Ez volt Orbán Viktor nagy bejelentése: az október közepi szintre kell visszavágni hat élelmiszer árát.

Decemberben negyvenéves csúcsra nőtt a fogyasztói árindex 12 havi emelkedésének mértéke az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics szerdai jelentése alapján.

A jegybankelnök friss cikkében a rövid válasz hogy nem, a hosszab pedig úgy kezdődik, hogy igen. 

Lengyelországban februártól fél évig nullára csökkentik az élelmiszer, a földgáz és a trágyakészítmények áfáját a varsói kormány kedden elfogadott, második inflációellenes csomagja szerint.

Az OECD-országokban is megdőlt az inflációs rekord.

Még olcsóbb lett az euró, délelőtt már 357 forintért is hozzá lehetett jutni. Ma ismét optimista üzemmódban vannak a tőzsdék, de több jegybanki vezető is beszélni fog, és holnap fontos makroadat érkezik. A kínai autóeladások tavaly jól alakultak, de az év végén leromlottak, a VW-csoportra pedig kisebb darab jutott a tortából.

A gyermekek "bevásárlókosarában" több termék is jóval az infláció feletti mértékben drágult, a gyümölcsjoghurt 10 százalék felett, a kakaóscsiga 14, egy szemüvegekeret ára 9 százalékkal kerül például többe, mint tavaly ilyenkor.

A brit adatok alapján ott már tetőzhetett a járvány, és a kórházban ápoltak aránya sem vészes. Fontos inflációs adat és jegybankelnöki beszéd vár ránk a héten, ami előtt óvatosak a tőzsdék. Szépen emelkedik viszont a forint és erősödik a BUX index is. Mitől esett a múlt héten akkorát a bitcoin?

Nem tudják tovább halogatni az áremelést a húsiparosok, át kell hárítani a költségek emelkedését a vevőkre. Ha a sertéshús drágul, akkor minden többe kerül majd, ami sertéshúsból készült.

A tőzsdék hangulata finoman szólva is változékony, ám a forint pénteken is folytatta egész hetes menetelését, délelőtt a 358-as szinthez közelített az euróval szemben az árfolyam.

A vártnál nagyobb inflációt mértek decemberben.

Az euróval szemben már a 360-as szintet kezdi megcélozni a hazai fizetőeszköz. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci várakozásokkal szemben ma nem emeli tovább az irányadó kamatát, a befektetők ebből azt olvashatták ki, hogy azért, mert a novemberi csúcshoz képest akár jelentősebben lassulhatott az infláció. A tőzsdéken viszont pocsék a hangulat, a Fed szerda este publikált jegyzőkönyvére valamennyi részvényindex esett. Mellettük a kriptoeszközök, az arany és az olaj is lejtmenetben van.

  Nem lesz könnyű dolguk a jegybankoknak az idén. Miközben az egyre magasabbra hágó infláció ellenszere a kamatok emelése lehet, az időközben lelassult világgazdaságot olcsóbb hitelekkel lehetne újrapörgetni. Ráadásul a kamatemelés a már amúgy is magas adósságot is még nagyobbra duzzasztja, ami érhetően nem érdeke a kormányoknak. Erre is rámutatott kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

Koronavírus, infláció, benzinárak, nyugdíjak – ezek voltak a slágertémák 2021-ben. Nem csoda, hogy a Privátbankár.hu-n megjelent írások közül is e tematikát keresték sokan. Mellettük azonban olyan cikkeinkre is sokan kattintottak, amelyekről első ránézésre talán nem is gondoltuk volna. Lássuk, mi volt a tíz legolvasottabb cikkünk ebben az évben.

15. évére kanyarodik rá 2022-ben a Privátbankár Árkosár-felmérése, ami az idén kicsúcsosodó inflációs folyamatoknak köszönhetően egész évben a figyelem középpontjában állt. A havi rendszerességgel közzétett adatok alapján most éves mérleget vonunk, és megnézzük, melyik élelmiszerek drágultak a legjobban idén és mi lett olcsóbb. Két jóslatunk is valóra vált: az egyik az étolajra vonatkozik, a másik pedig a választási kampányra.

