Az Európai Parlamentben hétfőn felszólaló EKB-vezető szerint a nagyfokú bizonytalanság, a szigorodó pénzügyi feltételek és a mérsékeltebb globális kereslet nyomást gyakorol a gazdasági növekedésre, ami várhatóan "tovább gyengül az idei év végén és a jövő elején."
Christine Lagarde szerint az EKB határozottan elkötelezett aziránt, hogy az inflációt a középtávú célszintre csökkentse. Ennek érdekében a kamatokat olyan szintre kell emelni, ami ahhoz szükséges, hogy az infláció a 2 százalékos célszintre csökkenjen. Az EKB vezetője egyébként úgy véli, hogy az eurózóna inflációja még nem érte el a csúcsot. "Szeretném azt hinni, hogy az infláció októberben elérte a csúcsot, de attól tartok, ez nem így van" - mondta Christine Lagarde.
Októberben az euróövezet éves inflációja idén októberben rekordszintű, 10,6 százalék volt, a szeptemberi 9,9 százalék után. Az előzetes novemberi adatokat szerdán teszik közzé, elemzők véleményének az átlagában az szerepel, hogy a mutató 10,4 százalékra lassult.
A Reuters által megkérdezett szakértők azzal számolnak, hogy az eurózóna inflációja idén 8,5 százalék, jövőre 6 százalék, 2024-ben pedig 2,4 százalék lesz és 2025-ben éri el az EKB 2 százalékos célszintjét.
(MTI)
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
