Szerény gazdasági növekedést és tartósan magas inflációt várnak az idén Ausztriában a Wifo és az IHS osztrák gazdaságkutató intézetek szakértői. A gazdasági nehézségek azonban nem vetik vissza a munkaerőpiacot, az infláció pedig növeli a költségvetési bevételeket, 2024-re számottevőbb gazdasági növekedést és az infláció mérséklődését várják.

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank csütörtökön kiadott Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem nyúlt a kamathoz, és nem is lett optimistább. Az állampapírhozamok egy hét alatt csökkentek, de a folytatás most kérdésessé vált. Az inflációkövető kötvény még mindig messze a legjobb pénzromlás elleni védelemnek tűnik. Érdekes, hogy egy francia államkötvény hozama hasonlít a magyar eurókötvény kamatához, pedig sokkal jobb az ország hitelminősítése.

Az idei inflációs prognózisukat nem javították, miközben már azt sem zárják ki, hogy nem lesz gazdasági növekedés.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője értékeli a munkaerőpiaci fejleményeket.

Az arany a 2000 dollárt ostromolja – de miért is nem a 3000-et? Több érv is szól most mellette, az infláció, a kamatok, a gazdasági bizonytalanság, a bankválság oldaláról. De egyes országok beinduló fejlődése is pótlólagos keresletet teremthet.

A magyar kormány továbbra sem adott elfogadható magyarázatot arra, miért hátráltatja Svédország NATO-csatlakozását. Az ATV maiTÉMA című műsorának március 24-i adásában ezt a kérdést is elemezték, ahol kollégánk, Király Béla mellett Németh András, a HVG külpolitikai újságírója, Oroszország szakértő Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet politikai elemzője volt a vendég.

Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.

Felmérték, miről mondanak le a legtöbben az infláció és az energiaárak emelkedése miatt - a magyarok az átlagnál jóval magasabb arányban adósodnak el mostanában.

Újabb fronton csökkentek a beszállítói árak, így a vaj, a trappista, a tészta után újabb árcímkékre lehet kisebb számot írni. Egyelőre még nem a kenyérről van szó.

Aki március 15-én követte a gazdasági eseményeket, az megdöbbenéssel tapasztalhatta, hogy az egy nappal korábban még 390 alatt záró euróárfolyam 400 fölé ugrott, miközben a hírek a bankok megrendült helyzetét pedzegették. Újabb hitelválság van a láthatáron, vagy nem olyan tragikus a helyzet?

Masszívan jelentkezik a megugró infláció a bankkártyás forgalomban is: a bankkártyás vásárlások értéke egy év alatt 32 százalékkal ugrott meg, miközben a kártyás vásárlások számának bővülése alig haladta meg a 17 százalékot – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A fogyasztási szokások átalakulását az online fizetés előretörése mutatja.

Abban nincs változás, hogy a februári adatok alapján készült európai inflációs körképünk alapján Magyarország az Európai Unióban továbbra is tökutolsó – éves szintű fogyasztóiár-indexünk az előző havi 4,2-vel szemben több mint 5 százalékponttal lett magasabb az utánunk következő Lettországénál –, ám most már az egész kontinensen is csak két állam pénze romlott jobban.

A vártnál alacsonyabb tempóban, de gyorsult az éves áremelkedés üteme Lengyelországban.

Izgalmas időket élünk, nagy turbulenciák vannak a tőkepiacokon, a fix kamatozású magyar állampapírok hozama elérte a 15 százalékot. Teljesen új eurós államkötvényt kínálnak a magyar lakosságnak, amelynek kamata azonban drasztikusan alatta maradhat a korábbinak. De egy napig még kapható a régi.

Szerencsére azt kaptuk, amit a piac várt.

Ha ugyanis a Fed tovább emeli a kamatait, akkor a Magyar Nemzeti Bank egész egyszerűen nem teheti meg, hogy csökkentse a sajátját, ez esetben ugyanis annyira leszűkül a két irányadó ráta közötti különbözet, amely hatására a befektetők számára már nem lehet vonzó a forint. A hazai fizetőeszköz emiatti gyengülése pedig fékezheti az infláció kívánt mértékű lassulását. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli adásában.

Havi szinten 0,5, éves szinten 11 százalékkal emelkedtek az orosz fogyasztói árak februárban.

