100 millió négyzetméternyi új otthont akar látni idén az orosz kormány.

Alighanem most mindenkit az foglalkoztat, hogy mi lesz az inflációval, amelynek éves szintje már novemberben is 22,5 százalékot ért el, de minden bizonnyal még ennél is magasabb lehet a decemberi érték, amit jövő pénteken fogunk megismerni. De az is sokakat érdeklő kérdés, vajon a forint képes lesz-e megtartani az e héten elért erős szintjét, vagy esetleg még ennél is magasabb lehet az árfolyama. Kollégáink, Csabai Károly és Izsó Márton Artúr is alapvetően ezt a témát járták körül a 2023-as év első videójában.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent decemberben az infláció az euróövezetben éves szinten, tovább távolodva az októberi rekordszinttől - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken.

Lengyelországban mérséklődött az infláció decemberben éves és havi összevetésben is.

A feldolgozóiparban 35,6, az energiaiparban 131 százalékkal emelkedtek a belföldi ipari termelési árak. A trend megtorpanni lárszik, de az élelmiszeripari árak továbbra is felfelé húzzák az átlagot. 

Például Németországban, és az elemzői várakozások alatt alakult az infláció éves szinten a német szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint.

A 2023-as gazdasági kilátások kerültek terítékre a Trend FM Reggeli monitor című műsorában. Az évadnyitó beszélgetés vendége kollégánk, Király Béla volt, aki az idei gazdasági kilátásokról is beszélt.

Törökországban a második egymást követő hónapban enyhült az infláció éves és havi összevetésben decemberben.

Ha megnézzük, mi volt a terv és mi lett a tény, illetve hányszor kellett év közben költségvetési átrendezéskről beszámolnunk, sok jelentősége nem látszik a tavasszal beterjesztett, nyáron elfogadott következő évi büdzséknek Magyarországon. Ez hatványozottan igaz a 2023-as évre... Ha a tervezésben nem is, névadásban mindenképp világbajnokok vagyunk - a Matolcsy-érában indult gyakorlat a mai napig fennáll. Folytatjuk évente megjelenő sorozatunkat a büdzsé-keresztelőkről, ezúttal egy eddig példátlan csavarral: még hatálybalépése előtt átkeresztelték a 2023-as költségvetést.

2022-ben az drágult a legjobban, ami mindenkinek leginkább fáj: az élelmiszerek ára elképesztő tempóban emelkedett. A családi nagybevásárlás során a kosárba kerülő termékek közül a kenyér drágult a legjobban a teljes év átlagában a Privátbankár Árkosár-felmérés adatai alapján - az elmúlt közel 16 év árait nagyon rossz érzés egy grafikonon megnézni. A nyugdíjasok és alacsony jövedelműek évek óta egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

Spanyolországban így harcolnának az élelmiszer-infláció ellen.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az év elején még azt állította, hogy a Federal Reserve nagyobb inflációs problémákkal küzd, mint az EKB. Ma azonban elismeri, hogy az eurózóna nagyobb bajban lehet.

A külső körülmények determinálták a magyar gazdaság pályáját, ám közben jelentkeztek a magyar sajátosságok. A növekedési ütem az európai átlagot meghaladta, ám közben a cserearányok erősen romlottak és az egyensúlyi mutatók aggasztó helyzetbe kerültek, így komolyabb kiigazításra volt szükség. A jövő évet stagflációs helyzetből kezdi a magyar gazdaság.

Immár jócskán a tavalyi ár alatt van a földgáz tőzsdei jegyzése. A felborult energiaegyenleg miatt is sokat gyengült forint azonban nem tudja áttörni a 400-as szintet az euró ellenében. A magyar tőzsde gyengült pénteken.

A decemberi éves infláció még a novemberi, 26 éves csúcsot jelentő 22,5 százaléknál is magasabb lehet, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint 26-27 százalék. Mely mérték a jövő év első hónapjait is jellemezheti. Ennek következtében az MNB 2023-ban nagyobb átlagos pénzromlást vár az ideinél, ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő év közepétől nagyot lassulhat a fogyasztóiár-index, s egy év múlva akár egyszámjegyű lehet.

Legalábbis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint. Matolcsy Györgyék az idei 14,5-14,7 százalékkal szemben 2023-ban akár a 19,5 százalékos éves átlagos inflációt sem tartják kizártnak. Hogy ezt mire alapozzák, azt a fél 4-kor kezdődő sajtótájékoztatón tudhatjuk meg.

