Mármint atekintetben, hogy a magyar gazdaság legfeljebb 6,5 százalék körüli mértékben eshet vissza az idén a koronavírus-járvány miatt. Erre is fény derül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülését követően, amikor ismertté válik, mit gondol az MNB a GDP és infláció idei, jövő évi, sőt 2022-es alakulásáról.

Az oltóanyagokról ismét jöttek jó hírek, de ezeket elhomályosították az újabb lezárások következtében várható károk. Sok esemény lesz a héten, ezek előtt a tőzsdék kivárnak, keveset mozogtak. A BUX viszont felülteljesítő volt. A Tesla több milliárd dolláros tőkeemelést hajt végre, hogy csökkentse adósságát és növelje a kínálatát.

Lehet, hogy megint érvényesül az a tőzsdei bölcsesség, hogy a pletykára kell venni, a hírre pedig eladni? Hiába tűnik úgy, hogy a védőoltások megkezdésével lassan kontrollálni lehet a járványt, a befektetők nem tűnnek kedden túl optimistának.

Októberhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, az elmúlt év azonos időszakához képest viszont 2,7 százalékkal nőttek.

Tovább lassult az élelmiszerárak emelkedésének tempója: a Privátbankár novemberi Árkosár-felmérése alapján idei mélypontja közelébe esett egy átlagos család havi nagybevásárlásának ellenértéke - hosszú idő után először egyetlen terméknél sem mértünk kiugró éves áremelkedést. Az előző hónaphoz képest pedig 5,5 százalékkal olcsóbb lett a nagybevásárlás. Kérdés, hogy a frissen bejelentett, a kiskereskedelmet is érintő szigorítások hogyan befolyásolják majd az élelmiszerárakat az év hátralévő részében.

A jegybank kedden tartotta kamatdöntő ülését, ahol nem nyúltak a kamatokhoz. Értékelésében az MNB azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Merthogy a már-már rekordszintre gyengülő forintnak jól jönne, ha a jegybank egy kamatemeléssel növelné a vonzerejét, azaz a befektetők vennének belőle, aminek hatására emelkedhet az árfolyama. A szeptemberben váratlanul nagyot esett infláció viszont azt tenné lehetővé a bankok bankjának, hogy csökkentse a kamatokat, ami a források (még) olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhatna a koronavírus-járvány miatti gazdasági zuhanás tompításához. Logikusnak tűnik, hogy e két ellentétes hatás eredőjeként az MNB semmit nem lép, azaz minden marad a régiben. Arra azonban, hogy ez valóban így lesz-e, mégsem érdemes mérget venni.

A második negyedéves mélypont után erőteljes gazdasági növekedést láthatunk. Az ugyanakkor kérdéses, hogy milyen gyors lesz a kilábalás az év végén, illetve a jövő évben. Nagyon sok a bizonytalanság, így sok a kérdőjel a Takarékbank szakértői szerint.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi, csaknem 38 pontos zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, majd három hónapja újból csökkenést mutat: az index értéke októberben a szeptemberi mínusz 31,1 pont után mínusz 34,2 pont lett, és ezzel az áprilisi visszaesésnek októberre csak mintegy 40 százalékát sikerült ledolgozni. Ráadásul a tendencia romló a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint.

2020. szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalék volt.  

Vagyis annak, hogy a kormány egyrészt végre jelentősen emeli az egészségügyi dolgozók bérét, másrészt hadat üzent a 70 éve meglévő hálapénznek. S mit lép a Magyar Nemzeti Bank, lesz-e újabb kvázi bújtatott kamatemelés, ha még az augusztusi 4,3 százaléknál is magasabb lesz az éves infláció szeptemberben? Ezek a kérdések foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük a fogyasztói árindex szeptemberi adata, az augusztusi kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés első becslése, valamint az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló gyorstájékoztató.

A benzin és az élelmiszerek drágulására készíti fel a lakosságot az MNB.

