A tavalyi visszafogott növekedést követően az Európai Unió gazdasága a vártnál gyengébben kezdett 2024-ben és lassan vesz csak lendületet, amíg az infláció csökkenésének üteme őszig felgyorsul - ismertette az MTI az Európai Bizottság csütörtökön közzétett téli időközi gazdasági előrejelzését.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az Európai Bizottság a legutóbbi, őszi időközi előrejelzésében vázolt 0,6 százalékról 0,5 százalékra módosította mind az Európai Unió egészének, mind az euróövezet 2023-as gazdasági növekedését.
Idén ez a mutató az EU esetében 1,3 százalékról 0,9 százalékra, az euróövezetre 1,2 százalékról 0,8 százalékra módosul. 2025-ben a gazdasági aktivitás várhatóan 1,7 százalékkal bővül az EU-ban, és 1,5 százalékkal az euróövezetben - közölte az uniós biztos.
Közölte, az infláció az ősszel előrejelzettnél gyorsabban lassul. Az EU egészében a harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció a 2023-as 6,3 százalékról 2024-ben várhatóan 3 százalékra, 2025-ben pedig 2,5 százalékra csökken majd. Ami az euróövezetet illeti, a 2023-as 5,4 százalék után 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben pedig 2,2 százalékos általános infláció várható.
Kontinensünk inflációs folyamatairól havi rendszerességgel beszámol lapunk Privátbankár Európai Inflációs Körképe.
Elmondta, a háztartások vásárlóerejének 2023-as gyengülése, az erőteljes monetáris szigorítás, a költségvetési támogatás részleges visszavonása és a csökkenő külső kereslet visszafogta a növekedést. Miután a múlt év második felében az uniós gazdaság épphogy elkerülte a technikai recessziót, kilátásai 2024 első negyedévében továbbra is gyengék. Azonban a gazdasági tevékenység fokozatos felgyorsulása várható ebben az évben.
A csökkenő infláció, a reálbérek növekedése és a munkaerőpiac ellenállóképessége várhatóan a fogyasztás fellendülését fogja előidézni. A csökkenő haszonkulcsok ellenére a beruházások helyzete javulni fog a hitelfeltételek fokozatos enyhítésének és a helyreállítási alap (RRF) folyamatos felhasználásának köszönhetően. Emellett a tavalyi gyenge teljesítményt követően a külföldi partnerekkel folytatott kereskedelem várhatóan normalizálódni fog.
A növekedés üteme várhatóan az év második felétől 2025 végéig stabilizálódik - tette hozzá.
A jelentés szerint az általános infláció 2023-ban a vártnál gyorsabban csökkent, nagyrészt az energiaárak mérséklődése miatt. Az elmúlt hónapokban az energiahordozók alacsonyabb ára és a gyengébb gazdasági lendület az őszi előrejelzésnél meredekebben csökkenő pályára állította az inflációt. Rövid távon azonban a tagállamok energiatámogatási intézkedéseinek lejárta és a Vörös-tengeren jelentkező kereskedelmi fennakadások okozta magasabb szállítási költségek várhatóan felfelé irányuló nyomást gyakorolnak, noha ez nem tartóztatja fel az infláció csökkenését.
Az uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az előrejelzést az elhúzódó geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktus okozta kockázatok miatt bizonytalanság övezi. A szállítási költségeknek a Vörös-tenger kereskedelmi zavarait követő növekedése várhatóan csak marginális hatással lesz az inflációra. A további fennakadások azonban ismét korlátozott ellátást okozhatnak, ami gátolhatja a termelést és emelheti az árakat.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 2369,18 pontos, 1,9 százalékos emelkedéssel 127 083,87 ponton zárt szerdán. 
