A gazdasági szakértők továbbra is magas globális inflációra számítanak az ifo német gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) és az Institut für Schweizer Wirtschaftspolitik svájci gazdaságpolitikai intézet hétfőn publikált negyedéves kutatási eredményei szerint.

A gazdasági növekedés idén még stagnálni fog, ám az év második felében a pénzromlás üteme jelentősen mérséklődik, már december előtt meglehet az egy számjegyű infláció – áll a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves elemzésében. Az év végére az irányadó kamat 11.5 százalékra csökken, az euróért pedig várhatóan 380 forintot kell majd fizetni.

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

Tovább mérséklődött az infláció júniusban és már csak 11,5 százalék.

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor hosszan beszélt a háborúról, a migráció kérdéséről, de szóba került az infláció, a rezsicsökkentés és a vilniusi NATO-csúcsértekezlet is.

Sorra érkeznek a becslések arról, hogy hogyan változhatnak majd az élelmiszerek árai augusztustól, az árstop kivezetése után. Lapigazgatónk, Gáspár András az ATV Start műsorában felhívta a figyelmet: továbbra sem beszélhetünk a kiskereskelemben valódi piaci viszonyokról, beszerzési áron vagy az alatt kell árulni az érintett termékeket - így az árak jövőbeli alakulását is nehéz megbecsülni. Ami biztos: a magyar lakosság vásárlóereje meredeken zuhan, így a legolcsóbb beszerzési forrást kell megtalálniuk a kereskedőknek - ez pedig sok esetben nem belföldi forrás lesz. 

Júniusban 9,7 százalékra csökkent az éves szintű infláció Csehországban a májusi 11,1 százalékról - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal Csütörtökön Prágában.

Jó hangulatban, de nem nagy lendülettel indult a nap a tőzsdéken, inkább a hét második felére várhatóak az izgalmak - de ma is érkezett menetrendszerűen olyan adat, ami inflációs (és ezáltal kamatemelési) félelmeket tudott gerjeszteni. A forint erőre kapott, az Opus tovább hasít a budapesti tőzsdén.

Németországban a fogyasztói árak 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Így a májusi 6,1 százalék után a pénzromlás üteme 0,3 százalékponttal emelkedett. Az élelmiszerárak növekedése a májusi 14,9 százalékról júniusban 13,7 százalékra csökkent.

Örvendetes, hogy már az élelmiszereknél is beindult egy enyhe mérséklődés az inflációban, de az sokaknak okozhat fejtörést, hogy még mindig bőven 20 százalék fölött jár az élelmiszerek éves drágulása - mondta a TrendFM reggeli műsorában Gáspár András, az Mfor és a Privátbankár lapigazgatója. A mérséklődés hátterében ugyanis főleg a bázishatás érhető tetten. Munkatársunk szerint az állami intézkedések közül az árfigyelő oldal az egyetlen, ami érdemi segítséget jelenthet a vásárlóknak.

A vevők eltűntek a boltokból, zuhan a kiskereskedelmi forgalom. Ennek ellenére az infláció továbbra is vágtat. Mire számíthatunk a következő hónapokban, valóban csökkennek majd az árak, vagy statisztikai trükk miatt lesz szerényebb az infáció? Ezekre kérdésekre is kereste a választ a hét videójában Gáspár András és Király Béla.

2023 júniusában tovább csökkent, éves összehasonlításban 30 százalék alá mérséklődött az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon, májushoz képest pedig 0,4 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek. „A havi átárazódást tekintve hasonlóra legutóbb két éve, 2021 júniusában volt példa, azóta szinte folyamatos emelkedést láthattunk. Ez a trend most megfordult, legnagyobbrészt a mezőgazdasági termelői árak jelentős csökkenése, ennek a bolti árakban már érezhető hatása, illetve a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése miatt” - hangsúlyozták az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által pénteken ismertetett inflációs adatokra reagálva.  

Az MBH Bank vezető elemzője értékelte a friss inflációs adatokat.

Friss adatot közölt a KSH.

Íme, egy életből vett példa arra, hogy mennyivel drágult az élet hazánkban egy év alatt.

Második hónapja csökken a Privátbankár Árkosár ellenértéke, az éves áremelkedés szintje 16 havi mélypontra szelídült - persze még így is fájdalmasan nagyot drágult az életünk tavaly júliushoz képest. Az állam egyes áruházaknak ingyenreklámmal segít, nyolc év után tér vissza egy közkedvelt termék a polcokra, utolsó hónapjában is okoz áruhiányt az árstop - íme, legfrissebb felmérésünk eredményei!

Az OECD tagállamaiban májusban 6,5 százalék volt a pénzromlás üteme. Az energiaárak egy év alatt 5,1 csökkentek, az élelmiszerekért 11 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve.

Komoly változásokat hozott a július elseje. Összeszedtük, pontosan mik ezek. 

Az Egyesült Államokban a jegybank elnöke hűtötte le a kedélyeket, a nagy európai tőzsdéken viszont emelkedést láthatunk, amit a rossz kínai adatok generáltak. A magyar eszközök gyengültek, a forint 371 felett mozog az euróval szemben.

Júniusban a vártnál nagyobb mértékben 17 havi mélypontra enyhült az infláció az euróövezetben az energiaárak csökkenésének köszönhetően.

Az ipari termelői árak 2023 májusában az egy évvel korábbihoz képest 11,2 százalékkal növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva 1,6 százalékkal csökkentek. Óriási a szakadék a beflöldi és az exportfolyamatok között.

A kormány megpróbálja elejét venni, hogy a 18 hónap után kivezetett árstop miatt azonnal elszálljanak az árak, ráadásul úgy, hogy a polcok se maradjanak üresek.

