Zsinórban ötödik napja száguld a BUX, újra itt a kínai veszély

Az európai tőzsdék pénteken szépen emelkednek, a legtöbb index fél és egy százalék közötti pluszt mutat. Az amerikai határidős indexek is 0,3-0,5 százalékkal mennek feljebb. Csütörtökön sokat javított a tőkepiaci hangulaton, hogy a vártnál rosszabb munkanélküliségi adatok érkeztek Amerikából. Ez ugyanis növeli a kamatcsökkentés esélyét.

Az USA-ban péntek délután a fogyasztói hangulatról érkeznek adatok (a Michigani Egyetem indexe). Csütörtökön a brit jegybank nem változtatott a kamatokon, de kommentárjai enyhe optimizmust okoztak, nőtt a kamatcsökkentésre számítók aránya.

Csúcsról csúcsra megy a BUX

A BUX index újabb fél százalékkal emelkedik, folytatva a csúcsdöntéseket, a pénteki zsinórban az ötödik zöld gyertya a grafikonján. Ebben segítik a Mol és az OTP jelentései. Szintén fél százalékkal megy fel az OTP, 1,0 százalékkal a Mol, de csak 1-2 ezrelékkel a Richter és a Telekom.

Az euró 388,1 forint, lényegében nem változott a csütörtök esti állapothoz képest. Az olaj fél százalékkal drágul, a földgáz stagnál. Másfél-két százalékos pluszban áll az arany és az ezüst, amit főleg a dollár gyengülésével hoznak összefüggésbe. Javultak 2-3 százalékkal a vezető kriptovaluták is, az ether visszatért 3000 dollár fölé.

Két hatalmas jelentés érkezett

Erős eredményekkel indult a hazai jelentési szezon az Erste Befektetési Zrt. szerint.

• A várakozásokat felülmúlta az OTP a negyedévben, a 240 milliárd forintos adózott eredmény nyolc százalékkal felülteljesítette az elemzői konszenzust.
• A Molé enyhén elmaradt a várttól, de így is bőven a háború előtti szint felett van a nyereségessége. Igaz, nem érte él a 2022-es rekordév számait.

Mérsékelt eredményeket tett közzé a Mol, volt már erősebb jelentése is – fogalmazott viszont a K&H Értékpapír. Az OTP-nél a stabilitást és magas profitot emelték ki, ugyanakkor hozzátették, hogy csoportszinten céltartalékot is felszabadítottak, ami javította a negyedéves profitot. Ezzel a konszolidált adózás utáni eredmény éves alapon 23 százalékkal emelkedett.

Felemás a Mol, nagy meglepetés az OTP?

A Mol az Equilor Befektetési Zrt. szerint “felemás” első negyedévet zárt, “nem okozott pozitív meglepetést” az eredménye az első negyedévben. Az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA 718,4 millió dollárt ért el, ami 2,8 százalékkal marad el az elemzői konszenzustól.

“Jelentős eredménymeglepetés” érkezett viszont az OTP-től, amely meghaladja az elemzői konszenzust. Habár az összes bevétel a várakozások szerint alakult, és módosított a jelentési módszertanán az OTP – teszik hozzá. A menedzsment egyelőre nem látja indokoltnak az előrejelzések változtatását a március 8-án közzétetthez képest.

Ingadozó infláció várható

Közzétette a KSH az áprilisi inflációs adatokat. Az év negyedik hónapjában a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek. Az éves inflációs ráta enyhén emelkedett, a februári-márciusi 3,6 százalékról 3,7 százalékra. Jó jel, hogy tovább lassult a maginfláció, évi 4,1 százalék volt.

Az év egészében zömmel 4-5 százalék közötti, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat vár Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Szerinte a jegybanki célsávba (2-4 százalék - a szerk.) tartósan csak 2025-ben térhet vissza az infláció.

Mostantól a pénzromlásnak áll a zászló?

Az elemzői konszenzusnak megfelelő adattal végetért a kedvező bázishatások időszaka Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint.

