A japán fogyasztói árindex januárban 2 százalék volt, jelentette a Belügyi és Kommunikációs Minisztérium kedden -számolt be róla a Reuters.
Az infláció már harmadik hónapja lassult, de meghaladta az az elemzői várakozásokat, amelyek 1,8 százalékot jósoltak. Az indikátor telibe találta a jegybank 2 százalékos célját, megerősítve azokat a várakozásokat, hogy a Japán jegybank hamarosan véget vet a negatív kamatlábaknak.
A vártnál erősebb inflációs adatok fenntartják azokat a piaci spekulációkat, amelyek szerint a japán jegybank (Bank of Japan, BOJ) 2007 óta az első kamatemelésére készül, ami a megfigyelők többsége szerint áprilisban következik be.
Januárban a fogyasztói árindex 2,0 százalékos értéke kisebb volt, mint a decemberi 2,3 százalékos adat, ami alátámasztja azt a meglátást, amely szerint a nyersanyagimport miatti csökkenő költséginfláció enyhítheti a magasabb megélhetés miatti aggodalmakat.
A januári szám azonban felülmúlta az 1,8 százalékos emelkedésre vonatkozó medián piaci előrejelzéseket. Ez megerősítette a várakozásokat, hogy a nagy cégek komoly béremeléseket fognak ajánlani a március 13-ai bértárgyalásokon, amelyek megnyitják az utat a BOJ számára, hogy véget vessen a negatív kamatoknak márciusban vagy áprilisban.
Kamatemelés?
„A januári fogyasztói árindex nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a BOJ megemelje irányadó kamatát a márciusi kamatdöntő ülésen, ha a találkozó előtt néhány nappal esedékes "sunto"-tárgyalások eredményei biztatóak lesznek” - mondta Marcel Thieliant a Capital Economicstól, utalva a bértárgyalások japán nevére.
Japán fogyasztói árindexe magában foglalja az olajtermékek, de nem tartalmazza a friss élelmiszerek árait.
Az utóbbi hónapokban tapasztalt lassulás részben az energiaköltségek nagymértékű csökkenése miatt következett be, ami a tavalyi meredek emelkedés, valamint a benzin- és közüzemi számlák visszafogását célzó állami támogatások bázishatását tükrözi. Ez csökkenő költségnyomást jelent, amely korábban a maginflációt a BOJ 2 százalékos célján vagy afölött tartotta 2022 áprilisa óta.
A jövőre nézve a kulcs az, hogy a béremelések meghaladják-e annyira az inflációt, hogy a háztartások vásárlóereje növekedjék, amely esetben a vállalatok továbbra is átháríthatják a költségeiket a vásárlókra, és így tartósan a BOJ 2 százalékos célján tarthatják az inflációt – érveltek az elemzők.
Az úgynevezett „mag-maginfláció” index, amely a friss élelmiszerek árait és az energiaárakat egyaránt kizárja, és amelyet a BOJ az ártrend fő mérőszámaként figyel, januárban 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben, a decemberi 3,7 százalékos értéket követően.
„Ami az árakat illeti, a mai adatokban nincs semmi, ami megakadályozná a BOJ-t a negatív kamatlábak megszüntetésében, ami szerintem áprilisban fog megtörténni" - mondta Izuru Kato, a Totan Research vezető közgazdásza.
„Ugyanakkor a BOJ-nak egyensúlyoznia kell, mivel a bruttó hazai termék (GDP) két negyedéve zsugorodik és a lakossági fogyasztás is erősen visszafogott, miközben a gyenge jen stagflációhoz hasonló helyzetet teremtett" - tette hozzá, ami az alacsony növekedés és a magas infláció kombinációja.
A jelenleg 19 milliós Románia állandó lakossága 15,6 millióra csökkenhet 54 év múlva. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
