A világgazdasági növekedés 2022 második negyedévében veszített lendületéből, és a makrogazdasági mutatók tanúsága szerint a lassulása a közeljövőben is folytatódik - állapítja meg a dokumentum. Az EKB elemzésében úgy látja, hogy a növekedést lassító kockázatok továbbra is felülmúlják azokat a pozitív impulzusokat, amelyeket a világgazdaság a kínálat javulásának és a kereslet gyengülésének köszönhetően a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás enyhülésétől kaphatna. A fennálló kockázatok geopolitikai bizonytalanságokhoz kötődnek, elsősorban az orosz-ukrán háború által okozott gazdasági zavarokhoz.
A romló világgazdasági kilátásokra visszavezethető módon a világkereskedelmi forgalom is gyengülő tendenciát mutat az ellátási láncok javuló működése ellenére is. Az euróövezet gazdasági aktivitása a harmadik negyedévben valószínűleg jelentősen lelassult, és az EKB Kormányzótanácsa további gyengülésre számít az év hátralévő részében és 2023 elején is. Tovább rontották a gazdasági helyzetet a gázellátásban bekövetkezett súlyos zavarok is. Romlóban van mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalom, ami szintén féket vet a gazdasági növekedésnek.
A szolgáltatások iránti kereslet a járványvédelmi korlátozások feloldását követő lendületes növekedés után ismét lassulni kezdett. A feldolgozóiparban pedig csökkenésnek indultak az új megrendelések makrogazdasági mutatószámai.
A magas infláció a lakosság reáljövedelmének az erodálásával és a vállalatok költségeinek az emelésével visszafogja mind a fogyasztási kiadásokat, mind a termelési volument. Az euróövezeti infláció szeptemberben 9,9 százalékra emelkedett az összes árösszetevő növekedésével. Az infláció legerősebb hajtómotorja továbbra is az energiaárak 40,7 százalékos éves emelkedése. Az energiaárak emelkedéséhez pedig a gáz- és villamosenergia-árak egyre nagyobb mértékben járultak hozzá. Az élelmiszer-árindex szintén tovább emelkedett, 11,8 százalékra, mivel a magas ráfordítási költségek megdrágították az élelmiszertermelést.
Az erősödő infláció kockázatának mérséklése érdekében csak átmeneti időre lenne ajánlatos a gazdaságot a magas energiaárak hatásaitól védő költségvetési támogatási intézkedéseket bevezetni és azt is csak a legkiszolgáltatottabbak számára - figyelmeztet az EKB elemzése, hozzátéve, hogy a politikának az energiafogyasztás csökkentésére és az energiaellátás biztonságának a fokozására kell összpontosítania.
Az EKB szerint fokozatosan enyhül ugyan a kínálati szűk keresztmetszet, de késleltetett hatása még mindig hozzájárul az inflációhoz. Lecsökkent a járványvédelmi korlátozások alatt felgyülemlett keresleti volumen is, de még mindig fejt ki némi árfelhajtó hatást, elsősorban a szolgáltató szektorban. Az inflációs nyomást pedig az euró leértékelődése is fokozza - állapítja meg a dokumentum. (MTI)