Májustól a bázishatások az infláció emelkedése mellett dolgoznak.

Az infláció hullámzó emelkedését várják ettől a hónaptól, és felülvizsgálni készülnek a decemberre vonatkozó 4,8 százalékos várakozásukat. A jegybank a mostani adat fényében még csökkentheti az alapkamatot májusban, lassabb ütemezésben, de az év közepétől egyre sűrűsödnek a kérdőjelek – tették hozzá.

Sokmilliárdos aukciót tart a telefontársaság

A Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukciót hirdetett május 23-ra, amely során legfeljebb 24 milliárd forint összértékben tervez saját részvényeket visszavásárolni “a részvényesek javadalmazása céljából”. (Azaz az osztalék egy részének alternatívájaként, ahogy a korábbi években is.) A nagy meglepetést nem jelentő hírre a részvény némileg emelkedett csütörtökön.

Újra itt a kínai kockázat

A Kína körüli geopolitikai feszültségek ismét kiéleződnek, a Biden-kormányzat már a jövő héten vámokat készül kivetni Kínára – írta az “ügyet ismerő személyekre” hivatkozva a Bloomberg. Az új vámok olyan iparágakra fognak összpontosítani, mint az elektromos járművek, az akkumulátorok és napelemek.

Európában Kína máris kezdi elveszíteni fényét, mint első számú befektetési célpont, egy felmérés szerint az uniós cégek érdeklődése rekordalacsony szintre süllyedt. Az Egyesült Királyságban Rishi Sunak kormánya viszont a bankok, köztük az HSBC és a Standard Chartered, valamint más nagyvállalatok nyomására a Kínával bonyolított üzletek javasolt korlátozásainak enyhítésére törekszik. (A kínai-amerikai “vámháború” korábban sok problémát okozott a tőkepiacokon is – a szerk.)

Miért nincsenek már 500-szorozó kriptóérmék?

Érdekes elmélettel állt elő Regan Bozman, egy kriptoeszköz-kockázatitőkealap menedzsere az X-en a kriptópiaccal és a részvényekkel kapcsolatban. Szerinte azért fulladt be a kriptópiaci emelkedés és szenved a hagyományos befektetési piac is, mert a jelenlegi piaci struktúrában a kisbefektetők nem tudnak igazán nagy pénzt keresni.

• Az ether 30 cent volt a kibocsátása (ICO) alatt 2014-ben, ma 3000 dollár, ez tízezerszeres hozam tíz év alatt.
• A solana 2020-as indulásakor 22 cent volt, a mostani 140 dolláros árfolyam négy év alatt 636-szorozást jelent.

Elzárták a kicsiket az olyan múltbeli lehetőségektől, amikor egy-egy sikeres kiptóérme értéke akár az 500-szorosára is felugrott, nincsenek új kibocsátások, olcsón megvehető ígéretes projektek (részben az amerikai hatóságok kriptóellenes magatartása miatt – a szerk.). Ezért is maradt eddig távol a lakosság a jelenlegi kriptópiaci fellendüléstől.

Ne csak a bálnák egyenek, a kishalak is

A valódi értékkel kecsegtető új kibocsátású kriptóérméket – ahogy a hagyományos pénzügyi szektorban is az ígéretes részvényeket – a kockázati tőkések és más nagybefektetők, kriptós zsargonban a bálnák vagy cetek jegyzik le először. Majd már csak akkor öntik a piacra, amikor már jól felment az értékük.

Erre utal, hogy a kockázati tőkétől érkező befektetések értéke megtöbbszöröződött. A részvénypiacokon ez abban is tetten érhető, hogy a nagy értékű, dinamikusan növekvő cégeket egyre hosszabb idő elteltével viszik tőzsdére, amikor az árfolyamemelkedési potenciáljuk már korlátozott. A szerző szerint vissza kell térni a “demokratikus gyökerekhez”, és lehetővé kell tenni a kisbefektetők számára is, hogy pénzük kockáztatásáért cserébe megkapják a nagy nyereség esélyét.