Miért jó, ha látjuk, hogy az Auchanban 100 forinttal olcsóbb a tej, mint a Tescoban?

Augusztus közepén, a megfigyelt kereskedelmi láncok közül az Auchan sajátmárkás terméke volt a legolcsóbb a 2,8 százalékos ESL dobozos tejek közül. Az árfigyelő.hu portál adatai szerint alig 299 forintért adták literenként. Ugyanez a francia vállalat kínálta azonban a legdrágábbat is ebben a termékkategóriában: literenként 619 forintért. Dobozos tojásból viszont a Penny lett az árbajnok: tíz darab (M-es) tojást 445 forintért, azaz (darabonként 45 forintért) árusított a portál adatai szerint. Viszont a Tescoban volt olyan szabad tartású M-L méretű tojás is, amiből tíz darabot ennek csaknem a kétszereséért: 1010  forintért (101 forint/darab) vásárolhattunk meg.

Az árfigyelő.hu-n tett szörfözésünk során bukkantunk a legolcsóbb sertéscombra, amiből egy kiló "pultosra" - alig  1299 forintos egységáron - csaphattak le a vevők a Tescoban. Az Auchan Kedvenc sertéscombját, csont nélkül, darabolva, védőgázas csomagolásban azonban már csaknem ezer forinttal többért: 2 230 forint/kilogrammért vehették meg.

És ez csak ízelítő a Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelőjének elgondolkoztató árösszehasonlításaiból, adataból. A gazdasági válság és a gyilkos infláció idején valóban hasznos a portál, hogy próbáljunk kijönni az egyre kevesebbet érő fizetésből… Büszke is rá a kormány: "alig pár hete működik, de már most sokat segít spórolni a magyar családoknak az árfigyelő". Nagy István agrárminiszter legalábbis így értékelte a közösségi oldalán.

Nagy segítség, de ... 

Gratulálok, hogy újra kitalálták azt, amit az Árukereső.hu már évtizedekkel ezelőtt használ. Így kommentálta lapunknak az egyik, névtelenséget kérő családanya az árfigyelő portál indítását. Mint mondta: sokra megyek, ha látom, hogy az Auchanban 100 forinttal olcsóbb a tej, vagy más termék, mint a  Pennyben, vagy a Tescoban, ha a benzinnek több mint 700 forint lesz a literje. Azért drágul tovább, mert emelik az adót és az Ukrajnát lerohant Putyintól a világpiaci ár felett veszik a kőolajat. Így sokkal többe kerül átmenni egy másik boltba, mint amennyivel itt olcsóbb a tej, vagy a csirkemell… 

Reménybeli inflációcsökkentő eszközként a kormány még májusban döntött az árfigyelő létrehozásáról. A vásárlók így előre össze tudják hasonlítani: melyik áru éppen mennyibe kerül a rendszerbe bevont nagy, jellemzően külföldi tulajdonú áruházláncokban. "Az új kezdeményezés már most beváltotta a hozzá fűzött reményeket". Nagy István - az összehasonlító portál indulása után alig egy hónappal  - máris ezt mondta. Az árfigyelőt addig ugyanis több mint 750 ezren használták, és "emiatt az élelmiszerláncok is nagy versenyt futnak a vevőkért: csökkentik az árakat". Az új rendszer szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy a kereskedelmi láncok a saját árrésüket mérsékeljék - azaz önként lemondjanak a saját hasznukról. Ennek ellenére, a bejegyzésében mégis azt olvashattuk, hogy "a tárca azon dolgozik, hogy ennek a folyamatnak a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és a vásárlók is a nyertesei legyenek". Mindezt megfejelte azzal is, hogy a tárca meg akarja őrizni a gazdálkodók versenyképességét és szinten akarja tartani a felvásárlási árakat.

A ma még megállíthatatlannak tűnő pénzromlást is részben a külföldi kézben lévő nagy láncoknak tulajdonította. "Nem elég, hogy a háború és az arra válaszul adott szankciók megemelték az az inflációt és az élelmiszerárakat, a multik is nyerészkedtek a kialakult helyzeten és megemelték az élelmiszerárakat. Az árfigyelő rendszer ugyanakkor az élelmiszerek árának csökkentésére kényszeríti a multikat" - ígérte Nagy István. És lám, az árfigyelő rendszer állítólag máris elkezdte letörni az árakat. Elindulása óta a "multik" 14 százalékkal csökkentették a zöldségárakat, egyes zöldségeknél és az almánál pedig 20 százalékos az árcsökkenés - tudtuk meg a miniszteri bejegyzésből. (Más kormányzati források szerint például az étkezési újburgonyáért átlagosan több mint 45, a zöldpaprikáért 37, a tojásért pedig 27 százalékkal kell már azóta kevesebbet fizetni.) A gyümölcsök átlagosan 8,3 százalékkal lettek olcsóbbak. Több mint 10 százalékkal csökkentették a margarin, a spagetti, a pulykahús árát. 8-9 százalékkal mérséklődött a sertészsír, kenyerek és a tojás ára.

Érdemes tehát szatyorral a kézben, még a vásárlás előtt megynyitni az árfigyelőt, mert az árak naprakészek, így feltérképezhetjük, hogy a különböző üzletekben mennyibe kerül ugyanaz az élelmiszer. "Az árakat augusztustól azért is érdemes különösen figyelni, mert a kormány a legfontosabb élelmiszerek esetében legalább 15 százalékos árakciót írt elő az üzleteknek" – ajánlotta a miniszter.

