Van, akinek szenvedést, de van, akinek örömet okoztunk azzal, hogy elindult új szubjektív, beszélgetős műsorunk, az Ez Viszont Privát.

A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.

A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.

Jelentős emelkedést mutatnak a magyarországi fizetések. Ahogy a reálbérmutató is szépen nőtt, amire nagy szükség is volt a tavalyi esés után. 

A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.

Nem sokat tehet az orosz jegybank a megugrott infláció ellen, miután annak hátterében nem kis részben az állami költekezés áll, ám várakozások szerint megteszi, ami tőle telik.

Ahogy egy hónapja, úgy Virág Barnabás alelnök tájékoztatása szerint most is elhangzott egy 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat. Hogy ezúttal is Patai Mihály másik alelnöktől, az később derül ki.

A jegybank a jövő évi inflációs és növekedési előrejelzéseit is közölte.

A Gránit Alapkezelő, a Makronóm Intézet, az Erste, a CIB Bank és az MBH Elemzési Centrum szakértői szerint szinte biztosan változatlan marad decemberben is a jegybanki alapkamat, ám az Inflációs jelentés tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

Soha nem volt még ilyen drága a bevásárlás. Mitől emelkednek megint durván az élelmiszerárak, miközben a gazdaság recesszióban van? Tényleg a gonosz multik próbálnak nyerészkedni a magyar embereken, vagy máshol kell keresni a válaszokat?

Újra 10 százalék felett drágulnak az élelmiszerek, hiába mér mást a KSH. Nincs itt semmi nagy titok, a kormány politikája okozza a bajt, és ezt már nem lehet propagandával elkenni. De Orbán Viktor tudja egyáltalán, mi a valóság? És hogy sikerült a Békemisszió 2.0? Cserbenhagyta a Nyugat Ukrajnát? Hagyhatjuk Lázár Jánosnak, hogy elkótyavetyélje fél Budapestet? Főként ezekről beszélgettek az Ez Viszont Privát 31. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.

Aggodalmának adott hangot nyilvánosan Oroszország legnagyobb bankjának vezérigazgatója vállalva a kockázatot, hogy Vlagyimir Putyin államfő esetleg nem szeretne bírálatokat hallani.

Romániában novemberben éve alapon 5,11 százalék volt a pénzromlás üteme.

Felemás helyzet alakult ki a tőzsdéken. Európában mínuszok, míg az ázsiai piacokon a vásárlók vitték a prímet. 

Immár második hónapja megint emelkedik az infláció.

Erre is válaszolt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly. Annak apropóján, hogy a magyar kormányfő szerint csak és kizárólag az amerikai elnökkel ők ketten a béke hívei és csak a két ország 2025. évi központi büdzséje „békeköltségvetés”. De mi lesz, ha Trumpnak a január 20-ai beiktatása után nem sikerül egy napon belül lezárnia az orosz-ukrán háborút, ahogy azzal kampányolt? 

A részvénypiacok csendesek, de a BUX dübörög, főleg az OTP húzza, amelyre jókora céláremelés érkezett. A forint is erősödött a pénteki kellemes hitelminősítői meglepetés hatására. Egy neves bankház 15 százalék feletti erősödést vár az amerikai tőzsdeindextől. Egyre több cégnél merül fel, hogy infláció elleni védelemként bitcoint vásároljon.

Az elmúlt hónapok áremelkedése decemberben tetőzött: másfél éve nem láttunk akkora drágulást a hipermarketekben, mint most. A két számjegyű drágulás visszatért az üzletekbe, sosem volt még ilyen drága a nagybevásárlás a Privátbankár Árkosár története során.

A vártnál kevésbé lassult az infláció novemberben, és még így is rendkívül magas.

Még így is majdnem a legalacsonyabb 2021 júliusa óta.

A novemberi inflációs adat rácáfolt az elemzői várakozásokra.

Az orosz gazdaságról ellentmondásos adatok jelentek meg az elmúlt időszakban. Egyes elemzők szerint a háború költségei és a nemzetközi szankciók hatásai nem érződnek, mások szerint viszont mélyreható problémák vannak. Az orosz rubel árfolyama a múlt héten látványosan összecsuklott, ami ismét a kétkedők hangját erősítette fel. Erről is beszélt kollégánk, Király Béla, a Trend FM reggeli műsorában.

Az elemzők által vártnál kevésbé gyorsult a németországi infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló csütörtöki jelentése szerint.

És akkor még az Erste elemzői optimistának tűnnek.

Van valami, ami még Donald Trump megválasztott amerikai elnöknél is nagyobb hatást gyakorolhat a választók hangulatára: az átlagemberek fogyasztásának alakulása. Ezzel pedig gond lehet.

Az hagyján, hogy a kormányzati (siker)propagandában nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként emlegetett infláció októberben újra „kidugta a fejét”, s magasabb lett az előző havinál. Az igazi bosszúságot azonban az okozhatja a Karmelitában, hogy bár egy sor európai ország fogyasztóiár-indexe még a magyarnál is jobban emelkedett egy hónap alatt, s a Privátbankár Európai Inflációs Körkép kétéves történetében csak egyszer rontottak ennyien, még az sem volt elég ahhoz, hogy akár egyetlen helyet is előrelépjünk a ranglistán. Így viszont sovány vigasz, hogy a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében maradtunk az élmezőnyben.

Az elmúlt évtizedek Kelet-Közép-Európában az itt élők jelentős kivándorlását hozták Nyugat-Európába, ahol jobban lehet keresni, ám Szerbiából már nem csak ezért mennek el az emberek.

