Ukrajna újjáépítése nem a kivitelezéssel kezdődik, hanem azzal, hogy életben tartják az országot. Ehhez a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az Európai Unió és az Egyesült Államok is folyamatosan makrogazdasági csomagokat szavaztak meg és már néhány milliárd euró be is folyt az államkasszába, amiből sikerült fizetni a közszféra bérét és más központi kiadást.
A tényleges építkezés és újrafelépítés azonban nagyságrendekkel többe fog kerülni, egyúttal hatalmas üzlet is. A Kiev School of Economics a kormánnyal közösen folyamatosan vezeti a fizikai infrastruktúra veszteségeit. A május végi állapotok szerint 18 600 lakóépület szenvedett kárt: 5400 teljesen megsemmisült, 13 200 pedig megsérült, de egy része még helyreállítható. A háború előrehaladtával értelemszerűen tovább nő a most még 54 milliárd dollárra becsült veszteség, így a külföldi vállalatoknak tényleg nagy falat lehet az ukrajnai piac. Persze csak azoknak a cégeknek, amelyek időben kapcsoltak. Összegyűjtöttünk néhány friss példát erre több ukrán hírszolgálati iroda (UNN, Ukrinform, Interfax Ukraine) jelentéseiből és nyugati lapok beszámolóiból.
Július közepén Kijevben járt a dél-koreai elnök, tárgyalásain kiderült, hogy a Hyundai Engineering & Construction részt vállal a legnagyobb nemzetközi repülőtér, a kijevi Boriszpol teljes újjáépítésében, amint vége lesz a háborúnak. Új áruforgalmi terminált is építenek, ennek a megvalósíthatósági tanulmányát most készítik. A cégnek már három óriási repülőtér felépítésében van tapasztalata Koreában, Szingapúrban és Peruban.
A The Korea Herald beszámolója szerint vasútvonalak és egyes energetikai rendszerek helyreállítása és korszerűsítése is szerepel a vállalásokban. Idén áprilisban a Hyundai az amerikai Holtec Internationallal, valamint az ukrán Enerhoatommal egyezményt írt alá kismodulos reaktorok megépítéséről. Korea összesen 52 milliárd dollárt költ ukrán állami, továbbá magánberuházásokra.
Japán ukrán állami és több japán magáncég együttműködése útján (ppp-model) fog részt venni az újjáépítésben – erről a napokban állapodott meg Denisz Smihal ukrán kormányfő és Akihiko Tanaka, a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) vezetője. Mintegy 575 millió dollár értékű közlekedési, energetikai, mezőgazdasági, oktatási és egészségügyi alprogramok indulnak.
Amerikai cégek már több hónapja megkezdték az ukrán helyzet elemzését, különösen az energetikai infrastruktúrára összpontosítanak. Eddig a következőkről tudni: Baker Hughes, Bechtel, GE Vernona, Halliburton, Holtec, Invenergy, NuScale Power, Schneider Electric USA. Ezek mind új munkahelyeket akarnak létrehozni az ukránok számára és mindannyian környezettudatos építkezést ígérnek.
Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) vezetője a héten Kijevben járt és közölte, hogy a Kongresszussal közösen 230 millió dollár értékű alapot hoz létre ukrán kis- és közepes cégek technikai és üzleti támogatására. Egy alacsony kamatozású hitelprogram is része a terveknek.
Az ír vállalatok sem akarnak lemaradni, különösen nem az építőipariak. A szigetelőanyagok gyártásában élen járó Kingspan például 280 millió eurót fektet be, a főleg cement- és készbeton gyártásában utazó CRH pedig 25 milliót. Előbbi valamelyik nyugat-ukrajnai megyében hoz létre nagyobb telephelyet, egyébként már 10 éve aktív Ukrajnában. Utóbbi már több mint két évtizede van jelen az ukrán piacon, felvásárlások sorozatával erősítette pozícióit – közölte a The Irish Times. A dublini kormány teljes támogatásáról biztosította a szigetországi cégeket és továbbiak érkezését vettette elő, amikor a hét közepén Kijevben tárgyalt Leo Varadkar kormányfő. Írország a napokban felrobbantott kahovkai erőmű helyreállításához is azonnali segítséget ígért.
Itt megjegyezzük, hogy pár hónapja rákérdeztünk a legnagyobb magyar építőipari cégeket tömörítő Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) vezetőségénél, hogy a mostani magyarországi mélyrepülés láttán tervezik-e a magyar cégek az ukrajnai lehetőségek kiaknázását. Azt a választ kaptuk, hogy elég a bajuk itthon, egyébként is túl kockázatos lenne.
A Világbank és a Dán Műszaki Egyetem szeptember végéig leteszi az asztalra azt a tanulmányt, amiben az ukrajnai szélerőművek megvalósításának a gazdaságosságát vizsgálják. Az erre vonatkozó megállapodást még idén áprilisban kötötték Dán cégek már jelezték, hogy folytatni kívánják a Mikolajiv megyében megkezdett együttműködést, a szélerőműveket egyebek mellett az Azovi és a Fekete-tenger ukrajnai partjaihoz közel szeretnék telepíteni.
Észt építőipari cégek bekapcsolódtak a Zsitomir megyében található Malin település egyik fontos hídjának újrafelépítésébe. Az észt Nemzetközi Fejlesztési Központ eddig 16 millió hrivnyát (1 hrivnya=10 forint) fizetett ki észt és ukrán vállalatoknak, ez a projekt teljes költségének mintegy 40 százaléka. A munkát várhatóan a nyár végére befejezik. A modul óvodákat gyártó Harmet nevű észt cég ugyanebben a megyében már átadott egy új egységet Ovrucs városában.
Újjáépítési program
Az ukrán kormány és az európai magánvállalatokat tömörítő Európai Üzleti Szövetség októberig várja az ukrán és nyugati cégek észrevételeit egy négy évre szóló újjáépítési programhoz. A fókuszban lesz a védelmi ágazat, az agrárium, az energetika, a fémipar és a feldolgozóipar. Brüsszel ehhez az előkészülethez 50 millió eurót ad.
A svájci kormány 5,6 millió eurót adott 30 olyan ukrajnai iskola teljes felújítására, amelyek a háború által leginkább érintett megyékben vannak. Csernyihivben, Odesszában és Poltavában lehet majd ebből a pénzből gazdálkodni. A svájci kormány összesen 140 millió svájci frankos segítséget szavazott meg Ukrajnának különféle célokra.
A spanyol kormány szintén az energetikai rendszer megújításában fog részt venni. Összesen 55 millió euró értékben fogja támogatni az ukrán kkv-szektort. Előkészületben van egy vasúti együttműködés is, spanyol vasútépítő és üzemeltető cégek jelezték, hogy beszállnak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésébe.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
