A második negyedévben az Eurostat második becslése alapján szezonális kiigazítással 0,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezet 19 országában és 0,0 százalékkal az Európai Unió 27 tagállamában.
Az első negyedévben az euróövezeti GDP 0,1 százalékkal, az uniós 0,2 százalékkal nőtt negyedéves bázison. A második negyedévi növekedésre az Eurostat első becslése 0,3 százalék volt.
Az első negyedévi negyedéves GDP-növekedést 0,0 százalékról módosította 0,1 százalékra az Eurostat.
A háztartások fogyasztása az első negyedévhez hasonlóan stabil volt a második negyedévben, a kormányzati kiadások emelkedtek, 0,2 százalékkal az első negyedévi 0,6 százalékos csökkenés után. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,3 százalékkal nőtt a második negyedévben negyedéves bázison, szemben az első negyedévi 0,3 százalékkal.
Az export 0,7 százalékkal csökkent, míg az első negyedévben nem változott negyedéves bázison. Az import 0,1 százalékkal nőtt szemben az 1,3 százalékos csökkenéssel az első negyedévben.
A második negyedévben Németország, az euróövezet legnagyobb gazdaságának a növekedése megtorpant, a francia viszont 0,5 százalékkal, a spanyol 0,4 százalékkal bővült, míg az olasz 0,4 százalékkal zsugorodott.
Az EKB várakozásai szerint az euróövezet gazdasága 2023-ban 0,9 százalékkal nő, majd 2024-ben 1,5 százalékra, 2025-ben pedig 1,6 százalékra emelkedik.
Negyedéves bázison a litván GDP nőtt a legnagyobb mértékben, 2,9 százalékkal, a szlovéniai 1,4 százalékkal, a görög pedig 1,3 százalékkal. A legnagyobb negyedéves GDP-csökkenést Lengyelország regisztrálta, 2,2 százalékosat, Svédország 0,8 százalékosat, Ausztria pedig 0,7 százalékosat.
Az éves GDP-növekedés a második negyedévben szezonális kiigazítással 0,5 százalék volt az euróövezetben és 0,4 százalék az EU-ban. Az Eurostat első becslése az euróövezet második negyedévi éves növekedésére 0,6 százalék volt. Az első negyedévben 1,1 százalék volt az éves GDP-növekedés mindkét országcsoportban.
(MTI)
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
