A legnagyobb diszkontláncok nélkül a magyar vásárlók jelentős hányada már nehezen tudja elképzelni a mindennapjait: népszerűségük hazai viszonylatban is kiemelkedő. A Trade Magazin 2025-ös listáján a Lidl úgy került toronymagasan a kiskereskedelmi ranglista élére a mintegy 1801,6 milliárd forintos forgalmával, hogy nagyjából harmadannyi üzletet működtetett, és feleannyi dolgozót foglalkoztatott, mint a második helyezett Spar. A Penny és az Aldi a 6., illetve a 7. helyen végzett a maga 678,5 milliárdos, valamint 644 milliárdos forintos forgalmával – a három legnépszerűbb diszkontlánc tehát egyértelműen megkerülhetetlen szereplője a piacnak.
A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben – ahogy azt olvasóink hónapról hónapra már megszokhatták – október végén is körbejártuk a Lidl, a Penny és az Aldi üzleteit, hogy feltérképezzük az árakat. A közel 20 termékből álló fiktív fogyasztói kosarunk esetében a szeptemberi esés után ismét az árak emelkedését láttuk. Ugyanakkor ennek mértéke nem érte el azt a szintet, amit a vásárlók komolyan megéreznének a pénztárcájukon; sokkal inkább arról van szó, hogy egy adott szinten stagnál az árszínvonal, kisebb ingadozásokat mutatva. Azaz senkinek sem kell a szívéhez kapnia a diszkontokban járva.
Az üzletekben 10 737 forint volt a bevásárlói kosár értéke, szemben az egy hónappal korábbi 10 501 forinttal, ami 2,24 százalékos áremelkedésnek felelt meg.
Kosarunkban ezúttal több akciós termék is akadt, azonban az árak gyakorlatilag az augusztusi szintre korrigáltak, az akkor mért 10 794 forintos szinthez viszonyítva tényleg csak egészen minimális volt az eltérés.
Fájdalmas adat jött a sajtokról
Jelentősen drágult a trappista sajtok kilója a diszkontokban: az átlagár egy hónap alatt 16,03 százalékkal ugrott meg. A hazai tejágazat rendkívül komoly nehézségekkel küzd. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója október közepén az Agroinform kérdésére arról beszélt, hogy alacsony felvásárlási árak, emelkedő költségek és egyre erősebb importverseny is terheli a szektort.
A cikkből kiderült, az elhúzódó, közel tíz hónapja tartó válság hatásai a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket egyaránt sújtják. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy 2026 nyarán több mint négyéves mélypontra süllyedt a nyerstej hazai átlagára, miközben egyes feldolgozott tejtermékek átadási ára is a 2022-es szintre esett vissza – áll a cikkben. A szakember az árrésstop kivezetésének fontosságát is hangsúlyozta. Ez várhatóan még az idén meg is történhet, hiszen ahogy arról a napokban írtunk, a Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által jegyzett és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által előadott indítványban szerepel az Orbán-kormány által kiötölt hatósági beavatkozás megszüntetése.
Harcz Zoltán arról is beszélt, hogy a tej és tejtermékek importja soha nem látott magasságokat ért el. A joghurtok vagy a vaj 70 százalék körüli importszintjét mára már a sajté is elérte, pedig a termék importaránya korábban az 50 százalék körüli szinten mozgott. Végül az ágazati teendők közt említette az árrésstop eltörlése után, hogy „lépésről lépésre vissza kell szerezni a polcokat az importtól”. Úgy fogalmazott: „az Európai Unió egységes piacán az áruk szabadon áramlanak, nekünk gyakorlatilag nincs eszközünk arra, hogy feltartóztassuk a hazai piacra két euróval olcsóbban érkező német vagy lengyel félkemény sajtokat.”