A szövetségi jegybank elnöke jelentős mértékű béremelkedésre számít a következő évben.

Egy újabb izgalmas hét után erősödött a forint, és főleg a hosszú futamidejű állampapírok hozamai csökkentek. A rövid oldalon még mindig találni 13 és 14 százalék közötti fix hozamokat. Ennél sokkal többet fizethetnek azonban az inflációkövető államkötvények a következő mintegy két évben.

Főleg a zöldségek, a tojás és a rezsi ára emelkedik Oroszországban.

Novemberben csökkent az euróövezeti infláció az előző havihoz képest, de kissé magasabb lett a vártnál az Európai Unió statisztikai hivatala, a Destatis pénteki jelentése alapján.

Virág Barnabás szerint téves és félrevezető volt több mostani pénzügyi kommentár, köztük a volt jegybanki vezetőé.

A tőzsdék ma is eléggé csúnya mínuszokat produkálnak, ha nem is akkorát, mint tegnap, a hangulatot a jegybanki kamatemelések és a recessziós kilátások rontják. A forint erősödése visszafordult a 403-as euró környékéről, de egyelőre nem is gyengül túlságosan. A Ford alaposan megemeli egyes árait, és kimentenek egy csőd szélén táncoló bitcoinbányászt.

A közbeszéd is felkapta azt a kijelentést, hogy a magyar az egyik legsérülékenyebb gazdaság a világon. Bod Péter Ákos a politikai és közéleti felhangoktól mentesen szakmai szempontból elemzi, hogy milyen kockázatok láthatók. A jegybank korábbi elnöke írásában azt is feltárja, hogy milyen nehézségekkel nézhet szemben 2023-ban a kormány.

A magyar infláció európai összevetésben is kiugróan magas. Ugyan a külső okok jelentős szerepet játszanak benne, de a kormány állításával szemben szó sincs szankciós inflációról. Ráadásul, míg nálunk további gyorsulás látszik, addig Nyugaton már elérkezett a fordulat és az egyébként is mérsékeltebb drágulási ütem kezd szelídülni.

A kormány a nyolc termékre év végéig érvényes élelmiszerárstopot négy hónappal, 2023. április 30-áig meghosszabbította.

Novemberben a fogyasztói árak éves szinten 7,1 százalékkal nőttek az Egyesült Államokban, 2021 decembere óta a legalacsonyabb ütemben, az előző havi 7,7 százalékos éves emelkedés után -  közölte az amerikai munkaügyi hivatal kedden.

Hétfőn este ugyan abból a szempontból kedvező döntés született Magyarország számára, hogy nem veszítjük el az újjáépítési alap összegét, és kisebb mértékű összeget zárolnak az operatív programokból. Ennek ellenére a költségvetés újraírása komoly fejtörést okozhat a kormány számára. Többek között erről is volt szó az ATV Start reggeli műsorában, ahol Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője és kollégánk, Király Béla elemezte a helyzetet.

A 22,5 százalékos novemberi fogyasztóiár-indexszel „sikerült” magunk mögé utasítanunk az októberben e tekintetben még előttünk tanyázott balti államok közül kettőt is. De Európa egészét tekintve is csak kicsit állunk jobban ebben az összevetésben. Ráadásul Magyarország a tekintetben is a vert mezőnyben van, hogy azon négy ország egyike, amelyek inflációja októberről novemberre még emelkedett, a többieké ugyanis már csökkent, vagy legrosszabb esetben stagnált. Annak ellenére siralmas az inflációs teljesítményünk, hogy az annak leszorításáért küzdő Magyar Nemzeti Bank (MNB) nominális kamatszintje a harmadik legmagasabb az irányadó ráták között.

Bár az utóbbi egy év inflációja nagyon magas volt, a következő egy évben mérséklődés várható. A becslések alapján egyes államkötvények így könnyen túlszárnyalhatják a következő egy és két év inflációs adatát. A legrosszabb választás pedig készpénzt tartani, vagyis egyáltalán nem befektetni. (Hangfelvétellel.)

Az inflációs adat megint meglepően rossz lett, az elemzők sorban felfelé módosítják becsléseiket. Ez a megtakarítóknak rossz, de legalább az inflációkövető államkötvények kamatát is emeli. A fix kamatú állampapírok hozamai megint nagyot ugrottak a héten, így egyes diszkont kincstárjegyek már megközelítik az évi 14 százalékot.

