Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága.

A részvénypiacok enyhén emelkednek egy rossz hét után, de több fontos adat és esemény érkezik a napokban, ami nagyobb mozgást okozhat. Az euró árfolyama ismét 390 forint felett van, de nem nagyon, itt is egy adatra várnak a kereskedők. Az arany megint csúcsot döntött, az olaj drágulása megállt, megint lendületben a bitcoin.

Ha inflációról van szó, Törökország rosszabbul áll, mint hazánk.

Tovább csökkent a németországi infláció márciusban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló keddi jelentése szerint.

A Klasszis Klub eseményén az ING Bank makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter a jegybanki kamatpolitika megváltozott világrendjéről beszélt. A Schroder Bank is hasonló megállapításokat tett.

Kína vitarendezési eljárást kezdeményezett az Egyesült Államok ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél, hogy megvédje érdekeit az elektromos járműiparban - közölte a kínai képviselet kedden, és megerősítette a WTO is.

Az inflációs előrejelzés mellett a gazdasági növekedés várt ütemének prognózisát is csökkentette a Magyar Nemzeti Bank. Virág Barnabás alelnök az alapkamat-csökkentés hátteréről tartott sajtótájékoztatót kedden délután.

Alacsonyabb inflációt, ugyanakkor kisebb GDP-növekedést vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint három hónappal korábban. 

Még az infláció megugrása előtt az embereknek több pénzük volt arra, hogy gyorséttermekben egyenek, és a McDonald’s azt vette a fejébe, hogy a jövőben visszatér ehhez.

Hogyan készülnek azok az elemzések amelyekből a jegybank és a gazdasági élet szereplői dolgoznak? Mitől lesz egy elemzés „robusztus”? Ezekről, és sok minden másról is kérdeztük Balatoni Andrást, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját, elemzési szakemberét a Klasszis podcastjában. Megtudtuk, mire támaszkodik a Monetáris Tanács egy kamatdöntés előtt, ahogy azt is, hogy neki személy szerint voltak-e olyan melléfogásai, amelyek most is álmatlan éjszakákat okoznak.

A tőzsdék kezdenek magukhoz térni, a forint viszont nem, fontos amerikai inflációs adatokra vár a piac. Hatalmas céláremelés jött a Telekomra. Erősödtek az inflációs várakozások, de a recesszió réme is ólálkodik. Ingatlan vagy államkötvény érte meg jobban? Egy kiló aranyat vagy egy bitcoint választana?

Alapkérdések, amelyeket a kisbefektetők feltesznek maguknak, de senki sem meri megválaszolni. Hogyan védekezhetünk az infláció ellen? Miért pont állampapírt vegyek? Ha igen, mégis melyiket és hol? Nem kéne inkább eurót vásárolni? Esetleg dollárt vagy aranyat? Mi lesz, ha…?

Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a februári inflációs adatokat. A tájékoztatóban szereplő számokat összehasonlítottuk a Privátbankár Árkosár-felmérés és az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés eredményeivel. Emellett megpróbáltuk előrejelezni, a március eleji díjemelések hogyan fognak hatni a következő havi adatokra. A hét videójában Csabai Károly főszerkesztő és Dobos Zoltán újságíró beszélgetett.

Az OTP Bank gyorsjelentését enyhe pozitív meglepetésnek tartják, emelkedik is a részvény árfolyama, de a forint is erősebb lett. Hosszabb távon azonban nem feltétlenül segít a hazai fizetőeszköznek az alacsony infláció. Napról napra új csúcsokon az arany, fontos határhoz közelít az ether.

Az állampapírok korábban legyőzhetetelen befektetési formának tűntek. Azonban a csökkenő infláció alaposan átrendezte a viszonyokat.

Több hónapnyi lassú áremelkedés után végre havi szinten is csökkentek az élelmiszerárak a hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérés legfrissebb eredményei szerint. A tavalyi bődületes csúcsokhoz képest pedig akkorát csökkentek az árak, amekkorát utoljára 2014-ben láttunk. Bónusz: képgaléria a zsugorodó termékekről és a vadiúj jelzőtáblákról.

Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Nincs markáns irány a tőzsdéken, de sok index történelmi csúcsai közelében tanyázik, köztük a magyar BUX is. Közepes nagyságú magyar cégek tették közzé gyorsjelentésüket. Vészesen közelít a forint a következő ellenállási szinthez. Mennyit ér az OTP? Hullámvasúton a bitcoin.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint két tényező tette lehetővé az erőteljes, 100 bázispontos alapkamat-csökkentést, ugyanakkor továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a növekedés motorjának számító fogyasztás.

A japán infláció már három hónapja csökken és 2 százalékra esett januárban, de nagyobb volt az elemzői várakozásoknál. Eljött a negatív kamatok vége?

Mik a hazai lakossági állampapírok, különösen az inflációkövető kötvények kilátásai jelenleg az erősen lecsökkent infláció fényében? Mik a nemrég engedélyezett bitcoin ETF-ek tapasztalatai, és mi lesz a következő néhány fontos esemény, narratíva ebben a szektorban? Ezekről a témákról beszélgettek a TrendFM rádió reggeli műsorában Eidenpenz Józseffel, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársával.

Azt mondják, ennél többet is emelhettek volna.

Számos élelmiszer jelentős változáson ment át az elmúlt időszakban: több készítmény kiszerelése kisebb lett vagy a minőségi összetevők aránya csökkent, az áruk azonban nem lett alacsonyabb. Egy felmérés szerint ez a jelenség többféle terméket is érint a brit boltokban.

