Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
A jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét - mutatott rá a pénteki kormányülés elején Nicola Ciuca miniszterelnök.
A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.
A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.
Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a - leginkább állami tulajdonban lévő - termelők bevételeit.
Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.
Nicolae Ciuca miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról is.
A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg. A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint).
(Magyarországon egyébként a mai szállítási napra 252 és 163 euró között mozgott a villamos energia megawattóránkénti ára, tehát nagyjából 101 ezer és 65 ezer forint közötti árakon lehetett itthon a mai napra áramot vásárolni az áramtőzsdén, bár ezekkel az árakkal érdemes óvatosan bánni, hiszen erős kilengések jellemzik a piacot, az árakat pedig számos körülmény mozgatja.)
Marian Neagsu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.
Újságírói kérdésre Neagsu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor - módosításokkal - jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.
A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.
Lassuló infláció
Az MTI egy másik híre szerint egyébként októberben lassult Romániában az éves infláció, 15,3 százalékra mérséklődött a szeptemberi 15,9 százalékról - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet.
Tavaly októberhez képest az élelmiszerek 20,5 százalékkal drágultak, a nem élelmiszerek 14,3 százalékkal kerülnek többe, míg a szolgáltatásokért 8,3 százalékkal kell többet fizetni. Szeptemberhez mérten az infláció 1,3 százalék volt.
Egy év alatt a liszt 34,5 százalékkal, a kenyér 27 százalékkal drágult, a zöldségek 25 százalékkal kerülnek többe, ezen belül a krumpli 40 százalékkal drágult, az étolaj 43,5 százalékkal.
A Román Nemzeti Bank kedden emelte 50 bázisponttal, 6,75 százalékra az alapkamatot. A jegybank arra számít, hogy az infláció csak a jövő év első felében lesz ismét egyszámjegyű. Az augusztus eleji becslése szerint 2022 végén 13,9 százalékos fogyasztói árindexre számít, míg a jövő év végére 7,5 százalékos inflációt prognosztizált.
(MTI)
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
