emelni, míg árcsökkentésre 7 százalékuk készül. Az iráni háború miatti energiaárrobbanás és a várható inflációs sokk áprilisban növelheti az áremelést fontolgató vállalatok arányát.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az üzleti bizalmi index azért is fontos, mert nagyon szoros, 75 százalékos összefüggést mutat a magyar GDP alakulásával. „Ez a korreláció a 2008-as pénzügyi válság előtt még magasabb volt, azóta viszont kiszámíthatatlanabbá vált a cégek gazdálkodási környezete” – fogalmazott Petz Raymund.
Majd hozzátette, hogy az elmúlt harminc év tendenciái azt tükrözik, hogy a magyar gazdaság mélyen integrálódott az Európai Unió egészének gazdasági rendszerébe. „A magyar és az uniós üzleti bizalmi index erősen együtt mozgott, a megfelelő korrelációs mutató 0,78 (78 százalék – a szerk.). Természetesen, voltak olyan időszakok, amikor a hazai várakozások sokkal optimistábbak voltak az unió átlagánál: 2013 és 2019 között jellemzően ez volt a helyzet. 2004 és 2012 között, illetve 2022 után azonban az uniós átlag mutató haladta meg a magyart” – mondta a GKI vezető kutatója.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Ha csak a magyar és a német ipar összefonódását vizsgáljuk, akkor 72 százalékos a két mutató közötti együttmozgás, míg az Európai Unióval ennél magasabb, 79 százalékos az arány. A német és az uniós bizalmi index viszont szinte kéz a kézben lekövetik egymást: 92 százalékos a korreláció. Vagyis, ami a német gazdaságban történik, az az Európai Unió gazdaságát is alapjaiban határozza meg.
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
