Olaszországban a februári 9,1 százalék után márciusra 7,6 százalékos inflációt mértek, ez az érték még annál is kevesebb, mint amire az előzetes becslések során számítottak.

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.

Talán némiképp csalódást keltő inflációs adat látott napvilágot a héten, hiszen egyelőre alig kimutatható mértékben csökken a pénzromlás üteme idehaza, miközben feltűnt egy baljós jel. A friss adatokat értékeli A hét videójában főszerkesztőnk, Csabai Károly és felelős szerkesztőnk, Székely Sarolta.

2021 augusztusa óta a legalacsonyabb inflációt mérték Spanyolországban.

A német nagykereskedelmi árak már csak két százalékkal nőttek márciusban.

Bár a pár tized százalékpontos inflációcsökkenést biztatónak tartja a magyar miniszterelnök, ez még szerinte is nagyon kevés az árstopok kivezetéséhez. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában beszélt az amerikai nagykövet által bejelentett szankciós listára tételről és a háborús helyzetről is.

A magyar gazdaság 2023 első negyedéve stagflációs jellegű volt. Hogy eleget tesz-e a recesszió elfogadott meghatározásának, azt majd megállapíthatjuk, ha kijön a KSH gyorsbecslése a GDP alakulásáról. Amennyiben az első negyedéves GDP-volumenindex a 2022-es év negyedik trimeszterének adata alatt marad, akkor ez lesz most a sorban a harmadik recessziós negyedév. 

Csehországban 16,7 százalékról 15 százalékra esett a pénzromlás üteme. Az élelmiszerek áremelkedésének üteme is enyhült.

Az európai részvénypiacok stagnálnak vagy emelkednek, de a BUX csak esik, a Mollal az élen. A forint kissé gyengül, de alapvetően jól áll, amiben a szakadó dollár is segíti. Elon Musk tízezer drága processzort vesz, alighanem a mesterségesintelligencia-üzletághoz kell neki. Kilőtt az ether ára a sikeres rendszerfrissítés után.

Az oroszok már elérték azt, amire a magyar kormányfő ácsingózik. Viszont a jegybank a drágulás gyorsulására számít.

Több olyan termékkategória is volt márciusban, amelynek csökkent az ára az előző hónaphoz képest, köztük a tejtermékek és a vaj, amelyek 3-3,7 százalékkal lettek olcsóbbak – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szerdán közzétett inflációs adatokra reagálva. „Már márciusban is találkozhattunk ennél nagyobb akciókkal, fontos azonban, hogy az inflációs adatokban a termékek alapárát látjuk, tehát akkor tapasztalhatunk majd a mostaninál jelentősebb mérséklődést, ha nem akciósak lesznek a termékek, hanem tartósan alacsonyabb lesz az áruk” – tették hozzá.

A nemzetközi tőzsdék kiváró üzemmódban vannak az amerikai inflációs adat és más fontos bejelentések előtt. A hazai tőzsde alulteljesítő, a forint viszont stabil, ami mögött a mai csalódást keltő inflációs adat állhat. Tíz hónapja nem látott szinten van a bitcoin, tegnap átlépte a 30000 dollárt is, az ethereum viszont lemaradó.

Az élelmiszerek egy része ugyan olcsóbb lett, de komoly változást így sem történt az inflációban. A KSH szerda reggeli közleménye szerint éves bázison 25,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

A részvénypiacokon pozitív a hangulat, a magyar papírok is erősödéssel indították a hetet. A forint ugyanakkor kisebb mértékben gyengült az euróval szemben.

Éves alapon csökken a pénzromlás üteme, de az év végére így is 23-25 százalék lehet.

