Bár éves viszonylatban folyamatosan csökkent novemberig az infláció Oroszországban, egyes alapvető élelmiszereknél és a rezsinél is megfordult a trend december első harmadának végére. Az éves pénzromlás 12,65 százalék lett a novemberi 11,98 százalék után - közölte az orosz statisztikai hivatal.
Egyelőre nem lehet javulásra, de még stagnálásra sem számítani, mert több tényező is ez ellen hat. Az egyik, hogy a jövő nyárról előrehozták a közműszogáltatások indexálását. A csatornadíjat 0,9, a használati melegvíz díját 0,7, a fűtését 0,8, a gázét 0,6 százalékkal emelték november végéhez képest. Később újabb emelés várható, feltehetően az üzemeltetési költségek növekedése miatt.
Orosz sajátosság, hogy az inflációba beleszámítják a turistaosztályra váltott repülőjegyek árának változását is, pontosabban az egy hónapra előre megvett jegyekét is. Ezek több ok miatt is drágultak, habár például a légitársaságok összköltségében jelentős tételnek számító üzemanyagok ára nem ment fel vészesen sokkal. Az említett jegyek ára december második hetében 8,6 százalékkal nőtt, igaz, november utolsó hetében az azt megelőző héthez képest csak 5,7 százalékos volt a drágulás.
Az év végi ünnepi időszakra készülő lakosságot természetesen főleg az élelmiszerek ára érdekli, itt egyetlen hét alatt is volt emelkedés, 2,7 százalékos, több alapvető zöldség is drágult, de például a cukor olcsóbb lett. A zöldség és a gyümölcs hagyományos kelléke az év végi ünnepi asztalnak, jelezve, hogy a házigazda képes megfizetni a mindig is drágának számító élelmiszertípust. Most a második decemberi héten az uborka 8,2, a cékla 2,8, a retek 2,3, a hagyma 1,7, az alma és a káposzta 1,6-1,6, a paradicsom 1,3, a banán 0,5, míg a burgonya 1,1 százalékkal került többe, mint az előző hónapban.
Nem találtunk részleteket arról, hogy a kaviár és a pezsgő mennyivel lett drágább, ugyanakkor a tehetősebbeket nyilván nem fogja megrázni, ha többet kell fizetni majd az étteremben vagy a szupermarketekben. A lakosság túlnyomó része viszont a fenti zöldség- és gyümölcsdrágulás miatt háboroghat és ugyancsak rossz néven veheti, hogy az égetett szeszesitalok közül is már csak a legolcsóbbakat engedheti meg magának. Ha lenne, akkor a vodkahiány azonnal hírré nőné ki magát. Vélhetően ezért nem beszélhetünk erről.
Az orosz statisztikai hivatal szerint a tojás 0,7, a fagyasztott hal 0,6, a cukorka 0,4, míg a bárányhús 0,4 százalékot drágult két hét alatt. De például a kristálycukor ára 1,4 százalékkal, a főzőolajé 0,5, a baromfié pedig 0,4 százalékkal csökkent. Jó hír továbbá az oroszoknak, hogy a fogkrémért már 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, de 0,2 százalékkal alacsonyabb az ára a cigarettának és 0,3 százalékkal lejjebb ment a gyufa ára is. Mindeközben a benzin ára változatlan volt a figyelt időszakban, viszont a gázolajért 0,7 százalékkal többet kértek a kutakon.
Az inflációról szóló jelentésekben nem mulasztják el megjegyezni, hogy a jegybanki kamat egyelőre nem fog változni, vagyis marad 7,5 százalékon, s a bankok minden terméküket ehhez igazítják. Az elmúlt hetekben semmi jel nem mutatott arra, hogy a hitelkamatok rövid távon csökkennének. Az orosz jegybank vezetője kivárásról beszélt a legutóbbi nyilatkozatában, a decemberi kamatdöntő üléstől ugyanakkor több elemző is azt várja, hogy kissé lejjebb viszik azt az értéket. Februárban az Ukrajna elleni támadás megindítása után 20 százalékra ugrott az alapkamat, majd pár hetes stagnálás után lassú lejtmentbe váltott, az ősz elején került 10 százalék alá.
Kiderült viszont, hogy a jegybank az éves infláció mértékét már nem 11-13, hanem 12-13 százalék közé várja december végére, a gazdasági minisztérium 12,4 százalékot jelölt meg. Jövőre a tárca 5,5 százalékos átlagos inflációra számít. A központi bank tágabb sávot jelölt meg, szerinte 2023-ban 5-7 százalékos lesz a pénzromlás, míg 2024-ben sikerülhet letornászni ezt 4 százalék körülre. Az Interfax által megkérdezett orosz közgazdász elemzők szerint jövőre 5,9 százalékos lehet az átlagos infláció.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