Prognózisa szerint lassabb gazdasági fellendülés mellett gyorsabb inflációcsökkenés várható az Európai Unió tagállamaiban.

Csehországban januárban 2,3 százalékra csökkent az infláció, ami három éve a legalacsonyabb érték. A jegybank célja a 2 százalék.

A tőzsdék mintha máris magukhoz térnének a keddi inflációs sokkból, a BUX viszont stagnál. A forint határozottan gyengülő pályára állt a GDP-adat hatására. Alaposan megemelték a Richter célárát. Rég nem látott szinten eufórikus a bitcoin-piac, de a részvénypiacok is felettébb optimisták.

A hétfő veszteséből lett a kedd nyertese, megint az OTP húzza a BUX-ot. A piacok lefelé csorognak a fontos amerikai inflációs adat előtt, a forint rezzenetlenül állja a vihart. Történelmi csúcson van a zloty/forint árfolyam, azaz gödörben a hazai fizetőeszköz. A bitcoin 50 ezer dollár felett jár, de még jobban húz az ether.

A vörös-tengeri válság nyomán dráguló tengeri szállítás növelheti az árakat és van még pár tengerszoros a világon, amelynek hajózhatatlanná válása hasonló hatással járhat. Ugyanakkor hajó és konténer van elég. 

A héten meglepő eredményre jutott a Privátbankár Árkosár-felmérése és az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérése. Míg előbbi immár zsinórban negyedik hónapja tartó áremelkedést mutat, utóbbi értéke fél éve stabilan egy szűk sávban mozog. Az okokról és a várható inflációs folyamatokról beszélgetett A hét videójában Dobos Zoltán újságíró és Gáspár András lapigazgató.

Ukrajnában éves és havi szinten egyaránt lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme januárban.

A tőzsdék keresik az irányt és félnek, mert az USA-ban újra inflációs adatok érkeznek, amelyek miatt egyszer már megégették magukat sokan. Egy új mém az S&P 500 indexet S&P 5000-nek nevezte át. Meddig eshet a magyar kamat? Eljő végre a játszható blokkláncjátékok kora?

Két és fél éve nem látott mélységben a német infláció.

Tovább csökkent az infláció, de vannak azért termékek, amelyek jócskán az átlagot meghaladva drágultak.

A jubileumi Privátbankár Árkosár-felmérés felemás eredményeket hozott: olcsóbb lett a családi nagybevásárlás, mint egy éve, amikor épp történelmi csúcsra emelkedtek az árak, de immár 3. hónapja kell többet fizetnünk ugyanazért a 30 termékért. Elszállt a narancslé ára, a cukor is tovább drágul, de találni olyan termékeket is, amiért érdemben kevesebbet kell adni.

Az OECD némileg derűlátóbban ítéli meg a globális gazdaság idei helyzetét előző, novemberi előrejelzéséhez képest, de továbbra is úgy véli, hogy a világ idei GDP-növekedése nem éri el a múlt évit. Előrejelzése szerint a legmagasabb infláció globálisan Argentínában várható. 

Törökországban gyorsult az éves infláció januárban.

A magyar piachoz hasonlóan a világ országaiban is szembe kell nézniük az élelmiszergyártóknak azzal, hogy a fogyasztók az elmúlt évek magas inflációja után nem feltétlenül hatódnak meg márkanevüktől.

A vártnál jobban alakult az infláció az országban.

A galloknál januárban már csak 3,1 százalékos lett az éves infláció. Magyarországon 4 százalék körüli értéket prognosztizált keddi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A K&H Bank már jelezte ügyfelei felé, hogy a jogszabály adta lehetőségekkel élve, 2024. április elsejétől drasztikusan megemeli számlaszolgáltatásainak díját.

Alapvető szabály az amerikai elnökválasztások történetében, hogy ha jól muzsikál az amerikai gazdaság, akkor a szavazók többsége nem akarja leváltani a hatalomban lévő elnököt. Jött egy jóslat erről.

Mik a hazai lakossági állampapírok, különösen az inflációkövető kötvények kilátásai jelenleg? Milyen változások várhatók ezen a piacon? Mik a nemrég engedélyezett bitcoin ETF-ek első tapasztalatai, sikeresnek tekinthetők-e, és mi lesz a következő sláger, narratíva ebben a szektorban? Erről beszélgettek a TrendFM rádió reggeli műsorában Eidenpenz Józseffel, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársával.

A vállalatokat a kettős adóztatás, az infláció és a magasabb kamatok kockázata befolyásolja leginkább – derült ki egy szakmai kutatásból.

Januárban lejjebb jöttek az árak decemberhez képest, pláne októberhez viszonyítva. A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérése szerint a vizsgált termékek átlagára majdnem a 12 ezer forintos szint alá került. 

Szinte recessziós teljesítményeknek megfelelő kamatvágásokkal számolnak a szereplők a fejlett piacokon, akik ezzel jó eséllyel előreszaladnak az OTP Bank szakértői szerint. A tavalyi visszaesést követően idén már növekedés lehet, a befektetési termékek frontján kifejezetten vonzónak tűnnek a régiós eszközök.

Szépíti a lakosság banki megtakarításait.

A tavalyi visszaesést követően idén már kontinentális szinten is kiugró növekedést vár a magyar a gazdaságtól a Raiffeisen. Év végén még borúsak voltak a kilátások, mostanra viszont a világpiacon is pozitív fordulat látszik, Európa és az Egyesült Államok is ki tud lábalni a válságból, visszatérhetnek az alacsonyabb kamatok és velük a gyorsabb növekedés is.

A novemberi 2,4 százalék után decemberben 2,9 százalékos volt a drágulás.