Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics csütörtökön azt közölte, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztói áremelkedés éves összevetésben 3,2 százalékra gyorsult a júniusi 3,0 százalékról. Az elemzői várakozások átlagában 3,3 százalékos júliusi inflációs adat szerepelt.
Havi szinten a fogyasztói árindex az elemzői várakozásokkal és az előző havival megegyezően 0,2 százalékkal emelkedett.
Júliusban az energiaárak éves szinten 12,5 százalékkal, míg júniusban 16,7 százalékkal estek vissza. Ezen belül a benzin ára 19,9 százalékkal csökkent az elmúlt 12 hónapban, miközben a gázolaj ára 26,5 százalékkal esett, a földgázé pedig 13,7 százalékkal mérséklődött. Ezzel szemben az áram ára 3,0 százalékkal emelkedett az elmúlt 12 hónapban. Eközben a ruházati cikkek és a szállítási szolgáltatások ára egyaránt gyorsuló ütemben emelkedett.
Az élelmiszerárak növekedése ugyanakkor 4,9 százalékra mérséklődött júliusban a júniusi 5,7 százalékról.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) által inkább követett, a kamat alakítása szempontjából különösen fontos, élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció éves szinten az elemzői várakozásokban szereplő 4,8 százalék helyett 4,7 százalékra, 2021 októbere óta a legalacsonyabbra mérséklődött a júniusi 4,8 százalékról. Havi szinten a maginfláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 0,2 százalék volt június után júliusban is.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) inflációs célja 2 százalék.
A Fed a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,25-5,50 százalékra emelte az irányadó dollárkamat-tartományt legutóbbi, július 26-án végződött kétnapos kamatdöntő ülésén.
A júliusi amerikai inflációs adatok megjelenése után a piac kevesebb mint 30 százalék esélyt látott arra, hogy a Fed következő, szeptember 20-án végződő kamatdöntő ülésén ismét emeli az irányadó dollárkamatot.
(MTI)
Tótth András megbizatása a miniszterelnök javaslatára október 13-i hatállyal megszűnt. 
