Romániában 9,43 százalék volt augusztusban az éves infláció - közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez csaknem azonos a júliusban mért 9,44 százalékos inflációs rátával.
A stagnáló infláció meglepetés, ugyanis a bukaresti kormány augusztus 1-i hatállyal korlátozta az egyes alapélelmiszerek esetében a gyártók, a forgalmazók és a kiskereskedők által alkalmazható árrést. A román kormány az infláció lassulását várta az árrés korlátozásától, és azt tervezi, hogy az intézkedést több termékkategóriára kiterjeszti.
Éves összevetésben a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak nőttek, átlagosan 11,88 százalékkal, míg a nem élelmiszer jellegű termékek 6,98, a szolgáltatások pedig 11,724 százalékkal drágultak.
Tavaly augusztushoz képest leginkább a cukor drágult, 30,2 százalékkal. A hőenergia 23,82 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban, a mosószerek 22,17, a margarin 20,85, a tojás 19,69, a légiközlekedés pedig 19,12 százalékkal drágult.
Az INS adatai szerint több termékkategória esetében árcsökkenés következett be: az étolaj átlagosan 21,47, a szalonna és zsírok 17,45, a liszt 12,25, a malomipari termékek 8,61, a kukoricaliszt 3,43, az üzemanyagok 2,86, a villanyáram pedig 2,79 százalékkal volt olcsóbb, mint 2022 augusztusában.
Júliushoz képest átlagosan 0,54 százalékos drágulást mért az INS, néhány tized százalékponttal magasabbat az egy hónappal korábbi (havi összevetésű) 0,15 százaléknál. Az áremelkedésért a nem élelmiszer jellegű termékek 2,43, a szolgáltatások 0,44 százalékos drágulása volt a felelős, míg az élelmiszerek ára az utóbbi egy hónapban már átlagosan 1,99 százalékkal csökkent.
Az év első nyolc hónapjában 4,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex Romániában. Az elmúlt 12 hónapban (2022 szeptembere és 2023 augusztusa között) a fogyasztói árak átlagban 13,2 százalékkal nőttek az előző 12 hónaphoz képest.
Romániában az éves infláció tavaly novemberben 16,8 százalékon tetőzött, azt követően - a februári megtorpanástól eltekintve - enyhe lassulás következett. Az inflációs ráta júliusban csökkent először egyszámjegyűre (9,4 százalékra) Romániában 2022 februárja óta.
(MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