A jegybank elnöke szerdán illette éles kritikával a kormány gazdaságpolitikáját. Orbán Viktor pedig a kereskedelmi kamara gazdasági évnyitóján szúrt oda Matolcsy Györgynek. A helyzetet az ATV Start vendégeként kollégánk, Király Béla és Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója elemezte.

Ha hajszálnyinak tekinthető mértékben is, de az éves infláció februárban már alacsonyabb lett az egy hónappal korábbinál. Vélhetően azonban mindenkit inkább az foglalkoztat, mit hozhat a jövő, egyszámjegyűre lassulhat-e a pénzromlás? Marad-e az élelmiszerár-sapka, sőt, esetleg még kibővül-e annak hatóköre, ahogy azt - némileg meglepő módon - az egyik ellenzéki párt bedobta? Ezeket a kérdéseket járták körül e heti videónkban kollégáink, Gáspár András, a Privátbankár lapcsoport lapigazgatója és Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu főszerkesztője.

Orbán Viktor ismét nagyívű tervekről, álmokról számolt be az MKIK gazdasági évnyitóján, egyfajta választ adva Matolcsy György kritikájára, miszerint a kormányfőnek nincs célja a következő 10 évre. A kormány és a jegybankelnök szembenállásáról, a brutális költségvetési hiányról, az uniós pénzekről és az inflációról is beszélgetett lapunk felelős szerkesztője, Székely Sarolta az ATV maiTéma című műsorában Dávid Ferenc DK-s politikus, a gazdasági bizottság alelnöke és Csaba László közgazdászprofesszor társaságában.

Háborúról, haderőfejlesztésről, inflációról és a gyermekvédelmi törvényről is beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.

Minden jel arra utal, hogy januárban tetőzhetett az infláció - a valamivel kedvezőbb februári adat viszont véletlenül sem jelenti azt, hogy olcsóbb lesz az életünk, pusztán az extrém mértékű drágulás tempója mérséklődött egy hajszálnyit. Az ATV Start című műsorában munkatársunk, Gáspár András lapigazgató Matolcsy György jegybankelnök kormányt ostorozó megnyilvánulásainak hátteréről is beszélt.

A tőzsdéken tanácstalanság uralkodik, a BUX index viszont alaposan alulteljesít. A forint is nagyot esik, ami leginkább a jegybankelnök kritikájának hatása lehet, az infláció ugyanis megfelelt a várakozásoknak. Jön az OTP-jelentés, a ChatGPT már beszélni is tud.

Az üzemanyagár-csökkenés segített átlendülni a holtponton, az élelmiszerek áremelkedése sem gyorsult tovább - tetőzhetett az infláció, de az éves átlagos inflációs mutató magasabb lehet majd a korábban vártnál.

Olcsóbb persze nem lesz az életünk, de a drágulás üteme végre fékeződött valamelyest - már "csak" 43,3 százalékkal drágább például az élelmiszer.

Éves szinten átlagosan 9,2 százalékra lassult januárban a fogyasztói árak növekedése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a decemberi 9,4 százalékról.

Béremelések lesznek, de alatta maradnak az inflációnak. Munkát viszont könnyebb lesz találni.

A magyar részvénypiac ma csúnyán alulteljesítő, de hosszabb távon azért jobban állunk a lengyeleknél. Gyengült a forint is a holnapi inflációs adat előtt. A piacok Jerome Powell beszédét várják, aki sokféle eszköznek utat mutathat. Egy csődbe ment kriptóbank helyére két másik pályázik.

2022 márciusa óta tartó (egyébként 16 éve példátlan) trend tört meg a magyar hipermarketekben: egy hajszállal kevesebbet kell fizetni a családi nagybevásárlásért, mint az előző hónapban. Így is bőven van mitől sokkot kapni: közel 43 százalékkal többe kerül most beszerezni ugyanazt a 30 terméket, mint egy évvel ezelőtt. A kenyér ára megduplázódott egy év alatt.

Újabb 100 milliárd forint feletti terhet kaptak a nyakukba a magyarországi bankok, igaz a tavalyi nyereségükbe ez elvileg belefér. A helyzet azonban nem fekete és fehér, az ilyen döntések következményeit nem mindig sikerül előzetesen jól felmérni.

Jó hír: legalább ötödével csökken a trappista sajt ára az áruházlánc üzleteiben. A vaj után a sajtnál is beindul az árháború?

Ezt a prognózist adták a Magyar Bankholding elemzői a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntése alapján.