Parlamenti demokráciákban az a szokás, ha a képviselők valahol gondot látnak, akkor meghallgatásokon próbálják kideríteni az okát. Az Egyesült Királyságban az élelmiszerek drágulásának előidézőit firtatják. 

Az Egyesült Királyságban ugyan még mindig a Tesco utalja az áruházláncok piacát, ám az elmúlt időszak ismét a német diszkontláncok előretörését hozta az ellentmondásos inflációs környezetben.

A lengyel vezetés rekordmértékben növelné a minimálbéreket. A közgazdászok szerint ez nem olyan jó ötlet. 

18 hónap után kivezetik az élelmiszer-árstopot, viszont kiterjesztetik a kötelező akciók rendszerét. Amíg él az árstop, addig növeli az inflációt, amikor kivezetik, az megint megdobja az árakat - így tehát csapdába csalta magát a kormány, a gazdasági racionalitást feláldozta a vélt politikai előnyökért - mondta munkatársunk az ATV Start vendégeként.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint összesen 61 termék kerül a jövő pénteken induló online árfigyelő rendszerbe.

Ez lesz a következő hónapok egyik kérdése az MBH Bank legfrissebb elemzése szerint.

Az ENSZ agrárszervezete, a FAO arra számít, hogy nem áll meg az élelmiszerek drágulása 2023-ban, de már nem lesz olyan durva, mint 2022-ben. Ennek az a helyenként az az oka, hogy visszaesik a fogyasztás.

Megérkezett a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése.

Nem volt az elmúlt napokban olyan döbbenetes súlyú információ, ami indokolta volna a gáz árának berobbanását, az mégis óriási mértékben nőtt. Mindez rávilágított a piac sérülékenységére, és arra is, hogy ha eldőlnek a dominók, akkor a forint abba ismét beleremeghet.

Olaszországban májusban az előzetes becslésnek megfelelően 7,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves szinten, miután áprilisban 8,2 százalékos emelkedést mértek - közölte az olasz statisztikai hivatal, az Istat pénteken.

Májusban lassult az infláció az euróövezetben és az Európai Unióban éves szinten - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken.

A kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel az élen, sikerként – természetesen a sajátjaként – könyvelte el a májusi inflációs adatot. Ám a 21,5 százalékos éves hazai ráta távolsága az EU-rangsorban ebben az összevetésben utolsó előtti tagállamtól csak minimálisan szűkült, az még mindig 8,5 százalékpont. A nem uniós államokat is figyelembevéve még tartjuk az utolsó előtti helyünket Európában, de már egyre jobban közelít a hiperinflációját az utóbbi hónapokban szélsebesen lehűtött Törökország.

Több száz termék árát viszik le ezekben a napokban is a nagy élelmiszerláncok, így a heti bevásárlás átlag 8-10 százalékkal olcsóbb. Ezzel talán sikerül letörni az inflációt. A helyi gazdák azonban egyre hangosabbak, mert a hálózatok kissé csökkentették a felvásárlási árakat, hogy ne veszítsenek sokat a profitjukból. 

Az előző hónaphoz képest, de éves szinten is jelentősen lassult az infláció.

Csehországban 11,1 százalékra csökkent az infláció éves mértéke májusban, ez tavaly ilyenkor még 16 százalék volt.

A tavaly májusi 17,1 százalék után idén az év ötödik hónapjában már csak 2,5 százalékos volt az oroszországi infláció éves szintje.

A jegybanki kamatcsökkentés, az alacsonyabb infláció és a tűrhető tőkepiaci hangulat nyomán a fix kamatú hazai állampapírok hozama hatalmasat esett az utóbbi hetekben. A PMÁP-é is valamivel alacsonyabb lehet, mint ahogy eddig várhattuk. De ez nem feltétlenül rossz, amit elveszítünk a réven, megnyerhetjük a vámon.

Mindenkivel előfordul, hogy rossz döntést hoz pénzügyeivel kapcsolatban, elveszheti megtakarításai egy részét, ám a jó hír az, hogy némi odafigyeléssel van kiút az ilyen gödrökből.

A most megjelent rendelet szerint nem kevesebb, mint 62 termék került az állami árfigyelő rendszerbe.

A várakozásokat meghaladó mértékben lassult idehaza az infláció. Bár a gazdaságfejlesztési miniszter szerint működnek a kormányzat lépései az infláció ellen, valójában a mostani fejleményekhez vajmi kevés köze van ezeknek. A friss adat ugyanakkor növelte annak esélyét, hogy Orbán Viktor egy újabb célját pipálhassa ki. Az árakról, inflációról és a kötelező akciókról beszélget Gáspár András lapigazgató és Székely Sarolta felelős szerkesztő A hét videójában.

A vártnál kedvezőbb májusi inflációs adat hátteréről kérdezték az ATV Start műsorában munkatársunkat. Gáspár András lapigazgató arról is beszélt: egy kedvező adat alapján nem várható, hogy az MNB változtatna kamatcsökkentési stratégiáján. Ez persze nagy terhet ró a kamatkiadások növekedésén keresztül a költségvetésre, amelynek finanszírozása uniós pénzek híján egyébként is meglehetősen drága.

Elkerülhetetlen a visszatérés a racionális, és kiszámítható gazdaságpolitika irányába, mondta az új török jegybankelnök, aki amerikai tapasztalatokkal érkezik, ráadásul nő.

De még mindig rettentően magasak az árak.

Az infláció mérséklődése a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt.

Az áprilisi 24 százalék után májusban már "csak" 21,5 százalék lett az éves infláció.

A brit vásárlók a "zsugorodási infláció" áldozatává válnak, azaz egyre kisebb kiszerelésekért kell ugyanannyit fizetniük. Ez nagyon nem tetszik nekik.