A várakozásokat meghaladó mértékben, 21,1 százalékra ugrott az infláció októberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 22,3 százalékra ugrott.
A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 14 százalékos, valamint a jövő évi 13,6 százalékos várakozásunkat - írja az elemző.
Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően.
A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a további áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig 23 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.
Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70 százalékkal ugrottak meg, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt a következő hónapokban folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódhat. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelenik meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülnek.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 40 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak októberben 25,8 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 45,3 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 46,5 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 32,3 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 30,5 százalékkal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 47,3 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8 százalékos UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5 százalékos és 2,8 százalékos ESL tej ára). Az étolaj ára 4,4 százalékkal, a liszté 16 százalékkal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 11,8 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 74,7 százalékkal, az egyéb tejtermékek 75,4 százalékkal, a vaj, vajkrémek árai 71,6 százalékkal emelkedtek. A tojás ára 87,9 százalékkal, a margariné 58 százalékkal, a sertészsíré 73,9 százalékkal emelkedett.
Októberben a kenyér 81,4 százalékkal, a péksütemények 54,7 százalékkal, a száraztészta 58,6 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 53,4 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 24,6 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 28,2 százalékkal, az éttermi étkezésé 27,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,8 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal, a szeszes italoké 17,7 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 7,6 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14,9 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 22,5 százalékos emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,1 százalékkal, a konyhabútorok 19,7 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 15 százalékkal drágultak a használtautó árak is.
A háztartási energiaárak 64,4 százalékkal nőttek, a vezetékes gáz 121 százalékos, az áram 28,6 százalékos, a palackos gáz 51,1 százalékos, a tűzifa 57,7 százalékos drágulása miatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 11,1 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az egy évvel ezelőtti magasabb bázis miatt 1,4 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak plafonja miatt (míg a benzin piaci ára ennél 45 százalékkal, a gázolajé 64 százalékkal magasabb), de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 29,4 százalékra, valamint az állateledeleké 46,9 százalékra. Érdemben, 26-29 százalékkal drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is.
Enyhén, 8,3 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül a nyári szezont követően 11,8 százalékra lassult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 13,1 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 23,8 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 21,1 százalék, a járműjavításé, a sport és múzeumi belépőké pedig 19,4 százalék volt.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
