Ezt követően kisebb lépésközökben haladhatunk a költségvetési konszolidáció útján: 2028-ban 4, majd 3,4, 2030-ban pedig a maastrichti kritériumoknak megfelelően 2,8 százalékos államháztartási deficit jöhet össze – számol be a konvergenciajelentésről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Eközben Magyarország bruttó államadóssága 2030-ra a GDP arányában 74,9 százalékra mérséklődhet, ami távol áll az euróbevezetés egyik feltételeként előírt legfeljebb 60 százalékos rátától. Azonban a pénzügyminiszter elmondása szerint inkább a költségvetési hiány a meghatározó az esetleges eurócsatlakozás szempontjából.
Na meg persze az infláció (ami 2028 második felétől stabilizálódhat 2,5 százalék, vagyis a Magyar Nemzeti Bank új, éppen ettől az évtől érvényes inflációs célja körül), az árfolyam-stabilitás (amit az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépés is támogathat), valamint a hosszú kamatok alakulása (a 10 éves magyar államkötvény referenciahozama a konvergenciajelentés publikálása után enyhén 5,5 százalék fölött mozgott, az elmúlt egy évben közel 20 százalékot esett).
A 2027-es költségvetés legfontosabb irányait a Klasszis Podcastban Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával elemeztük. A beszélgetést itt nézhetik, hallgathatják vissza:
A 2027-es költségvetési tervezetet várhatóan pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlés elé. Az Mfor teljes cikkéből kiderül, hogy a konvergenciajelentés milyen gazdasági hatásokat vár a következő években felpörgő európai uniós forrásbeáramlástól, ezek hogyan támogathatják a GDP-t és a magyar vállalatok termelékenységének javítását.
Közel 2500 milliárd forintos eredménnyel adhatja át a helyét az Otthon Start. 