Gyorsult az infláció Franciaországban, de az energiaárak például 2 százalékkal estek, az élelmiszerek ára pedig csak 0,6 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.

Az európai tőzsdék stagnálnak, a piacok kivárnak a nagyon fontos amerikai inflációs adat előtt. Szétvált a magyar részvények mezőnye a héten, az OTP a húzópapír. A forintra kifejezetten rosszul hat a dollár erősödése, válságot jósol a Graphisoft Park. Kiszálltak az aranyból a brókerek, a kisbefektetők tömegesen jelenhetnek meg a kriptovaluta-piacon.

A kormány szerint gyakorlatilag legyőztük az infláció. De valóban így van ez? Arra a kérdésre, hogy mekkora árnövekedés volt az előző 12 hónapban, a lakosság a KSH-hoz képest a közölt érték többszörösét érzékelte.

A Richter gyorsjelentésének néhány sora elmaradt az elemzők becsléseitől, de az idén azért így is szép növekedést mutatott a cég. Az euró/forint ma reggel is volt 411 felett, majd kissé visszasüllyedt. A bitcoin sorra dönti a rekordokat, a 89 ezer dolláros határ is elesett. A teljes kriptovaluta-piac értéke már három billió dollár felett van.

Megint emelkedik az infláció, októberben 0,2 százalékponttal lett magasabb az egy hónappal korábbinál és a kilátások sem vetítenek előre sok jót.

Ha komolyan lehetn venni Donald Trump vámemelési ígéretét, amivel az elnökválasztás előtt kampányolt – ami nála erősen kérdéses –, akkor látványos vereséget kellene szenvednie a szavazáson.

A keddi amerikai elnökválasztás a gazdaság számos területére hatással lehet. Az ugyan túlzott egyszerűsítésnek tűnik, hogy Donald Trump győzelme egyértelműen kedvez az olajiparnak, míg Kamala Harris megválasztása a megújulóenergia-ágazat számára fontos. Ugyanakkor az tény, hogy a korábbi elnök visszatérése esetén a környezetvédelmi kérdések háttérbe szorulhatnak, és a fosszilis energiahordozók kivezetése lassabb lehet. Mindez az olajárakra is hatással lehet, de a magyar autósok számára rövid távon ennél is fontosabb lehet, hogy a költségvetés problémái miatt egyes adók, így például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó infláció követő lehet. Egyebek mellett ezekről a témákról is beszélt a Trend FM hétfő délelőtti adásában kollégánk, Király Béla.

Szlovákiában a tavalyi madárinfluenza-járvány után ősszel is kitört egy hasonló fertőzés, így várhatóan hazai forrásból nem lesz elég tojás a boltokban. Az árak természetesen nőnek.

Az orosz jegybank elnöke, Elvira Nabiullina kormánypárti parlamenti képviselők előtt kijelentette, hogy a korábbinál is keményebb lépésekre lehet szükség az infláció megfékezése érdekében.

A koronavírus-járvány kitörése utáni fél évtized az infláció felpörgéséről szólt az egész világon. Az árak riasztó képet mutatnak összehasonlítva az öt évvel ezelőttiekkel. A helyzet talán talán nem lesz rosszabb.

Az elmúlt években nőttek a reálbérek Oroszországban, amit részben a munkaerő kínálatának zsugorodása okozott, ám az állami pénzszórás is szerepet játszik benne. Az utóbbinak nem szokott jó vége lenni.

Egységes döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi döntésén a kamattartásról, más opció fel sem merült. A jelenlegi kamatszintet akár hosszabb időtávon is vállalja a jegybank a hazai kamatfelár relatív növekedésének ódiumával együtt. Kamatemelésről szó sincs, és nem indokolt a forintárfolyamba történő beavatkozás sem. A Monetáris Tanács döntését kedden Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke indokolta.

Az élelmiszergyártóknak eddig valahogy sikerült eladniuk a fogyasztóknak, hogy időnként ugyanannyi pénzért kisebb csomagolásban kevesebbet adnak nekik a kedvenc termékeikből. Újabb fordulójához érkezett a vevők és a cégek csatája. 

Az nem meglepő, hogy az átlagos vásárlókat kiborítja az élelmiszerek és a háztartási cikkek elmúlt évekbeli drágulása, ám egy kutatásból az is kiderült, hogy a jómódúak is morognak.

Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedése az előzetes becsléssel összhangban 1,8 százalékra, 2021 februárja óta a legalacsonyabbra csökkent szeptemberben az előző havi 2,3 százalék után - derült ki az osztrák statisztikai hivatal végleges adataiból.

A bank elemzői az idei növekedési előrejelzésüket 1,6 százalékra csökkentették, és a jövő évi előrejelzésüket is mérsékelték, de így is 3,4 százalékos bővüléssel számolnak.

A szokásos szezonális tényezők mellett a magyar kiskereskedelmi folyamatokat jóideje olyan speciális tényezők is alakítják, amelyek végén a vásárlók nyúlhatnak mélyebben a zsebükbe - a Trend FM műsorának vendége volt kollégánk.

Folyamatos és állandó a pénzromlás. Nem csak nálunk. Az egész világon. Jegyzet.

Ismét 400 forint felett jár az euró, a jó inflációs adat ugyanis hozzájárulhat az alacsonyabb kamatokhoz, legalábbis a szereplők egy része szerint. A tőzsdék óvatosak a délutáni amerikai inflációs adat előtt. A Google integrálta az Ethereum-címeket, 23 éves csúcson áll a Deutsche Telekom.

Szeptemberben 3 százalék lett az éves infláció. Ennél alacsonyabb értékre közel 4 éve nem volt példa.