Júliusban emelkedett az infláció Oroszországban. Éves szintje a júniusi 3,6 százalékkal szemben 4,3 százalék lett. Ez még nem akkora tragédia – mi, a 17,6 százalékos hazai fogyasztóiár-indexszel sújtott magyarok csak tudjuk. Az Ukrajnát tavaly február 24-én megtámadott birodalom pénzromlása még így is a 38, augusztus 15-én estig az adatait jelentett országéi közül csak a 13. legmagasabb, például Franciaországéval hajszálra azonos – derül ki a friss Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Az orosz infláció növekvő trendje egyértelmű, az éves ráta áprilisban még 2,3 százalékon érte el az idei mélypontját, csak azt követően kezdett növekedni, májusban már 2,5 százalék volt, a többit meg már említettük.
A júliusi további gyorsulást a hivatalos indoklás szerint az okozta, hogy egyrészt az élelmiszerek a júniusi 0,2 százalékkal szemben a múlt hónapban már 2,2 százalékkal lettek magasabbak az előző év azonos időszakának adatainál, másrészt az, hogy a többi termék az egy hónappal korábbi 1,1 százalékkal júliusban összességében 2,3 százalékkal drágult. E két tétel árnövelő hatását nem tudta tompítani, hogy mindeközben a szolgáltatások inflációja 11-ről 10 százalékra lassult (érdekes, hogy pont ellentétesen, mint Magyarországon, ahol júliusban az élelmiszerek áremelkedése fékeződött, a szolgáltatásoké viszont gyorsult).
A moszkvai jegybank a júliusi adat augusztus 9-ei közzétételét követően azonnal jelezte, hogy kamatemelést hajt végre, annak érdekében, hogy az infláció 2024-ben a 4 százalékos középtávú céljára menjen vissza, aminek a bekövetkeztét veszélyezteti, hogy prognózisa szerint az idei év végére 4,5-6,5 százalék közé eshet a fogyasztóiár-index.
Ugyanakkor monetáris szigorításért kiáltott a rubel leértékelődése, az orosz fizetőeszköz például az amerikai dollárral szemben 25 százalékkal ért kevesebbet augusztus elején, mint 2023 első napjaiban – ez közel másfél éves, gyakorlatilag a háború kitörése óta nem látott mélypontot jelentett, de évközben volt már ennél lejjebb is, amikor egy dollár 76 helyett 135 rubelt ért. Ez a jelentős gyengülés már korábban arra késztette a Bank of Russiát, hogy az év hátralévő részében felhagyjon az addigi devizavásárlásaival.
Augusztus 15-én aztán meg is történt a kilátásba helyezett kamatemelés, méghozzá elég jelentős mértékben. Azt követően, hogy az orosz jegybank júliusban már 7,5-ről 8,5 százalékra vitte fel az irányadó rátáját, azt most még tovább, 12 százalékra srófolta. Ennek hatására valamelyest erősödni kezdett a rubel, ám még így sem tekinthető eget rengetőnek a dollárral szemben azóta cikkünk írásáig bekövetkezett 5 százalék körüli felértékelődése.
Az persze csak hetekkel, hónapokkal később derülhet ki, hogy a kamatemelés képes lesz-e fékezni az orosz inflációt. Ami mértékadónak számító szakértők véleménye szerint nem is olyan alacsony, mint amennyit a moszkvai jegybank kimutat.
Steve H. Hanke amerikai közgazdász, a marylandi Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem alkalmazott közgazdaságtan professzora egyenesen úgy becsülte, hogy az orosz infláció 60 százalék lehet, vagyis nagyjából a 15-szöröse a Bank of Russia által közölt szintnek – idézte a New York-i székhelyű Insider(korábbi nevén: Business Insider) pénzügyi és üzleti hírportál Hanke Twitter (pardon, most már: X)-bejegyzését.
Oroszországgal szemben időről időre felmerül az a gyanú, hogy manipulálja az adatait, a statisztikái nem igazán megbízhatóak, tükrözik a valóságot. Ahogy a Kínából érkező adatok helytállóságáért sem tennénk tűzbe a kezünket, de – hogy a szűkebb, európai pátriánkban maradjunk – a fehéroroszok még Putyinékhoz képest is jóval kedvezőbb, Európában a hetedik legalacsonyabb, 2,7 százalékos éves júliusi inflációs rátája is felvethet hitelességi kérdéseket.
Az oroszországi adatok kozmetikázására magyarázat lehet, hogy az inflációs ráta pont Vlagyimir Putyin újraválasztási kampánya idején, a jövő márciusra tervezett szavazás előtt tetőzhet – hívta fel a figyelmet a The New York Times cikke szerint Vlagyimir Szolovjov, az állami televízió talk-show műsorvezetője, a Kreml bajnoka című műsorában.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