Izgalmas hét volt a devizapiacon, a forint ugyanis felült a hullámvasútra, amelynek tempóját részben az MNB lépései határozták meg.

A nyugdíjemelésnél nagyobb lesz az MNB szerint az infláció jövőre, így már az év induláskor emelni kellene a kormánynak. 

A pénzromlás kordában tartása elsőbbséget élvez, ennek érdekében a jegybank készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására. Egyebek mellett ezt is hangsúlyozta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján.

A jegybank szerint 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1-6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4-6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatunk meg többet. Akkor derül ki az is, változtatott-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei 0,3-2 százalékos gazdasági növekedési prognózisán, valamint a 3,2-3,3 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzésén. A monetáris politikáért felelős Virág Barnabás alelnök pedig fél 4-kor sajtótájékoztatót tart.

A világ nagy részén hasztalan próbálnak a jegybankok inflációt gerjeszteni, hiába növelik a pénzmennyiséget és tartják alacsonyan a kamatokat. Nálunk ez sikerült, de nemsokára eljöhet az inflációs csúcs az Amundi szerint. Ha megáll az infláció emelkedése, akkor viszont a forint lassú gyengítése előtt is újra megnyílik a tér. Nem sok jót várnak a bérek frontján, és az “akciós” hazai részvények átárazódása is bizonytalan.

Három nap szakadás után az amerikai részvényindexek végre emelkedésbe váltottak, méghozzá elég szép pluszt mutatnak. Európában is szép emelkedés van, viszont a BUX index eléggé lemaradt, a Richter húzta vissza elsősorban. A mai inflációs adatot két elemző is a várakozásoknak megfelelőnek nevezi, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az MNB nem akar 360 forint feletti euróárat.

A fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára emelkedett a leginkább.  

A Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérése szerint továbbra sem fékez az élelmiszerárak emelkedése: augusztus után szeptemberben is kétszámjegyű áremelkedést mértünk. Több mint 13 éve havi rendszerességgel publikált árkörképünk az ősz első hónapjára újabb történelmi csúcsra ért.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a fogyasztói árindex augusztusi adata. Az biztos, hogy az infláció tovább kúszott felfele, a kérdés az, hogy mennyivel drágult az élet.

A magyar és az európai tőzsdék lefele tartottak, miközben a tengerentúlon inkább emelkedő indexeket láthattunk csütörtökön. A nap egyik fontos híre, hogy a Fed új inflációs rendszert vezetett be.

Ezt jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azon a háttérbeszélgetésen, amelyet azt követően tartott, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 0,6 százalékon hagyta.

Az alacsony jövedelműek inflációja minden más társadalmi csoportnál magasabb. És ezt még a Központi Statisztikai Hivatal adatai is megerősítik.

Nagyon szépen emelkednek az amerikai tőzsdeindexek, a jó tengerentúli nyitás az európai tőzsdéket is magával ragadta. A BUX is hozta az európai átlagot, három fontos részvényünk is drágult. A forint szolidan gyengülget, a nemesfémek esése megállt, az olajpiac pedig örül a jó készletadatoknak. Aggasztóan magas viszont az amerikai infláció. Emelkedik a hazai lakáseladások száma.

Az idei alacsony nyugdíjemelés miatt rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok. A friss adatok alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy novemberben érkezik a nyugdíjkiegészítés.

A szokásosnál nagyobb bizonytalanságot emeli ki a friss, a vártnál magasabb inflációs adat kapcsán az MNB.

Bár a kosarunkat szinte forintra ugyanannyiért tölthetjük meg most, mint egy hónappal ezelőtt, a kép csalóka: két és fél éve nem mértünk akkora éves áremelkedést a hazai hipermarketekben, mint most augusztusban. A három vizsgált hazai hipermarket mindegyikében legalább 10 százalékkal emelkedett a Privátbankár Árkosár ellenértéke; a vizsgált termékek felénél két, az alma esetében három (!) számjegyű az áremelkedés.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a fogyasztói árindex júliusi adata és az idei második negyedéves bruttó hazai termék (GDP).

