Továbbra is nehéz pontos képet kapni az ukrán gazdaság egészéről és sok a kérdőjel a jövőt illetően. A háború rendkívül erősen terheli, de egyelőre kivéreztetésről nem beszélhetünk, egyes ágazatok magukra találtak, mások elsüllyedtek vagy épphogy túlélnek. A nehézipar szenvedi meg a jelek szerint a leginkább az öldöklést, a mezőgazdaság felemás szezont zárhat, a szolgáltatások egy része viszont egyre jobban teljesít.
A sok kérdőjel mellett azért vannak kedvező változások is, egyes mutatókban Ukrajna jobban áll, mint Magyarország, ilyen például az infláció mértéke, hiába a Karmelitából harsogó sikerpropaganda. Júliusban észak-keleti szomszédunkban a feldolgozott élelmiszerek drágulása már csak 13,9 százalék volt év/év alapon. (Nálunk 23,1 százalék - a szerk.). Pár hónapja Ukrajnában még bőven 20 százalék felett volt ez az érték. A javulást az okozhatta, hogy összességében több termék került a piacra, ami mérsékelte a drágulás ütemét. Ugyanebbe az irányba hatott a hrivnya kedvezőbb árfolyama – közölte az Ukrán Nemzeti Bank.
A gabonafélékből készülő termékek exportára erősen csökkent, így a gazdák egy része inkább otthon adta el ezeket. Nőtt a zöldségtermelés, ott már csaknem a tavalyi árak érvényesek. A húskészítmények viszont többe kerülnek, mint tavaly ilyenkor: csökkent a kínálat annak következtében, hogy a feldolgozók a magas energia- és üzemanyagárak miatt visszafogták a termelést.
Az üzemanyagok júliusban 10,6 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt, ez is kisebb, mint az év első felében volt. Ez részben annak tudható be, hogy az olaj világpiaci ára visszaesett. Fék volt az is, hogy a kereskedők a jövedéki adó háború előtti szintre való visszaállítása előtt jelentősebb készleteket halmoztak fel. Ők egyébként is intenzív versenyben vannak, így nem olyan mértékben emelhettek, ahogy korábban tervezték.
Itt érdemes emlékeztetni, hogy megfordult az év/év alapon számított infláció, növekvő ütemből csökkenőre váltott: áprilisban még 0,2, májusban 0,5, júniusban 0,8 százalékkal emelkedett, de júliusban már 0,6 százalékkal apadt. Az Ukrán Statisztikai Hivatal szerint a teljes gazdaságra vonatkozó fogyasztói árak júliusban 11,3 százalékkal voltak magasabban mint egy évvel ezelőtt, júniusban még 12,8 százalék volt.
A jegybank pár hete még 14,8 százalékos idei éves pénzromlásra számított, de a napokban nagyon levitte ezt, 10,6 százalékra, 2024 végére pedig 8,5 százalékot vár. Két éve az éves mutató mindössze 10 százalék volt, majd a háború első évében felugrott 26,6 százalékra, s onnan kezdett el lefelé csorogni.
Szlovák szélenergia-biznisz Kárpátalján
Szlovák cégek jelenhetnek meg hamarosan Kárpátalján, hogy szélerőműveket telepíthessenek. Ezt vetíti előre, hogy augusztus elején erről tárgyalt Peter Svec, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára és Jaroszlav Demcsenkov ukrán energiaügyi miniszter-helyettes. Export-import megállapodásokat készítenek elő, kihasználva az áram és a gáz szektorban meglévő potenciált. Az orosz invázió kezdete óta legalább 200 kelet-ukrajnai vállalat telepedett le a kárpátaljai körzetben, így a megnőtt áramkeresletet csakis pótlólagos beruházásokkal lehet kielégíteni. Javítani akarják a hálózatok biztonságát, stabilizálni szeretnék a kiegyenlítő rendszereket és eszközgyártást is terveznek. Ehhez kell külföldi, köztük szlovák segítség, ami egyben jó üzlet is mindkét félnek.
A kijevi kormány augusztus elején igyekezett felrajzolni az idei és a jövő évi kilátásokat és a makrogazdasági adatokban már javulást vetített előre. Nyilván ez csak viszonylagos, hiszen tavaly óriásit, 29,2 százalékot esett a GDP 2021-hez képest, ám a napokban kiadott előrejelzés szerint idén 3,2 százalékos növekedés lesz.
A GDP-értéket pár héttel korábban még 2,8 százalékra várták, mert figyelembe vették az oroszok által felrobbantott kahovkai gát újjáépítésére költendő hatalmas összeget. A gazdasági minisztérium azonban augusztus első dekádjának végén már így fogalmazott:
„Az első félév alapján csak 2,8 százalékos növekedés látszott, de az év végére elérhetjük a 3,2 százalékot, amit az idei költségvetés összeállításakor, vagyis tavaly terveztünk. Mindez annak ellenére lehet így, hogy az oroszok kivonultak a gabona egyezményből, folyamatosan támadják az odesszai térséget és a Duna ukrajnai szakaszát. Viszont a lakosság és a cégek egy része a jelek szerint jól alkalmazkodik a körülményekhez” - tudósított az Ukrinform hírügynökség.
Az alapkamatot éppenhogy csak elkezdték lefaragni tavaly a háború kezdete után nagyon magasra szökött 25 százalékról. Most arról megy a vita, hogy idén egy vagy két százalékkal vigye lejjebb a jegybank a mostani 22 százalékról. A pénzügyminisztérium gyorsabb tempót szeretne, ám a bank óvatosabb, legfeljebb fél-egy százalékot gondol decemberig.
A szaktárca felgyorsította a 2024-es költségvetés tervezését, s most úgy véli, hogy jövőre már 5 százalékos GDP-bővülés lehet. Nem hallgatta el azonban, hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha 2024 nyaráig véget ér a háború, az elmenekültek fokozatosan visszatérnek, a kikötőket először aknamentesítik majd teljesen megnyitják. Ugyancsak előfeltétel, hogy a külföldi kormányok és nemzetközi szervezetek pénzei megérkezzenek, a külföldi vállalatok elkezdjenek beruházni és legyen hatása a kormány hatékonyságnövelési reformjának.
Egyelőre túl sok itt a „ha”, ezért is mondja több nemzetközi pénzügyi szervezet, hogy még nehéz megítélni a tényleges lehetőségeket. A háború menete sem egyértelmű, az ukrán gazdaság továbbra is sérülékeny, az energiaellátás meggyengítése az oroszok stratégiai célja, s ha nem lesz elegendő gáz és áram, akkor leállhatnak az üzemek és a közintézmények.
Külföldi destabilizálási kísérletek, növekvő fenyegetés – a svéd hírszerzés baljós képet fest a jövőről. 
