A most megjelent rendelet szerint nem kevesebb, mint 62 termék került az állami árfigyelő rendszerbe.

A várakozásokat meghaladó mértékben lassult idehaza az infláció. Bár a gazdaságfejlesztési miniszter szerint működnek a kormányzat lépései az infláció ellen, valójában a mostani fejleményekhez vajmi kevés köze van ezeknek. A friss adat ugyanakkor növelte annak esélyét, hogy Orbán Viktor egy újabb célját pipálhassa ki. Az árakról, inflációról és a kötelező akciókról beszélget Gáspár András lapigazgató és Székely Sarolta felelős szerkesztő A hét videójában.

A vártnál kedvezőbb májusi inflációs adat hátteréről kérdezték az ATV Start műsorában munkatársunkat. Gáspár András lapigazgató arról is beszélt: egy kedvező adat alapján nem várható, hogy az MNB változtatna kamatcsökkentési stratégiáján. Ez persze nagy terhet ró a kamatkiadások növekedésén keresztül a költségvetésre, amelynek finanszírozása uniós pénzek híján egyébként is meglehetősen drága.

Elkerülhetetlen a visszatérés a racionális, és kiszámítható gazdaságpolitika irányába, mondta az új török jegybankelnök, aki amerikai tapasztalatokkal érkezik, ráadásul nő.

De még mindig rettentően magasak az árak.

Az infláció mérséklődése a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt.

Az áprilisi 24 százalék után májusban már "csak" 21,5 százalék lett az éves infláció.

A brit vásárlók a "zsugorodási infláció" áldozatává válnak, azaz egyre kisebb kiszerelésekért kell ugyanannyit fizetniük. Ez nagyon nem tetszik nekik.

Ahogy az várható volt, beérik a bázishatás: most is akkorát drágult a családi nagybevásárlás, mint tavaly nyáron, de százalékos értékben kifejezve rég nem látott mértékűre csökkent az éves árindex a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint. Az árstopos krumpli meglepően nagyot drágult, a kötelező akciók hatását pedig megtippelni sem lehet, mivel egyébként is tele vannak akciós táblákkal az üzletek.

Az Aldi lett Nagy-Britannia legolcsóbb szupermarketje a 12. egymást követő hónapban is, de alig maradt el tőle a Lidl.

Július elsején indul az online árfigyelő adatbázis. A rendszer készen áll a tesztelésre. A kiskereskedelmi cégek mindenben támogatják a rendszer elindulását és megkezdik a teszteléshez szükséges adatok feltöltését, annak érdekében, hogy elindulhasson a rendszer július elsején.

Megviseli a nagyvállalatokat a 20 százalék feletti infláció, tízből kilenc cég működését befolyásolja negatívan – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi méréséből. Az infláció  nagymértékű emelkedését elsősorban költségcsökkentéssel és áremeléssel kompenzálják a cégek. Utóbbinál a vállalatok közel fele teljesen beépítette az infláció mértékét az áraiba.

Június 1-én indult a kormányzatilag előírt kötelező akciózás a nagyobb boltokban, a kormány most éppen ettől várja az infláció csökkenését. Mit gondolnak erről az emberek? Kiderül a videóból.

Kiterjesztették a szociális hozzájárulási adó körét, ami főleg a bankbetétek és a befektetési alapok ellen irányul. Érdemes emiatt változtatni a befektetési szokásainkon? Ha igen, hogyan? Vagy inkább költsünk? Mert “ma minden olcsóbb, mint holnap”. Jegyzet

Az Eurostat előzetes adatai szerint májusban 6,1 százalékra csökkent az infláció az euróövezetben az áprilisi 7,0 százalékról.

Az éves beszámolók közzétételével megjelennek a különféle toplisták, amelyek a kiskereskedelmi láncokat árbevételük alapján rangsorolják. A toplisták így azonban csak azt mutatják meg, hogy a vásárlók mennyi pénzt hagytak a pénztáraknál. Semmi derül ki azonban a láncok nyereségességéről vagy hatékonyságáról. Az élelmiszerinfláció okairól meg ennél is kevesebb.

Májusban is folytatódott az infláció lassulása Németországban. A drágulás az elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékben lassult.

Tavalyhoz képest is megdöbbentő a drágulás.