Árstop helyett kötelező akció

A kormánydöntés után a Gazdasági Versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság július 1-jén indította el az új árfigyelő portált az uniós rekorder hazai élelmiszer-infláció fékezésére, a verseny fokozására. A portálon 20 termékkategóriában - a sertés-, a baromfihústól, a tejtermékeken át egészen a zöldség-gyümölcs félékig, a kenyérig, péksüteményekig láthatjuk az aktuális árat. Azt is, hogyan változott eddig a kiválasztott termék ára. Az "árstop" helyett június 1-től a kötelező árakciózással pedig a rendszerbe bevont kiskereskedelmi üzletláncoknak termékkategóriánként olcsóbban kell adni egy-egy terméket - a megelőző 30 nap legkisebb árnál legalább 15 százalékkal. Ráadásul minden héten kell "akciózni". Hab a tortán, hogy a korábbi "árstopos"  termékeket nem lehet a beszerzési árnál többért árusítani.

"Gyomrost kapott az infláció és térdre rogyott"

A sikerpropaganda részeként Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is méltatta a vágtató magyar infláció elleni - nem piaci - intézkedések azonnali, átütő győzelmét. Pár napja a Kossuth rádió Vasárnapi újság műsorában arról számolt be, hogy több kormányzati intézkedés - a korábbi tetőpontjához képest - felére csökkentette az élelmiszerárak inflációját. Úgy fogalmazott, hogy  "kapott egy gyomrost és térdre rogyott", de a küzdelemnek még nincs vége, mert a cél az egy számjegyű inflációs ráta elérése, amire szerinte a kabinet megfelelő eszközöket alkalmazott, ez már látszik a számokon. Júliusra 17,6 százalékra csökkent az infláció, ami az előző hónaphoz képest 2,5 százalékos csökkenést, az élelmiszerárak tekintetében pedig 0,9 százalékos mérséklődést jelent.

Szentkirályi Alexandra az árstop augusztus eleji kivezetésével kapcsolatban megjegyezte, az intézkedés árcsökkentésre kényszerítette a nagy multinacionális áruházláncokat, a 62 termékkategória közül már 52-ben látható az árleszorító hatás. "Brutálisan kiélezett verseny indult el a boltokban, ezeknek a termékcsoportoknak az átlagárai augusztus 9-ig átlagosan 6,5 százalékkal mérséklődtek, egy-két termékkategóriában még ennél is nagyobb árcsökkenés látható" – állította. A szóvivő szerint az emberek tudatosan használják az árfigyelőt, figyelik az akciókat, és ők is megbüntetik azokat a boltokat, ahol túl magasak az árak: másik boltba fognak elmenni.

"Ne nyerészkedjenek a multik"

De nemcsak a portált fürkészők büntetik a "multi" láncokat. A júniustól kötelező akciózással kapcsolatban - mint megtudhattuk - augusztus elejéig 642 üzletet vizsgáltak az ellenőrök, egytizedüknél, 65 üzletben szabálysértést is találtak, amelyre eddig 25 millió forint bírságot szabott ki a hatóság.

A multiláncok elleni kormányzati attaknak úgy tűnik, ezután sem lesz vége. "Nem fogjuk hagyni, hogy a multik nyerészkedjenek és további fejlesztések várhatóak például az online árfigyelő tekintetében is" – ígérte a kormányszóvivő. Szerinte így ezt az inflációs célt már októberben el lehet érni…

Az infláció feletti győzelemről, a kötelező akciók általános árcsökkentő hatásáról azért megoszlanak a vélemények. Bár az agrárminiszter bejegyzésében azt ígérte, hogy a tárca meg akarja őrizni a gazdálkodók versenyképességét és szinten akarja tartani a felvásárlási árakat, sokan éppen az ellenkezőjétől tartanak. Arra számítanak, hogy a kötelező akciózás miatt az áruházláncok lejjebb nyomják majd a beszállított termékek átvételi árát, amire korábban ugyanis már volt példa. A feldolgozók ezért csökkenteni fogják a felvásárlási árakat, vagy a költségeiket áthárítják a termelőkre, illetve máshonnan, külföldről onnan szerzik be az állami árversenyhez, akciózáshoz az adott portékát, ahol olcsóbb.

Ezt láthattuk a terménypiacon is, amikor a vámmentes ukrán gabona EU-s behozatala letörte a hazai átvételi árakat is. Az ematt eladhatalanná vált terménnyel sok termelőnek még mindig tele vannak a tárolói… Mindez akkor piaci zavart okozott, hogy nem egy gazdaság már be sem takarította a teljes kalászostermést, hogy ezzel is csökkentse a veszteségét. A súlyos helyzetét megelégelve felháborodva nyilatkozta lapunknak korábban az egyik, neve elhallgatását kérő békési gazda, hogy

én ebből kiszállok: a tűző napon, az aszályban, az öreg gépparkkal a minuszért gürcölve, miközben 5 naponta készül rólunk a műholdfotó, hogy csak büntessenek meg…Ezt nem bírom tovább, eladom a gazdaságot....