A magyarok egyik kedvenc állampapírjánál azonban ismét kurtítottak a kamatprémiumon, ami mostanában nem ritkaság. Így is megveszik?

A kormány bevezette az árrésstoppot, valamint fellépett a bankok és telefontársaságok áremelései ellen. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit érzékelnek az árcsökkenésekből, és hogy szerintük mi az infláció fő oka.

Márciusban az előzetesen becsültnek megfelelően mérséklődött az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai alapján.

Orbán Viktor miniszterelnök az állami médiának beszélt az inflációs helyzetről.

Márciusban nem emelkedett a fogyasztói árak átlaga Magyarországon – közölte a KSH, ami alapján az infláció egy hónapra megállt. A „nulla változás” mögött csökkenő üzemanyagárak és stagnáló élelmiszerárak állnak, miközben több termékcsoport drágult. A hivatalos adatok és a lakossági érzékelés között egyre mélyebb a szakadék. Valóban ennyire megfékezték az árakat? Vagy csak a statisztika lett kedvezőbb? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

Közleményben dicséri a bankok lépését Nagy Márton minisztériuma.

A tőzsdék végre zöldbe borultak a tárgyalások reménye miatt, de a helyzet törékeny, a veszély nem múlt el. A BUX is szépen emelkedik, a forint viszont gyengécske, értékéről új számítás látott napvilágot. Jön a Richter-osztalék, áprilisban is alacsony maradhat a pénzromlás, felülteljesítő volt a bitcoin.

A szaktárca szerint az árrésstop húzta lejjebb az inflációt. A piaci értékelések a magas maginflációra hívják fel a figyelmet, egyúttal a kamatpályára is tesznek utalást. 

Bár az élelmiszerárak emelkedése még mindig magas, a szolgáltatások drágulása lassult, miközben az üzemanyagárak csökkentek – ezek járulhattak hozzá ahhoz, hogy az éves fogyasztóiár-index egy hónap alatt közel 1 százalékponttal, 4,7 százalékra lassult. Azért a maginfláció magas szintje miatt nem árt az óvatosság.

Donald Trump új vámjai éppen úgy elkaszálják az indokínai ruhagyártó üzemek rosszul fizetett alkalmazottait, mint az amerikai középosztálybelieket. Az elnök nem fogja elismerni, hogy hibázott.

Az árrésstop bevezetése óta először jelenik meg a Privátbankár Árkosár-felmérés – a mi méréseink szerint is nagyjából annyival csökkentek az árak, mint amennyit a miniszter számolt. A jelentős beavatkozással a négy hónappal ezelőtti szintre sikerült visszalökni a családi élelmiszer-bevásárlás árát, a jövő havi inflációs mutató is kedvezőbb lehet – de hogy mindez milyen hatásokat okoz majd hosszabb távon, azt nem tudni.

Provokáció vagy baráti gesztus Orbán Viktor részéről Netanjahu budapesti fogadása? Magára nem tartja érvényesnek a szabályokat a magyar kormány. Jönnek az adatok: akkor ennyit a fantasztikus évről? De mi van, ha már az adatokat is kozmetikázzák? Baj. Egymást tapossák a pártok a vidéki szavazatokért, ezért tolja a szélsőjobboldali témákat a Fidesz? Magyar Péter meddig tud hallgatni? Trump is odavert egyet a magyar gazdaságnak is, de a száj- és körömfájás katasztrófát hozhat. E témákról is vitakoztak a Klasszis lapcsoport újságírói, Bózsó Péter, Litván Dániel és Vég Márton az Ez Viszont Privát friss adásában.

Egy friss felmérésből az derült ki, hogy megszűnőben van az az igényes fogyasztóréteg, amely ragaszkodott az ismert, megszokott, bevált termékmárkákhoz vásárlásai során.

Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.

A kormány az alapvető élelmiszerekre árésstopot vezetett be a kiskereskedelmi láncok számára. Járókelőket kérdeztünk, hogy ez hogyan érint őket, és szerintük a kormány képes lesz-e az élelmiszerek kiugró áremelkedésének letörésére.

Az MNB szerint az infláció csak 2026 elején térhet vissza a célsávba, a növekedés idén mérsékelten alakul.

Összesen 1000 termékből 874-nek az ára csökkent a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. 

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

A stagfláció réme mindkét vezetőt arra késztette, hogy bűnbaknak tegye meg a központi bankjuk vezetőjét. A büntetővámok áprilisi, tömeges bevezetésével, a kormányzati alkalmazottak elbocsátásával és a bevándorlók kitoloncolásával Trump a stagflációtól való félelmet kelti fel. Az orosz infláció pedig az Ukrajna elleni invázió miatt emelkedik. Káncz Csaba jegyzete.

Ritkán látott jelenség figyelhető meg most, az intézményi befektetőknek kibocsátott állampapírok hozama a szabadpiacon meghaladja egyes lakossági kötvényekét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rohanni kell ezeket megvenni, mert a magasabb hozamhoz magasabb kockázat is tartozik. Lehet, hogy mindig azt érdemes venni, aminek a feltételeit az állam épp rontani fogja?

