Sem Orbán Viktor kormányfő, sem Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nem találta el, hogy mennyi lesz az augusztusi infláció. A KSH közlése szerint a nyár utolsó hónapjában az árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, így tovább lassult az éves infláció, de nem olyan ütemben, mint a kormány vagy a jegybank remélte. Havi alapon ismét jelentősen, 0,7 százalékkal nőtt a fogyasztói kosár átlagára. 

A miniszterelnök augusztus végén beszélt arról a Kossuth rádióban, hogy ő már látja augusztus első két hetének adatait, ez alapján pedig 16-16,1 százalékos inflációt jósolt. Nagy Márton pedig a kormány új inflációs előrejelzését is felvázolta 2023 második felére:

Az augusztusi infláció 16 százalék körül lesz, szeptember 11–12, október 9 és 10 között – tehát ott megyünk le –, november 8, és decemberre van esélyünk a 7 százalékos inflációra

- fogalmazott a miniszter augusztus végén a Tranziton.

A "körül" persze igen tág fogalom, de az infláció esetében egyáltalán nem mindegy, hogy az adat 16 vagy 16,4 százalék. A mostani adat alapján úgy tűnik, hogy a vártnál nehezebb művelet lesz 10 százalék alá vinni az év végére az inflációt, ami amúgy még szintén bőven EU-bajnok. Nagyon rosszul öregedett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő augusztus közepi mondása is, miszert az infláció gyomrost kapott és térdre rogyott.

A jegybank sem lehet túl büszke. Augusztus végén adtak ki közleményt a Monetáris Tanács ülése után. Ebben úgy fogalmaztak, hogy júliusban ugyan a fogyasztói árak éves összevetésben 17,6 százalékkal emelkedtek, de

a következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése. A dezinfláció üteme tovább gyorsul.

Nos, az is relatív, hogy mi számít gyors ütemű csökkenésnek, de az biztos, hogy gyorsulásról nincs szó. Áprilisban például 24 százalék volt az infláció, az mérséklődött májusra 21,5 százalékra. Júniusban 20,1 százalékos pénzromlást mért a KSH, júliusra pedig 17,6 százalékos adat jött ki. Ehhez képest lett most 16,4 százalék, amire sok minden mondható, de a dezinfláció üteme egyértelműen nem gyorsult.

Ezek már azok az adatok, amikben tükröződik az élelmiszer-árstop augusztus elsejei kivezetése. Főleg a cukor esetében látható jelenős drágulás. Az árstop alól kikerülve 54,6 százalékkal ugrott meg egyetlen hónap alatt az ára. Ezt a Privátbankár árkosara is tapasztalta már az augusztusi felmérésekor, az árstopok kivezetése után pár nappal.

A másik nagy tétel, ami lassítja az infláció csökkenését, az a benzin. A hónap folyamán gyakorlatilag elszálltak az üzemanyagárak. A benzin literje átlagosan 642 forintba, míg a gázolajé 651 forintba került augusztus végén, mindkettő csaknem 10 százalékkal magasabb, mint a hó elején. A fogyasztói kosárban mért súlyuk alapján pedig mintegy 0,5 százalékos inflációs többletet jelenthettek.

A belföldi turizmus szintén felfelé húzta az átlagot: 23 százalékos volt az áremelkedés. Ez pedig a magyarok utazási szokásaiban is meglátszik: a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma folyamatosan csökkent a nyáron.

A kormányhoz és a jegybankhoz képest az elemzők pontosabban tippelték meg az infláció augusztusi mértékét. Virovácz Péter, a magyarországi ING Bank vezető elemzője szerint legutóbb idén áprilisban volt ilyen magas a havi átárazás mértéke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-árstop kivezetésének következtében ismét emelkedett havi alapon az élelmiszerkosár ára. Ezek közül is egyértelműen kiemelkedik a cukor drágulása a maga közel 55 százalékos áremelkedésével júliushoz képest. 

Úgy tűnik, hogy az összeomló kereslet hatására immáron a szolgáltatók átárazási ereje is drasztikusan lecsökkent.

- véli az elemző. Úgy látja, vélhetően még az üzemanyagok további drágulása sem veszélyezteti az előrejelzésüket, hogy idén novemberre a fő inflációs mutató, az év végére pedig már a maginflációs mutató is 10 százalék alá csökkenjen.

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint a 16,4 százalékos adat felülmúlta a várakozásokat, amit elsősorban az árstopok kivezetése során 54,6 százalékkal megugró cukorárak és 7,3 százalékkal dráguló sertéshúsok okoztak, amit csak részben tudott ellensúlyozni számos más termék árcsökkenése. A vártnál magasabb inflációhoz az üzemanyagárak meredek megugrása is hozzájárult.