A Molra kirótt durva adó lejtőre küldte a részvényt, pedig elemzők szerint csak azt vették el tőle, amit eddig az ársapkával is. De ez legalább segíthet leválni az orosz nyersanyagról. A forint gyenge a magas inflációs adat után, az OTP viszont ismét elérte a tízezer forintot.

A várakozásokat meghaladó mértékben, 22,5 százalékra ugrott az infláció novemberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24 százalékra ugrott.

Idén novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek, közölte a KSH.

Az ársapka megszüntetése pozitívan hatott a Molra és a forintra, bár úgy tűnik, a kedd esti bejelentés már az elmúlt napokban elkezdett beépülni az árfolyamokba. Hasonlóan számítottak a kínai Covid-szabályok enyhítésére a tőzsdék, miközben a jövő heti amerikai kamatdöntés lesz a következő nagy esemény. De jön még pár fontos hír itthon is, külföldön is.

Semmi jele annak, hogy enyhülne az élelmiszerárak emelkedése: decemberben újabb csúcsok dőltek meg a Privátbankár Árkosár-felmérésben. Sosem került még ennyibe a családi nagybevásárlás, és az elmúlt közel 16 évben nem mértünk a mostanihoz hasonló éves áremelkedést sem. Egyre közelebb vagyunk a Matolcsy György által beharangozott 50 százalékos élelmiszer-inflációhoz - és újabb szögek verődnek az árstop koporsójába.

Az ausztrál jegybank idei utolsó kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően, 25 bázisponttal, 3,1 százalékra emelte irányadó kamatát kedden.

Egy felmérésben megkérdezettek több mint fele kevesebbet költ idén ajándékra, mint szeretne.

Míg a bankkártyás tranzakciók száma a második negyedévben 29 százalékkal emelkedett, a vásárlások összértéke markánsabban, 35 százalékkal bővült. A Biztosdöntés.hu elemzése szerint ez is jelzi az inflációt.

Az Európai Központi Bank (EKB) tovább emeli a kamatokat annak ellenére is, hogy lassul az eurózóna üzleti aktivitása a rekordmagas infláció mellett - mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) vezetője.

Elegendőek e a mostani, immáron sokszor két számjegyű kamatok ahhoz, hogy a szintén bőven két számjegyű inflációt utolérjük? A kriptovaluta-történetnek vége, vagy van még remény, hogy magához tér a piac? (Hangfelvétellel)

Alaposan leesett egyes futamidőkre a hazai állampapírok hozama a múlt héten, de még így is van olyan, amely rövid távon 12,5-13,0 százalékot hoz. A változó kamatozású papírok egy részétől is alacsonyabb kamatot várhatunk. Olyan kötvényünk is van, amely éppen akkor lehet kedvező, ha Magyarország helyzete nem javul, hanem éppen romlik.

A külső és belső bizonytalanságok ellenére a munkaerőpiac nagyon stabil tovább nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma. A feszes munkaerőpiac miatt ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat, vélik a ma publikált adatokat kommentálva a Magyar Bankhholding elemzői.

A BUX felülteljesítő, az OTP és a Richter húzza. A forint is újra erősödik, a 410-es szint vonzza az árfolyamot. A Tesla több tízezer járművet hív vissza Kínában. Az amerikai befektetők ünnepeltek, a fekete péntekre készülnek, közben Európa nehezen találja az irányt.

Alulértékeltek-e a magyar kötvények és a forint? Eleget estek-e már a részvények? A forint maradhat a tartós leértékelődés pályáján, de a magas kamatkülönbözet megtámasztja. A lengyel részvények vonzóbbak, mint a magyarok, az értékalapú részvények jobban teljesíthetnek, mint a növekedési papírok. Figyeljünk a kötvényekre.

A Magyar Bankholding elemzői ugyanis egy év múlva 9-9,5 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre. Annak köszönhetően, hogy szerintük az infláció 2023 elejétől már lassulni kezdhet.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

A magas infláció miatt fontos, hogy ne készpénzben vagy folyószámlán tartsuk a pénzünket, mert úgy biztos veszteség ér. Áttekintjük, mi történt mostanában az állampapírpiacon, és milyen hozamokat, kamatokat lehet elérni. Utolérik-e a kamatok az inflációt?

Az euróövezet éves inflációs rátája októberben 10,6 százalék volt, szemben a szeptemberi 9,9 százalékkal, míg egy évvel korábban a ráta 4,1 százalék volt.