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

A kormány által ígért repülőrajt helyett az év elején minden várakozást alulmúlt a magyar gazdaság teljesítménye. A januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléshez képest februárban 5,5-5,6 százalék között volt a hivatalos infláció, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak a szám szerinti növekedés ellenére a tavalyinál is kevesebbet érnek a boltokban. Folytatjuk a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozatát, a Nyugdíjszervizt Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével és Farkas András nyugdíjszakértővel.

Orbán Viktor beszéde összeszedettebb és célzottabb volt, Magyar Péter hatalmas öngólt lőtt – állítja Nagy Attila Tibor politikai elemző. Kiket és hogyan próbált megszólítani a két nagy párt vezetője a nemzeti ünnepen és mennyire sikerült ez? Miért látszik csökkenni a Tisza Párt lendülete? Van-e új a poloskázásban? E kérdések is szóba kerültek a Klasszis Podcast legújabb adásában. A szakértőt Litván Dániel, az Mfor és a Privátbankár újságírója kérdezte.

Pedig az élelmiszerek ott is az átlagnál jobban emelkedtek.

Az Egyesült Államok, egyben a világ egyik legnagyobb áruházlánca, a Walmart rá akta tolni a Donald Trump vámjaiból származó többletköltségeit kínai beszállítóira. A válasz feltartott középső ujj volt.

Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.

Orbán Viktor árrésstopot jelentett be 30 élelmiszerre, az OKSZ szerint ez csak bizonyos feltételekkel lehet hatásos.

Ha nem csökken az infláció, újabb lépések jöhetnek.

A hétfői nagy zuhanás után stabilizálódni látszanak a részvénypiacok, a BUX azonban még határozottan mínuszban van. A forint a 400 eurós határ környékén táncol, idén felülteljesítette a lengyel vagy cseh társát, de egy brókercég szerint az egyensúlyi ára nem itt van. Céláremelések érkeztek az OTP-re. Durva zuhanás után éledeznek a kriptók.

Vége a nyerészkedésnek? Harminc alapvető élelmiszerre vezetik be első körben a rendkívüli intézkedést.

Komplex akcióterv az áremelőkkel szemben, a hatóságok is fokozottan fognak figyelni.

A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet. Elborzasztó olvasmány a KSH friss inflációs tájékoztatója.

Újra az érdeklődés középpontjába került az élelmiszerek drágulása, ami hónapok óta meghaladja az átlagos infláció szintjét. A TrendFM reggeli műsorában Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója az immár 18 éve rendszeresen publikált Privátbankár Árkosár-felmérés legfrissebb adatait mutatta be, de szóba kerültek az inflációs kilátások és a kormány lehetséges intézkedései is.

Elmaradt az újabb csúcsdöntés a magyar hipermarketekben, de egy év alatt óriásit drágultak az élelmiszerek: 20 hónapja nem mért ekkora éves áremelkedést a Privátbankár Árkosár-felmérése. A minisztérium fenyegetőzik, az áruházak bizonygatják, hogy eddig is akcióztak – vajon újra felrobban az árstop-bomba?

A legfrissebb makroadatok arra utalnak, hogy az Egyesült Államok gazdaságában stagfláció alakulhat ki, amit Donald Trump elnök büntetővámjainak bevezetése felerősíthet.

Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.

Az ATV Start vendége volt Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója. A téma az élelmiszerek drágulása, a kiskereskedők és a kormányzat viszonya volt.

Miután a nemzetgazdasági miniszter fenyegető hangú közleményben követelt árcsökkentést, az Auchan jelezte, mennyit akciózott már eddig is az első két hónapban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elvárja a kiskereskedelmi láncok önkéntes árcsökkentését.

Kérdés, itthon is így alakult-e az év második hónapja.

Az amerikai pénzügyminiszter szerint ugyan a kedden életbe lépő vámoknak nem lesz negatív gazdasági hatása, a szakértők úgy vélik, hogy ez a fogyasztókon fog lecsapódni és érezhető inflációs hatása lesz. Az is kockázatot jelent, hogy az integrált értékláncokban az alapanyagok és alkatrészek számos alkalommal lépik át a határokat, ez a vámok bevezetésével komoly drágulást okozhat – mondta el kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

Az élelmiszerek makacs drágulása a világ leggazdagabb országaiban, így az Egyesült Államokban is olyan problémává vált, amit már nem lehet egyszerűen átmeneti gazdasági nehézségként leírni.

A regnáló MNB-elnök alatt az utolsó kamatdöntés következik.

Mit gondol az utca embere a gyorsuló inflációról, a megélhetésről, illetve Magyar Péter beszédéről, valamint a lehetséges tavaszi politikai akciókról? A videóból kiderül. 

A PMÁP, amelyből jókora összegek szabadulnak fel mostanában, csak nagy késéssel követi a pénzromlást, így emelkedő inflációs környezetben kifejezetten kedvezőtlen tud lenni. A jelenlegi alacsony kamatprémiuma miatt még stagnálás esetén sem túl kedvező, eleve alacsony reálkamat van a konstrukcióba beprogramozva. Igazán jó jelentősen eső inflációnál lenne, de erre most kevés esély látszik. Mi marad helyette?

A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.