416 is volt az euró, a Mol végre leválhat az orosz olajról?

Az európai tőzsdék ma sem remekelnek, a német index 0,3, a francia 0,2 százalékkal esik, a brit stagnál. A határidős amerikai mutatók viszont enyhe pluszban vannak. A piacok a nagy jegybankok – Fed, EKB – jövő heti kamatdöntéseire és más fontos eseményekre várnak.

A BUX index csúnyán alulteljesítő ma is, 1,6 százalékkal esik, főleg a Mol miatt. Az olajrészvény 5,5, százalékos mínuszban 2600 forint alatt jár az újabb elvonások miatt. Az OTP is volt lejjebb, de nemrég ismét elérte a tízezer forintot, ami már csak minimális, százalékban jelentéktelen süllyedés. A Richter 0,2, a Telekom 1,4, a 4iG 2,1 százalékkal esik.

Az ág is húzza a forintot

Az euró/forint emelkedik, azaz a forint gyengül, az euró volt 416 is, most 415, ami 4,4 forintos emelkedés. Ha az ág nem is húzza a forintot, de a magas infláció, a rossz hazai gazdasági kilátások és a Mol profitjának újabb államosítása biztosan. A hazai pénzromlás novemberben 22,5 százalék volt, magasabb az elemzők által vártnál. Drágul ma az európai földgáz és a Brent típusú kőolaj is, az előbbi öt százalékkal 157 dollárra, az utóbbi 1,2  százalékkal 78-ra.

Az inflációs adat alaposan meglepte az elemzőket, ugyanis a várakozások átlaga érdemben alacsonyabb, 22 százalék volt, ráadásul a korábbiaknál kisebb szórás mellett – írta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Ennyivel növeli az inflációt a benzinár

Az üzemanyagárstop eltörlése ebben az adatban még nem jelenik meg, az áremelkedés mégsem lassult lassult olyan mértékben, mint azt gondoltuk, noha a külső környezet támogató volt. A forint erősödni tudott és az olaj tőzsdei ára is csökkent november során.

Az üzemanyagok ársapkájának kivezetése nagyjából 2,5 százalékkal emelheti majd az inflációt decemberben és januárban, így a tetőzést is magasabb, 25 százalék körüli szinten várjuk – írta az Amundi.

Még 26 százalék is lehet az infláció

Az üzemanyagok hatósági árának eltörlése miatt újabb gyorsulás várható az inflációban – írja Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A most megjelent adat alapján decemberben 25,5 százalék, januárban pedig 26 százalék körüli mutatót jelez előre.

A jelenlegi kilátások alapján azt várjuk, hogy jövő februárban érheti el a csúcspontját az infláció, valamivel 26 százalék feletti szinten. A mutató 2023 nyarán csökkenhet 20 százalék alá, és a jövő év végén kerülhet az egy számjegyű tartományba.

Megvágták a Mol profitját

A Mol mai ármozgását főleg az indokolja, hogy a kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki (az eddigi 40 százalék után), ami egy szerda esti rendeletben jelent meg. Ez szerdán nap közben már egy miniszterelnöki megnyilatkozás miatt várható volt, akkor át is fordult a részvény két százalék feletti pluszból 2,6 százalékos mínuszba, így 2746 forintra esett. De ekkora érvágásra vélhetően senki sem számított, ez látszik a mai, 2600 alatti árfolyamban.

Ez a lépés az olcsóbb Ural típusú orosz olaj és a Brent északi-tengeri ár különbözetéből származó nyereség majdnem teljes egészének elvonását jelenti, ami a Mol jövedelmének fontos részét adta.

A Mol leválhat az orosz olajról?

Az új különadó éves szinten 200 milliárd forint extra bevételt jelenthet a kormánynak, ha a Duna finomító 70 százalékos Ural-arányát és egy 90 százalékos kapacitás-kihasználtságot feltételezünk – írja az Erste Befektetési Zrt. Ez nagyjából megegyezik azzal az éves 150-250 milliárd forintos pozitív hatással, ami a hazai üzemanyag-ársapka eltörléséből származik a Mol számára.

Így a két lépés hatása ellentétes és nagyságrendileg megegyezik, a Mol helyzete alig változott a két nappal korábbihoz képest.

Az új adó “felgyorsíthatja az Ural olajról való leválást”, mivel ennek a költségelőnye már csak kismértékben haladja meg a tengeri olajokét a magas különadó miatt. Miközben “az ellátási kockázat magas Oroszország felől” – véli a brókercég.

Önpuccs a nagy réztermelőnél

A világ második legnagyobb réztermelőjénél, Peruban a 2021-ben megválasztott, de kormányozni kongresszusi többség híján alig tudó Pedro Castillo elnök szerdán kísérletet tett a teljes hatalom megragadására. A kongresszus feloszlatására és “vészhelyzeti kormány” létrehozására irányuló próbálkozása azonban kudarcba fulladt, elmozdították hivatalából és őrizetbe vették. Még aznap az ugyanabba a szélsőbaloldali pártba tartozó alelnök, Dina Boluarte lett Peru új, egyben első női elnöke.

A réz ára nem mozog jelentősen, tegnap 0,4, ma 0,6 százalékos pluszban van. A perui új sol (PEN) már inkább gyengül, tegnap 1,4, ma 0,5 százalékkal többet kellett belőle adni egy dollárért. Peru 2021-ben 2,2 millió tonna rezet termelt. A három legnagyobb perui bánya  (Cerro Verdo, az Antamina és a Las Bambas) nagyrészt multik kezében vannak, mint a Freeport-McMoRan (FCX), a Glencore (GLEN) és az MMG Limited (MMLTF).

Bankok teszik be a lábukat a kriptószektorba

A Goldman Sachs több tízmillió dollárt készül elkölteni olyan kriptocégekre, amelyek értékelése az FTX tőzsde összeomlása megroppant – nyilatkozták a Reutersnek. A befektetési bank úgy látja, hogy a kriptopiacon nagy szükség van megbízható és befutott szereplőkre. Ebben pedig jó lehetőséget lát.

A 30 milliárd dolláros kezelt tőkével rendelkező genfi székhelyű svájci magánbank, a Banque SYZ bejelentette “Syz Crypto” szolgáltatásának elindítását. Ennek keretében svájci és nemzetközi ügyfeleinek digitális eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt, beleértve a kereskedést és a letétkezelést. Kezdetben támogatni fogja a bitcoint (BTC), az ethereumot (ETH), a polygont (MATIC) és a chainlinket (LINK) – derült ki a cég sajtóközleményéből.