Az élelmiszer-infláció májusban közel két év óta először lassult nagy-Britanniában, de továbbra is a valaha mért második leggyorsabb éves emelkedés maradt. A brit élelmiszer-drágulás üteme közel két év óta először csökkent - de éves szinten még mindig a 15 százalék feletti tartományban mozog.

Az amerikai adósságplafon-megállapodás megnyugtatta a piacokat, de még nem szűnt meg a veszély. Jókora emelkedésre van kilátás az amerikai technológiai papírok piacán, Európában azonban nincs egyértelmű irány, a BUX pedig kissé esik. Az euró/forint a 370-es szintet ostromolja, sohasem ért ilyen keveset a török líra, esett a sárga-fekete csapat részvénye.

A fogyasztói árak éves növekedési üteme Spanyolországban 22 havi mélypontra, 3,2 százalékra lassult májusban az előző havi 4,1 százalékról - derül ki a spanyol statisztikai hivatal (INE) kedden közzétett előzetes adataiból.

Az európai tőzsdék csúnya esésbe kezdtek, miután az amerikai adósságplafonról sem sikerült megegyezni, és a brit infláció is lényegesen magasabb lett a vártnál. A BUX azonban még tartja magát, szerény pluszban van, jót tehetett neki a kamatcsökkentési ciklus megkezdése. A forint átmeneti ingadozás után az erősödés útjára lépett. Mi a PMÁP kockázata?

Hozzányúltak az irányadó kamathoz, az egynapos betétek rátája 18-ról 17 százalékra csökken.

Ekkora drágulásról beszélnek a fiatalok. 

A várakozásoknak megfelelő adat érkezett a magyar GDP első negyedéves alakulásáról. No, de ennek fényében lehet-e idén a kormányzati célnak megfelelő szintű, 1,5 százalékos a gazdasági növekedés mértéke? Miért csak minket sújt az egyik legnagyobb mértékben a gazdasági visszaesés az Unióban? És miért lóg ki egyre jobban a magyar inflációs adat a sorból? Lehet-e így egyszámjegyű infláció az év végére? És hogy lehet így a jövő évi költségvetést tervezni? Ezekről beszélget főszerkesztőnk, Csabai Károly és felelős szerkesztőnk, Székely Sarolta a Klasszis podcast megújult adásában! Ezentúl ugyanis nemcsak hangban, de videón is követhető a beszélgetés!

Utoléri-e a forintkamat az inflációt a következő egy-két évben? Mely állampapírnak van erre a legnagyobb esélye? Érdemes-e eurót tartani? Olcsó-e a forint? Ezekről a témákról beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő és Eidenpenz József főmunkatárs A hét videójában.

Áprilisban gyorsult az euróövezeti infláció éves szinten. Igaz, az még így is mintegy három és félszer alacsonyabb a magyar fogyasztóiár-indexnél.

A brit szupermarketekben árusított húsok és zöldségek ára csaknem megduplázódott a tavalyi év azonos időszakához képest.

A Tesco további árcsökkentéseket jelentett be 30 saját márkás tészta- és étolajtermékre brit hálózatában.

Méghozzá az egyszámjegyű inflációt 2023 végére című „tantárgyhoz”, amely ötös szintű elsajátítását várja el a kormányfő a jegybankelnöktől és pénzügyminiszterétől. A hónapok fogynak, s úgy tűnik, egyre csökken a teljesítés esélye. Hiába mérséklődött a hazai fogyasztóiár-index áprilisban nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest, mint februárban és márciusban, a többi európai uniós ország rátájával szembeni különbség így is tovább nőtt, sőt e tekintetben már a nem EU-s tagállam Moldovától és Ukrajnától is egyre jobban leszakadunk. Már csak Törökország van mögöttünk.

Friss prognózist adott ki az Európai Bizottság.

Lassult az éves szintű infláció Oroszországban áprilisban, 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre került és ezzel - részben a tavalyi magas bázis miatt - már a második egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alatt.

Bár csökkent az infláció Magyarországon, csak eléggé lassan, így az éves átlagos mérték még magas lehet. Ami rossz a zsebünknek, de egyben magasabb állampapír-kamatokat is jelenthet. Ha a PMÁP-tulajdonosoknak szerencséjük van, jövőre egész sokat nyerhetnek.