A hálapénz ki-, az új egészségügyi jogviszony bevezetése, az egyetemek privatizációja, a benzinárak és a jelzáloghitel-kamatok befagyasztása, 14 éve nem látott infláció, illetve évtizede nem látott jegybanki kamatemelések, bődületes választási célzatú állami költekezés, közte a minimálbér 200 ezer forintra emelése és a 13. havi nyugdíj visszahozatala. Gondolta volna, hogy 2021-ben a koronavírus-járvány mellett mennyi minden más kerül a címlapokra? Az idei év főbb történéseire tekint vissza főszerkesztőnk, Csabai Károly

Idén várhatóan 6,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, aminek köszönhetően megtörténik a kilábalás a járvány okozta válságból, majd 2022-ben 4,7 százalékra lassulhat a bővülés - tájékoztatta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzéséről az MTI-t.

A nyugdíjasok számára is fontos adatok láttak napvilágot a héten. Ám ezeknek nem örülhetnek maradéktalanul. Hogy miért fontos az infláció és a GDP-várakozás és hogy ezek jót vagy rosszat vetítenek-e előre a nyugdíjasok számára, arról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél a hét videójában. 

Az MNB volt alelnöke, Király Júlia volt a Klasszis Klub vendége, aki az infláció elleni küzdelem nehézségéről, a gyenge forint fő okairól, egy leendő ellenzéki kormány legsürgősebb gazdasági teendőiről beszélt. Az MNB-nek nincs könnyű dolga, mivel elveszítette hitelességét. Meg kell szüntetni a perverz jövedelem-elosztást, méltányos adózásra, méltányosabb nyugdíjra van szükség – hangozott el.

A Magyar Nemzeti Bank csütörtök délelőtt publikálta a legfrissebb inflációs jelentést. Most kiderült, hogy az utóbbi időben Matolcsy György miért beszélt tartósan magas inflációról, ahogy az is, mely termékek esetében számíthatunk továbbra is jelentős drágulásra. Ezeken túl a mögöttes folyamatokról is beszélt a jelentést ismertetve az MNB ügyvezető igazgatója, Baksa Gergely.

Tíz éve nem láttak hasonlót az Egyesült Királyságban.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

Csütörtökön kerül sor élő, interaktív adásunkra, amelyben egyebek mellett megtudhatjuk, el lehet-e tüntetni a negatív reálkamatot, mint ahogy azt is, mit tenne az ellenzék, ha nyerne.

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Új eurós lakossági inflációkövető papírokat bocsát ki az állam, az eddigieknél hosszabb futamidővel, de alacsonyabb kamatprémiummal. Az időzítés jó, mert egy darabig biztosan vonzó lesz az induló kamat, átmenetileg még a forintkötvényekét is meghaladhatja. Hosszabb távon azonban mégis lehet, hogy a forint lesz a nyerő.

Novemberben rekordmértékben emelkedtek éves bázison a nagykereskedelmi árak Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal közleménye szerint.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően rég látott szintre ugrott a mutató.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hiszen az infláció szokatlanul erős ütemben nő, ám ebben a nemzetközi trendek erős szerepet játszanak. Valahogy mégis fékezni kellene a fogyasztói árakat, amire az ortodox eszköz a kamatemelés, ezt tette csütörtökön a magyar jegybank is, rövid időn belül immár sokadszor. Igaz nem a jegybanki alapkamat nőtt, hanem a kialakított duális kamatrendszerben az egyhetes betétekre fognak magasabb hozamot fizetni.

A keddi tőzsdei száguldás megállt, Európában vegyes a tőzsdék teljesítménye. A forint tovább gyengül, a toronymagas inflációs adat nem segített, a piac az MNB-re vár. Megint drágább lett a vasérc, a földgáz és a kávé. Mélyül a kínai ingatlanpiaci krízis.

Az száz százalékra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap a most 3,1 százalékos egyhetes betétje, míg jövő kedden a 2,1 százalékos alapkamatát megemeli. A közel 14 éve nem látott magasságú (7,4 százalékos) novemberi infláció és különösen az 5 százalékos 2022-es várakozások miatt azonban erősen kérdéses, hogy elegendő lesznek-e az utóbbi hetekben megszokott, maximum több tizedszázalékpontos szigorítgatások, nem kell-e egy nagy levegőt venni és egy jelentősebbet emelni – ahogy arra volt már több példa is a 2000-es években.

7,4 százalékkal nőttek az árak novemberben az előző év azonos hónapjához képest. Utoljára 2007. decemberében volt ekkora az infláció.

