Olyan történik most Oroszországban, amire Orbán Viktor legfeljebb csak vágyakozik, de elérni idén várhatóan nem tudja: éves összevetésben egyszámjegyűre csökkent az infláció, de nem úgy, hogy éppen csak 10 százalék alá ment, hanem sokkal alább. Márciusban 3,5 százalékot mutatott ki a statisztikai hivatal, április első dekádjára már 2,8 százalékot.
Az első negyedévben 1,67 százalékot emelkedtek az árak úgy, hogy folyamatosan kisebb lett a növekedés mértéke. Tavaly decemberben az év/éves infláció még 11,94 százalékos volt, majd januárban 11,77 százalékos lett, februárban 10,99 százalékra csökkent, s most márciusban mindössze 3,51 százalékot rögzítettek.
Hozzá kell tenni, hogy tavaly, a háború kezdete utáni első teljes hónapban hatalmasat ugrott a mutató, akkor márciusban 7,61 százalékos emelkedés volt egyetlen hónap alatt.
Az élelmiszerek "nálunk ismeretlenül alacsony” mértékben, 0,13 százalékkal drágultak márciusban, s az éves mutató is csak 2,57 százalék volt. A zöldségek például a szinte kimondhatatlanul kevés, 0,06 százalékkal kerültek többe, ez éves szinten is csak 9,39 százalékot jelent. Ugyanakkor a rántottára vágyóknak már mélyebben kellett a zsebükbe nyúlni, mert a tojásért 3,6 százalékkal többet kellett fizetni az év harmadik hónapjában. De a cukor csak 1,3, a gyermektápszer 1,9 és a hazai liszt is csupán 1,2 százalékkal magasabb áron volt elérhető, mint februárban. A fagyasztott csirkét viszont 1,9, a babot meg 1,1 százalékkal olcsóbban lehetett beszerezni.
Az egyéb fogyasztói termékek márciusban 0,14 százalékkal drágultak, éves összehasonlításban 0,12 százalékkal. A szolgáltatásokért viszont 0,97 százalékkal kellett többet fizetni, éves alapon 9,73 százalék a drágulás.
Természetesen a primőr áru az orosz pénztárcákat is jobban megterheli, mint az alap zöldségek, gyümölcsök. Például a paradicsom 18,1, a szőlő 7,6 , a banán 7,6, a körte 5 százalékkal többe került, mint a megelőző hónapban. Kitűnő hír ugyanakkor, hogy a sok orosz háztartásban rendszeresen fogyasztott uborka ára ötödével csökkent, a burgonyáért pedig 4,6 százalékkal kevesebbet kellett adni.
Az autózás most sem olyan megterhelő, a benzin ára mindössze 0,1 százalékkal nőtt, ennél jobban drágult viszont a dízel, 0,4 százalékkal és az autógáz, 1,7 százalékkal.
Egyelőre az elérhető orosz sajtó sem tudja az inflációs görbe ilyen mértékű visszaesésének a pontos okát. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az adatok az alkalmazott statisztikai módszerektől függően nagyon eltérhetnek. Hozzátették, hogy februárban a gazdasági szaktárca áttért a heti átlagról a napi átlag számítására. Orosz elemzők szerint a heti átlag pontosabb képet ad az éves összevetések elkészítéséhez, mert jobban figyelembe veszi az adott hónapon belüli, akár nagyobb mozgásokat is és a bázishatás is jobban érvényesül.
Az orosz jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem változtatott a 7,5 százalékos alapkamaton. Elvira Naibullina elnök viszont megismételte: ha növekedésnek indulna az infláció, akkor a jegybank is lépne és fölvinné a kamat szintjét. Szerinte egyébként a kamatemelésnek még ebben az évben nagyobb a valószínűsége, mint az ellenkezőjének. Egy másik jegybanki vezető leszögezte: úgy vélik, hogy májustól növekedésnek indulhat az infláció, de tartani tudják az évi 5-7 százalékos tartományt. Az Interfax hírügynökség által nem régen megkérdeztett közgazdászok 6,2 százalékos ütemet jósoltak.
Érdekes, hogy az Oroszországhoz ezer szállal kötődő Belaruszban márciusban szintén nagyot zuhant az éves infláció: 11,7 százalékról a karcsú 6 százalékra. Ott sem közölték, hogy ez minek tudható be, de ott is hozzá tették, hogy megváltoztatták a számítási módot. Vélhetően csak lemásolták Moszkvát - tesszük hozzá mi.
Szekeres Pál ma is lette az esküt. 