Beszélni kell a cukorról
Míg a legtöbb termék esetében enyhe áresés vagy a stagnálás volt jellemző, a trappista sajt és a kristálycukor kiemelkedett a mezőnyből. Utóbbi kilója október végén átlagosan 6,1 százalékkal volt drágább, ami – ha forintosítva nézzük – a bevásárlás végösszegében észrevehetetlen eltérést jelent, azonban a tendenciáról így is érdemes beszélni.
Fotó: DepositPhotos.com
Az Agroinform elemzése szerint az elmúlt hetekben a nemzetközi cukorpiacon szűkült a kínálat, az Európai Unióban pedig drasztikusan romlott a cukorrépatermés. A szakportál emlékeztetett, az Európai Bizottság szeptember végén úgy becsülte, hogy az uniós cukortermelés 13,4 millió tonnára csökkenhet. Ez az előző szezonhoz képest 18 százalékos visszaesést jelentene. A becslés szerint a zárókészletek is mérséklődhetnek, 3,06 millióról 2,32 millió tonnára.
A termelés csökkenése mögött elsősorban az időjárási szélsőségek állhatnak. Mindez növelheti az Európai Unió importfüggőségét, miközben az exportpotenciál drasztikusan szűkül Franciaország és Németország gyenge termése miatt.
A portál szerint bár az árutőzsdén egyelőre óvatosság látszik, a fizikai piacon sokkal magabiztosabbak a beszerzők: egyre többet és többet adnak a cukorért, az áremelkedés október eleje óta tart. Az elemzők rövidtávon 0,54 és 0,62 euró közötti árakkal kalkulálnak. Ez átlagosan 212 forint/kilogrammos összeget jelent forintban – tette hozzá a lap.
Tavaly októberhez képest jelentős a különbség
Bár az vitathatatlan, hogy szeptemberről októberre emelkedtek az árak, a 2,24 százalékos drágulás csak párszáz forinttal dobta meg a bevásárlásnál fizetendő végösszeget, így a vevőknek egyelőre nincsen oka az aggodalomra. Ráadásul az előző év azonos időszakához képest továbbra is lényegesen olcsóbb a bevásárlás:
október végén az egy évvel korábbi állapothoz képest átlagosan 11,74 százalékkal került kevesebbe a bevásárlás az üzletekben.
Hogyan alakult a legfrissebb inflációs adat?
A felmérés készítésekor a legfrissebb elérhető inflációs szám szeptemberre vonatkozott – az októberi adatokat november 10-én teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg augusztushoz képest 0,2 százalékkal növekedtek.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,6 százalékkal), míg augusztusról szeptemberre 0,1 százalékkal mérséklődött (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,3 százalékkal).
Kíváncsi, hogyan teljesített a magyarországi infláció a nemzetközi viszonylatban? Nézze meg a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképet:
Módszertan:
A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés során a kosárban 2023 októberétől 19 termék szerepelt: félbarna kenyér, 2,8 százalékos ESL tej és 2,8 százalékos UHT tej, kristálycukor, búzafinomliszt, csirkemellfilé, 1,5 literes ásványvíz, banán, alma, Coca-Cola, őrölt kávé, toalettpapír, gyorsfagyasztott hasábburgonya, folyékony mosószer, tojás, krumpli, tömbös kiszerelésben kapható trappista sajt és spagettivel. Tavaly februártól módosult a kosár tartalma, a mosószer és a toalettpapír távozott. Ennek elsősorban az az oka, hogy a mosószereknél több alkalommal is változtak a termékek és a kiszerelések, valamint azt, hogy hány mosásra elegendő egy-egy termék. A toalettpapír pedig azért került ki, hogy a jövőben kizárólag a szóban forgó élelmiszerek diszkontokban elérhető árának változását lehessen nyomon követni. A felmérésekre minden hónap második felében kerül sor az adott hét csütörtökjén vagy péntekjén, mivel a diszkontok heti új akciói csütörtöktől kezdődnek.
Egyelőre senki nem vállalta a támadást. 
