A világgazdasági növekedési ütem jövőre lassulni fog az ideihez képest, az inflációs nyomás pedig tartósan túl magas marad az OECD kedden publikált legfrissebb prognózisa szerint. A világgazdaság ugyanakkor a vártnál rugalmasabbnak bizonyult az idei első fél évben, de a növekedési kilátások ettől még továbbra is gyengék. A globális növekedés jövőre így alacsonyabb lesz, mint az idén, részben a jegybankok monetáris szigorításának egyre érzékelhetőbb eredménye és a vártnál gyengébb kínai fellendülés miatt.
Az OECD prognózisa szerint a globális növekedés az idei 3,0 százalékról 2024-ben 2,7 százalékra lassul, a G20 országcsoport növekedése pedig 3,1 százalékról 2,7 százalékra.
„A mostani időközi gazdasági prognózisunk adatai nagyjából összhangban vannak korábbi előrejelzéseinkkel. Az év eleji bankcsődök miatt bekövetkezett turbulenciák után eddig sikerült elkerülni, hogy jelentős stresszhelyzet alakuljon ki a pénzügyi piacokon. Ennek ellenére a világgazdaságnak továbbra is a magas infláció, az alacsony növekedés és a viszonylag gyenge kereskedelmi forgalom kihívásaival kell szembe néznie”
– mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára.
Az OECD javaslata szerint a makrogazdasági politika prioritása az infláció csökkentése és a költségvetési pufferek újbóli feltöltése kell, hogy legyen. Ezzel párhuzamosan az erősebb és fenntarthatóbb növekedés hosszabb távú megalapozása érdekében az OECD szükségesnek tart konkrét szakpolitikai intézkedéseket is a verseny fokozása érdekében, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású K+F beruházások felgyorsítását, illetve a kereskedelmi akadályok leépítését azok növelése helyett.
A G20-akon belül a fejlett, iparosodott országok GDP-je az idén 1,5 százalékkal, jövőre 1,2 százalékkal nő. Az Egyesült Államok növekedése 2,2 százalékról 1,3 százalékra lassul. Az euróövezetben az idén 0,6 százalék, jövőre 1,1 százalék lesz a GDP-növekedés. Az euróövezetben Németország teljesít a leggyengébben, az idén 0,2 százalékkal csökken a bruttó hazai termék, majd jövőre 0,9 százalékos növekedésbe vált át.
A G20-akhoz tartozó fejlődő országok növekedési üteme az idén 4,5 százalék, 2024-ben 3,9 százalék lesz.
A legnagyobb növekedési ütemet az idén is és jövőre is India éri el 6,3 és 6,0 százalékkal. A kínai gazdaság az idén 5,1 százalékkal, jövőre 4,6 százalékkal növekedhet az OECD szerint, az indonéz pedig 4,9 százalékkal az idén, majd 5,2 százalékkal jövőre.
Az infláció a G20-aknál az idei 5,98 százalékról 4,81 százalékra csökken jövőre. A G20-ak fejlett iparosodott tagjainál 4,49 százalékról 2,64 százalékra megy le, a fejlődő tagoknál pedig 7,24 százalékról 6,58 százalékra. Az euróövezeti infláció az idei 5,52 százalékról 2,96 százalékra csökkent.
A növekedési kilátásokat számos gyengítő kockázati tényező terheli. Ilyen a továbbra is tartósnak tűnő inflációs nyomás, valamint az energia- és élelmiszerpiacokon feltételezhető újabb zavarok jelentkezése. A kínai gazdasági növekedés további lassulása világszerte visszafogná kereskedelmi partnerei növekedését is, és ronthatná az üzleti bizalmat.
A világjárvány és az energiaár-válság miatt bevezetett jelentős költségvetési támogatás miatt sok országban továbbra is magas az államadósság.
Az OECD szerint az infláció kezelése érdekében a monetáris politikának mindaddig korlátozónak kell maradnia, amíg egyértelmű jelei nem mutatkoznak annak, hogy az inflációs nyomás tartósan mérséklődik. Mivel a már végrehajtott kamatemelések hatásai kezdenek materializálódni, a kamatlábak most már számos országban valószínűleg a jelenlegi szinten vagy annak közelében maradnak 2024-ig.
(MTI)
Oroszország mindaddig nemet mond, amíg Ukrajna fegyvert kap a Nyugattól. 