Az elmúlt napokban-hetekben sorra jelentik be az árcsökkentéseket az élelmiszert forgalmazó kereskedők - a Privátbankár Árkosár-felmérés aktuális részében utánajártunk, hogy csak az akciós újságok felturbózott promóciójáról van szó, vagy végre valóban csökkenni kezdtek az élelmiszerárak? Ami biztos: az idei húsvéti bevásárlást sokkal jobban megszenvedtük, mint a tavalyit, és jó példát találtunk arra is, amikor visszafelé sült el az árstop. Nyugdíjas olvasóinknak pedig egy új cikksorozat indulásáról is beszámolhatunk.

Az OPEC kvótacsökkentésének hatására erősen megugrott az olaj ára, ami számos ország számára jelenthet problémát. Az egyébként is magas inflációs környezetben nagyon rosszkor jön az energiaárak ismételt növekedése.

Az Egyesült Államokban nagyjából az elemzők által várt számú új munkahely jött létre a nem mezőgazdasági ágazatokban márciusban, miközben a munkanélküliségi ráta csökkent a becsült stagnálás helyett.

Az energiaárakra egyre kevésbé lehet fogni a továbbra is dübörgő magyar inflációt. A kormányzat a saját felelőssége helyett várhatóan másokat fog okolni. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a növekvő béreknek vagy a vállalati profitoknak mekkora árfelhajtó hatása van.

A vártnál is nagyobb mértékben csökkentek az euróövezetben a termelői árak.

Az euróövezetben látványosan csökkent az infláció, így az Európai Központi Bank (EKB) lassan válaszúthoz érkezik. Ugyanakkor az irányadó kamatot várhatóan még legalább egy alkalommal emelhetik. A várakozások szerint 3,5 százalékon tetőzhet a most 3 százalékos európai kamatláb.

A hétvégén a termelés visszafogásáról döntött az OPEC+, emiatt pedig hétfőn kilőtt az olajár. Amennyiben tartós marad az energiahordozó drágulása, az ismét gyorsíthatja az inflációt. Emellett közvetlen hatása is lehet, hiszen drágulhatnak az üzemanyagok. Többek között erről is beszélt kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli monitor című műsorában.

Törökországban márciusban az ötödik egymást követő hónapban enyhült az infláció éves összevetésben.

Legfrissebb adásunkban főszerkesztőnk, Csabai Károly kollégánkkal, Vég Márton újságíróval beszélgetett.

Lengyelországban mérséklődött az infláció márciusban éves és havi szinten a statisztikai hivatal pénteken ismertetett nem végleges adatai szerint.

 Márciusban havi és éves összevetésben is kisebb lett a tempó.

A háborús helyzet, a szankciók és az infláció ügye mellett az ársapkák és a hitelek kamatstopjának eltörléséről is beszélt a kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában.

Erősen növekszik idén a GDP is, de a háztartások jelentős részét még mindig nyomják a magas energiaárak.

Szerény gazdasági növekedést és tartósan magas inflációt várnak az idén Ausztriában a Wifo és az IHS osztrák gazdaságkutató intézetek szakértői. A gazdasági nehézségek azonban nem vetik vissza a munkaerőpiacot, az infláció pedig növeli a költségvetési bevételeket, 2024-re számottevőbb gazdasági növekedést és az infláció mérséklődését várják.

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank csütörtökön kiadott Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem nyúlt a kamathoz, és nem is lett optimistább. Az állampapírhozamok egy hét alatt csökkentek, de a folytatás most kérdésessé vált. Az inflációkövető kötvény még mindig messze a legjobb pénzromlás elleni védelemnek tűnik. Érdekes, hogy egy francia államkötvény hozama hasonlít a magyar eurókötvény kamatához, pedig sokkal jobb az ország hitelminősítése.

Az idei inflációs prognózisukat nem javították, miközben már azt sem zárják ki, hogy nem lesz gazdasági növekedés.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője értékeli a munkaerőpiaci fejleményeket.

Az arany a 2000 dollárt ostromolja – de miért is nem a 3000-et? Több érv is szól most mellette, az infláció, a kamatok, a gazdasági bizonytalanság, a bankválság oldaláról. De egyes országok beinduló fejlődése is pótlólagos keresletet teremthet.