Egy százalék körüli pluszban vannak az európai tőzsdék, hasonló nyitás várható az Egyesült Államokban is. A jó hangulatot az oltóanyaggal kapcsolatos biztató tesztek alapozták meg, de az eheti európai uniós csúcstalálkozótól is sokat várnak kontinensünkön. Ma ülésezik az OPEC+, szerény pluszban van az olaj és a nemesfémek is drágulnak. A tegnapi stagnálás után erősödésre váltott a forint.

Előtte, február és május között alapvetően a koronavírus-járvány miatt lassult a pénzromlás. Májusban például 2,2 százalékkal, ezzel szemben júniusban már 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. 

A GKI előrejelzése szerint a nyugdíjak idén - a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt - a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket.

Míg az euróövezetben négyéves mélypontra csökkent az infláció mértéke májusban, addig a magyar adat a harmadik legmagasabb lett a tagállamok sorában.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett. Az index az az áprilisi 38 pontos esését követően májusban 11 ponttal, júniusban 6 ponttal emelkedett (szezonálisan kiigazítva), s ezzel e két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. 

Az Egyesült Államokban vélhetőleg a visszaeső keresletre reagálta a piac, és az átlagos árszínvonal csökkent havi szinten májusban. Éves bázison a fogyasztói árindex a várnál alacsonyabb mértékben, 1,2 százalékkal nőtt.

Meglehetősen érdekes folyamatot láthattunk a KSH kedden közzétett inflációs adataiban. Az új személygépkocsik ára ugyanis annak ellenére emelkedett, hogy a piac közben gyakorlatilag összeomlott.

Nem csökken az élelmiszerek inflációja, ami az idősek pénztárcáját apasztja a leginkább.

Múlt hónapban pedig összességében 2,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Azt továbbra sem mondhatjuk, hogy olcsón meg lehet úszni a családi nagybevásárlást, de ahogy a járványgörbe, úgy az élelmiszerár-emelkedés görbéje is laposodni látszik júniusban - ez derül ki a Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérésének eredményeiből. Az éves áremelkedés alacsonyabb, mint az elmúlt hónapokban, havi szinten pedig egy kis árcsökkenést is mértünk.

Idén már 30 millió forintot kell fizetnie a kormánynak azért, hogy a patinás étteremből érkezzen az étel és az ital a kormányülésekre.

Áprilisban részben becslésen alapuló fogyasztói árindexet közölt a statisztikai hivatal a koronavírus-járvány hatásai miatt. 

Annak ellenére, hogy a kormány a most frissített konvergenciaprogramban a jelenlegi árfolyamoknak megfelelően 350 forintos euróárfolyammal számol, a fogyasztói árak növekedésének mérséklődését várja 2020-ban. Utánanéztünk, mi lehet a háttérben.

Több fontos statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az áprilisi infláció, a márciusi ipari termelés, a márciusi kiskereskedelmi forgalom és a márciusi szálláshely-forgalom adatai - csupa olyasmi, amire a koronavírus erősen rányomhatta a bélyegét, ám a legutóbbi adatközlésben még nem, vagy csak kis részben láthattuk a járvány hatását.

3,8 százalékos csökkenést mértek az első negyedévben a tavalyihoz képest. Kilőtt a munkanélküliség.

Az átlagos infláció 4 százalék alá lassult márciusban, az élelmiszerárak azonban egy hónap alatt is szokatlan mértékben megugrottak, az éves drágulás pedig 7 százalék fölé ugrott ebben a kategóriában - azaz már mérhető volt a koronavírus miatti pánikvásárlások hatása.

Viszonylag magasan áll az arany árfolyama, ami a vírusválság és a tőzsdei ijedelmek közepette nem meglepő. Az ezüst azonban, amely jelentős ipari fém is, messze van szeptemberi csúcsától. Egy uncia aranyért most majdnem száz uncia ezüstöt kapni, ami 105 év alatt csak kétszer fordult elő. A platina is extrém szinten jár.