Hibahatáron belül mérséklődik csak az infláció: miközben az élelmiszerár-emelkedés tempója fékeződni látszik, felbukkant a drágulásért felelős új főbűnös. Miről van szó? Elképesztő mértékben sújtja az áremelkedés a nyugdíjasokat, a kiskereskedelmi fogyasztás pedig meglepő régióban esett vissza a legjobban. Ezekről a témákról beszélgetett Gáspár András lapigazgató és Vég Márton újságíró A hét videójában.

Pluszban állnak az európai részvényindexek, de a BUX index értéke csökken a kedvező inflációs adatok másnapján. A Magyar Telekom gyorsjelentéséről megoszlanak a vélemények, az euró árfolyama nem sokáig tudta tartani a 370 alatti szinteket. Lassul a fellendülés Kínában, nem árt óvakodni a shortosoktól.

Több tényező is az áremelkedés fékeződését okozhatja az élelmiszereknél, de a drágulással ellentétben az árcsökkenés csak nagyon lassan tud érvényesülni. Lapigazgatónk, Gáspár András az ATV vendége volt.

Jó volt a fogadtatása az OTP gyorsjelentésének, az amerikai inflációs adat előtti óvatosság közepette azonban a részvény árfolyama alig változik. A forint kicsit erősödött a magyar inflációs adat hatására, sorozatos hazai kamatcsökkentésekre vár az egyik alapkezelő elemzője. Újabb kriptovalutatőzsde ment csődbe az Egyesült Államokban, de a globális üzletága még megmaradt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint az áprilisi éves infláció 24 százalék lett, a maginfláció 24,8, a nyugdíjas infláció 25,3, míg az élelmiszerárak egy év alatt 37,9 százalékkal mentek fel. 

Elképesztő mértékben sújtja az áremelkedés a társadalom legidősebbjeit. A nyugdíjemelések még igazából enyhíteni sem tudják a terheket. 

A Magyar Telekom nagyot ugrott, ha az osztalékszelvény leesését is beleszámítjuk, holnap és pénteken pedig fontos hazai gyorsjelentések érkeznek. A forint stabil, de arra meg két inflációs adat leselkedik. Fontos adatokra várnak a piacok, esés látható Európa tőzsdéin. Bajban lehet a svéd ingatlanóriás, fennakadások voltak a Bitcoin-rendszerben.

Kijöttek az árfigyelő rendszer működésének részletei a Magyar Közlönyben.  

Tovább fékeződik az élelmiszerár-emelkedés tempója: májusban 9 hónapja nem látott üteműre lassult a drágulás, de még így is 30 százalék fölötti mértékben emelkedett a családi nagybevásárlás költsége egyetlen év alatt. Az előző havinál valamivel többért pakolhattuk tele a Privátbankár Árkosarat, viszont a vaj- és trappista-árháborúból úgy tűnik, a vásárlók kerültek ki győztesen.

2027. január 1-jétől a forint helyett már az uniós pénz lehetne nálunk is a törvényes fizetőeszköz. Legalábbis ez következik Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanácsnak elnökének minapi nyilatkozatából, miszerint 2024 végére Magyarország is teljesítheti az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges maastrichti kritériumokat. De, hogy ez meggyőzi-e az euró bevezetéséről hallani sem akaró kormányt? Erről beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában, valamint arról is, mekkora áprilisi inflációs adattal rukkolhat elő szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

Szerdán teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal az áprilisi inflációs adatokat.

 Az idén az első negyedévben a magyar háztartások 41 százaléka fogta vissza kiadásait a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt, míg egy éve még csak 22 százalék reagált így a gazdasági folyamatokra. 

Már 11 ezer is volt az OTP, ma is száguld. Nagy kihívás lehet a 370-es euró/forint áttörése, de ha átszakad a gát, nagyobb forinterősödést is láthatunk egy brókercég szerint. Fontos kamatdöntés lesz ma este, tízmilliárd dollárt énekeltek ki egy milliárdos zsebéből. Senkinek sem kell már a Covid-oltás.

Több mint két éve nem volt ilyen alacsony a pénzromlás mértéke, de még így is elképesztő ütemben értéktelenedik el a török líra.

Áprilisban gyorsult az infláció az euróövezetben éves szinten - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala kedden.