A magyar kormány továbbra sem adott elfogadható magyarázatot arra, miért hátráltatja Svédország NATO-csatlakozását. Az ATV maiTÉMA című műsorának március 24-i adásában ezt a kérdést is elemezték, ahol kollégánk, Király Béla mellett Németh András, a HVG külpolitikai újságírója, Oroszország szakértő Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet politikai elemzője volt a vendég.

Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.

Felmérték, miről mondanak le a legtöbben az infláció és az energiaárak emelkedése miatt - a magyarok az átlagnál jóval magasabb arányban adósodnak el mostanában.

Újabb fronton csökkentek a beszállítói árak, így a vaj, a trappista, a tészta után újabb árcímkékre lehet kisebb számot írni. Egyelőre még nem a kenyérről van szó.

Aki március 15-én követte a gazdasági eseményeket, az megdöbbenéssel tapasztalhatta, hogy az egy nappal korábban még 390 alatt záró euróárfolyam 400 fölé ugrott, miközben a hírek a bankok megrendült helyzetét pedzegették. Újabb hitelválság van a láthatáron, vagy nem olyan tragikus a helyzet?

Masszívan jelentkezik a megugró infláció a bankkártyás forgalomban is: a bankkártyás vásárlások értéke egy év alatt 32 százalékkal ugrott meg, miközben a kártyás vásárlások számának bővülése alig haladta meg a 17 százalékot – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A fogyasztási szokások átalakulását az online fizetés előretörése mutatja.

Abban nincs változás, hogy a februári adatok alapján készült európai inflációs körképünk alapján Magyarország az Európai Unióban továbbra is tökutolsó – éves szintű fogyasztóiár-indexünk az előző havi 4,2-vel szemben több mint 5 százalékponttal lett magasabb az utánunk következő Lettországénál –, ám most már az egész kontinensen is csak két állam pénze romlott jobban.

A vártnál alacsonyabb tempóban, de gyorsult az éves áremelkedés üteme Lengyelországban.

Izgalmas időket élünk, nagy turbulenciák vannak a tőkepiacokon, a fix kamatozású magyar állampapírok hozama elérte a 15 százalékot. Teljesen új eurós államkötvényt kínálnak a magyar lakosságnak, amelynek kamata azonban drasztikusan alatta maradhat a korábbinak. De egy napig még kapható a régi.

Szerencsére azt kaptuk, amit a piac várt.

Ha ugyanis a Fed tovább emeli a kamatait, akkor a Magyar Nemzeti Bank egész egyszerűen nem teheti meg, hogy csökkentse a sajátját, ez esetben ugyanis annyira leszűkül a két irányadó ráta közötti különbözet, amely hatására a befektetők számára már nem lehet vonzó a forint. A hazai fizetőeszköz emiatti gyengülése pedig fékezheti az infláció kívánt mértékű lassulását. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli adásában.

Havi szinten 0,5, éves szinten 11 százalékkal emelkedtek az orosz fogyasztói árak februárban.

A jegybank elnöke szerdán illette éles kritikával a kormány gazdaságpolitikáját. Orbán Viktor pedig a kereskedelmi kamara gazdasági évnyitóján szúrt oda Matolcsy Györgynek. A helyzetet az ATV Start vendégeként kollégánk, Király Béla és Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója elemezte.

Ha hajszálnyinak tekinthető mértékben is, de az éves infláció februárban már alacsonyabb lett az egy hónappal korábbinál. Vélhetően azonban mindenkit inkább az foglalkoztat, mit hozhat a jövő, egyszámjegyűre lassulhat-e a pénzromlás? Marad-e az élelmiszerár-sapka, sőt, esetleg még kibővül-e annak hatóköre, ahogy azt - némileg meglepő módon - az egyik ellenzéki párt bedobta? Ezeket a kérdéseket járták körül e heti videónkban kollégáink, Gáspár András, a Privátbankár lapcsoport lapigazgatója és Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu főszerkesztője.