Az áremelkedés mértéke elmarad a történelmi csúcstól, de így is fájdalmas lesz az év utolsó nagybevásárlása: a hipermarketekben közel 14 százalékkal többe került minta-élelmiszerkosarunk, mint egy évvel ezelőtt. Az áruházak között minimális a különbség, így spórolni sem könnyű - itt az év utolsó Privátbankár Árkosár-felmérés eredménye, ráadásként szaloncukor-, narancs- és gesztenye-árkörképpel.

Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a Privátbankár.hu friss Árkosár-felmérése, a novemberi infláció, az ipar októberi kibocsátása, a szálláshelyek októberi forgalma, a külkereskedelem októberi teljesítménye.

Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke friss írásában úgy véli, a jegybanki hitelességet is teszteli most az infláció meglódulása. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a központi bankok, amelyek szívük szerint kivárásra játszanának, ám ezt sok helyen nem tudják megtenni.

Banki vezető tisztségébe került, hogy kiállt Márki-Zay Péter mellett. Ma már az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója. Nemcsak e minőségében kérdezzük Király Júliát a Klasszis Klub következő, december 16-ai adásában arról, győzelme esetén szerinte mit kellene tennie az ellenzéknek. Hanem arról is, hogy mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke, vajon milyen lépéseket tart indokoltnak a 14 éves csúcson lévő infláció lassítása érdekében.

A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.

2021-ben eljött a sokak által várt talpraállás, a boltok kinyithattak, az ingázók visszaülhettek az irodájukba, sőt, a legmerészebbek még nyaralni is elmentek. De az égbe szökő energiaárak, a magas adósságállományok és a csúcson túljutott növekedés közepette mégsem jelenthettük ki, hogy a dolgok visszazökkentek a rendes kerékvágásba. A Fidelity International szerint a döntéshozók a 22-es csapdájával néznek szembe: infláció vagy növekedés? A kamatok alacsonyabbak lesznek, és tartósabban, mint gondolták, a Kínai „közös jólét” program hosszú távú lehetőségeket kínál, a klímaválság pedig rányomja bélyegét az eszközallokációra

Az előzetes adatok alapján Németországban tovább emelkedett az infláció novemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.

A dolgozó fiatalok majdnem kétharmada számít béremelésre a következő időszakban, 46 százalékuk az inflációnál alacsonyabb, 20 százalékuk viszont azt meghaladó emelést valószínűsít - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A pesszimisták, vagyis a fizetéscsökken számítók aránya nagyon alacsony, mindössze 4 százalékos.

A megszokottnál szorosabb versenyt, de a mostani a kormány hatalomban maradását várja a Fitch Solutions hitelminősítő cégcsoportjához tartozó kutatóvállalat a 2022-es szavazáson. Az inflációt viszont nem tartják hosszú távú kockázatnak a cég elemzői.

"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.

Bemutatjuk a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvényt, amely magyar infláció-követő kötvény, csak borzasztó lassú, nagy késéssel követi vagy egyes esetekben nem is éri utol az inflációt. A gond akkor kezdődik, ha még nagyobb sebességre kapcsol a pénzromlás, míg akkor jár jól a befektető, ha visszaesik. Kiszámoltuk, hol jön el a pont, amikor a reálhozam elenyészik.

Határozottan 370 alá bukott az euró árfolyama, ez azonban keveset mond a jövőre nézve. Feszült figyelemmel várja a piac, mit lép holnap az MNB, emeli-e újra a kamatot. Az OTP magához tért, egy pletyka szerint az MNB kevésbé sújtott le rá, mint sokan tartottak tőle. Damoklész kardja lebeg a bitcoin felett.

Az inflációs folyamatok és a forint árfolyamának alakulása az MNB további lépéseit indokolnák, így nem lenne meglepő, ha csütörtökön tovább emelné az egyhetes betétek kamatát a magyar jegybank, többek között erről beszélt kollégánk a Trend FM Reggeli monitor című műsorában.

A „Ne vásárolj semmit” mozgalom és más hasonló csoportok egyre népszerűbbek Nyugaton, legalább kétmillió új tagot szereztek az utóbbi időben. Segítenek az áremelkedések egy részének kivédésében és a környezet védelmében, bár a korlátaik miatt hatásuk nehezen kiszámítható. Magyarországon hol lehet ajándékokat szerezni – ingyen? Mutatjuk.

1951 óta nem mértek ilyen magas áremelkedést, a háttérben főleg az energiaárak óriási, az egy évvel korábbihoz képest 48,2 százalékos emelkedése áll.

A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.