Az átlagár 2022-ben 2 millió forint fölé került.

Érdemes most körbenézni az autópiacon! Akárcsak a lakásoknál, a használt autóknál is lassul a drágulás. 

Gyorsult az infláció az év elején Németországban, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése alapján.

Új sorozatot bocsátanak ki a Bónusz kötvényekből, magasabb kamattal, de két ponton is van egy kis különbség az előző sorozat kondícióihoz képest. Nagyot ugrottak a fix kamatú államkötvények, diszont kincstárjegyek hozamai. Most érdemes eurót venni? Mi várható a kötvényalapoktól?

Erről is szó esett a Trend FM hétfő reggeli adásában, amelynek vendége ezúttal lapunk főszerkesztője, Csabai Károly volt. Aki a beszélgetésben arra is magyarázatot keresett, mitől is ilyen erős a forint, illetve elmondta a véleményét arról, tényleg - Orbán Viktor évértékelős kifejezésével - legyalulható-e a januárban 25,7 százalékos infláció az év végére egyszámjegyűvé.

Bár a magyarországi kötvényalapok jelentős veszteségeket szenvedtek el tavaly, úgy látszik, már kifelé mennek a gödörből. Az utóbbi három és hat hónap a legtöbbjük számára pozitív eredményt hozott, a legfrissebb hozamok pedig már egyenesen vonzóak. Devizában vagy forintban érdemes megtakarítani?

A fogyasztói kiadások csökkenésével a globális tengeri kereskedelem költségei is óriásit zuhantak.

Lapcsoportunk állandó szerzője ezúttal annak kapcsán ragadott tollat, hogy a kedden publikált GDP-adat azt mutatta, a magyar gazdaság technikai recesszióba süllyedt.

Bár az infláció több - köztük Európa nyugati felében lévő - uniós országban is új erőre kapott, azaz több hónapos lassulás után januárban ismét nőtt - a kormányzati propaganda nagy örömére -, ez sem változtat azon a tényen, hogy az idei első havi hazai fogyasztóiár-index éves szintje messze nálunk a legmagasabb, az utánunk következő Lettországét több mint 4 százalékponttal haladja meg. Ráadásul a nem EU-tagokat is figyelembevéve az öreg kontinensen oda jutottunk, hogy a magyar infláció már csaknem hajszálra azonos a háborúban lévő Ukrajnáéval és alig haladja meg a napokban kormányválságba sodródott Moldováéval.

A román statisztikai hivatal is ma közölt adatokat.

A pénteken közzétett új inflációs adat jelentős hozamemelkedést okozott az állampapírpiacon, a forintra gyakorolt hatása azonban nem maradt tartós. A Prémium állampapír évi 16 százalékos kamatánál is magasabbat lehet elérni egyes devizakötvényekkel egy YouTube videó szerint, ami tényleg lehetséges, de csak egy elég bonyolult konstrukció segítségével.

Mi más lehetett volna e heti videós anyagunk témája, mint a legfrissebb inflációs adatsor, valamint a Privátbankár Árkosár-felmérése. Rendkívüli módon azonban Gáspár András lapigazgatónk és Székely Sarolta felelős szerkesztőnk megpróbálta pozitív oldalról megközelíteni a témát, hogy mennyire sikerült és milyen pozitív fejlemények lehetnek a rekordinflácó mögött, az a legfrissebb videónkból kiderül. 

Az európai tőzsdék ma követik az amerikai piacok gyenge teljesítményét, a BUX azonban nem áll túl rosszul. A vártnál magasabb hazai inflációs adat közzététele után a forint némi tétovázás után gyengülésnek indult. Az amerikai hatóságoktól félnek a kriptodeviza-piacok, röpködnek a mínuszok. Lejtőre került az Adidas.

Sorban teszik közzé a bankok, hogy az infláció mértékével emelik a bankszámlák díjait. Több bank pedig már eleve beépítette ezt az emelést az üzletszabályzatába – írja a Bank360.hu. Drágább lesz a számlavezetés, az átutalás, a készpénzfelvétel, a bankkártya és az sms is.

A januári infláció értéke a Magyar Bankholding elemzőit is meglepte, annak értéke a várakozásaikat meghaladó mértékben nőtt. Ugyanakkor szerintük ezzel tetőzött a drágulás és a következő hónapokban előbb mérsékelt, majd gyorsuló lassulás jön majd.