Új három éves inflációkövető PMÁP-kötvényeket árulnak mától, az előző sorozat ugyanis már túl régen volt a kínálatban, futamidejéből kevesebb, mint két év maradt hátra. Az új sorozatnak azonban egy negyed százalékponttal alacsonyabb lesz a kamatprémiuma, ami beleillik a hosszú távú kamatcsökkentési trendbe. Várhatóan így is veszik majd.

A járvány miatti gazdasági élénkítés, és a már 2021-ben is választásinak titulálható költségvetés sok pénzbe kerül, ráadásul a tervek szerint a kormány csak lassan térne vissza a 3 százalékos hiányhoz. Ebben a helyzetben bukkant fel egyfajta csodafegyverként az autópályák koncesszióba adása, ami finoman szólva is rossz emlékeket idéz fel.

Csaknem egy évtizede nem látott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank: megemelte a jegybanki alapkamatot. Ez persze nem volt váratlan, a 0,3 százalékpontos szigorítás bejelentése után mégis gyengült a forint. Vajon miért? És minek a hatására kezdett alig egy órával később őrült erősödésbe? S mi lesz a hatása a kamatemelésnek a hitelekre, a bankbetétekre, a tőzsdékre? Ha pedig lesz negyedik hullám, az hogyan befolyásolhatja a jegybank terveit? Ezekre keresi választ munkatársunk, Csabai Károly a legfrissebb videónkban.

Az európai tőzsdék szép emelkedésbe kezdtek ma, egyesek szerint a jó konjunktúra-indexek miatt, mások szerint pedig annak ellenére. A BUX-nak csak minimális erősödésre futja, ismét 350 alatt áll viszont az euró. Számos közgazdász az inflációt nevezi meg fő ellenségként. Öngyilkos lett a vírusirtók, majd a kriptodevizák fenegyereke.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa hosszú idő után 30 bázispontos kamatemelésről döntött. Mint kiderült, a jegybank szerint az idei évben végig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, így részben erre reagálva döntöttek a kamatemelés mellett.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

Az euróövezetben pedig két és fél éves csúcsra tört a májusi infláció.

Sa a kamathoz, se a masszív eszközvásárlási programhoz nem nyúlt hozzá a Fed, az előrejelzéseken viszont igazítottak - az infláció megugrását nem tartják tartósnak.

Az USA és Magyarország inflációs adata nagyon hasonló egymáshoz, de több körülmény eltér, és a két jegybank ellentétes álláspontra jutott. A magyar kamatemelési várakozások talán már túlzóak is, ez vezethetett a forint nagy erősödéséhez nemrég. Meddig mehet a kamat? Mekkora lehet az infláció?

Folytatódik az emelkedés a tőzsdéken, de óvatosság, kivárás is érezhető a Fed eheti kamatdöntő ülése előtt. Az infláció miatt sokak feje fáj, a vészmadarak mellett azonban józanabb hangok is vannak. Ismét csúcsot dönt a BUX, miközben a magyar részvények kifejezetten jó vételt kínálnak az egyik alapkezelő szerint.

Az elmúlt hetekben már nem csak a gazdasági szaksajtó, hanem a mainstream média is elkezdett foglalkozni az "elszálló inflációval". Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens elemzésében azt vizsgálja, indokolt-e a a pénzromlással való riogatás. Emellett írásából az is kiderül, kik a nyertesei és vesztesei a növekvő inflációnak.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.

Májusban is jelentős mértékben nőttek az árak éves összevetésben. A KSH közlése szerint májusban a fogyasztói árak 5,1 százalékkal ugrottak meg. Úgy tűnik már nem csak az elmúlt hónapok bűnbakjai, a dohánytermékek és az üzemanyagok járultak hozzá a dráguláshoz.

Az elmúlt hónapokhoz képest komolyabb áremelkedést tapasztaltunk a hazai hipermarketekben végzett rendszeres Árkosár-felmérésünk 2021. júniusi epizódjában - most először emelkedett 23 ezer forint fölé az átlagos kosárérték. Az étolaj továbbra is az egyik leginkább dráguló áru, de margarinért is jóval többet kérnek most, mint egy évvel ezelőtt - az aktuális rekordert pedig a szeszesitalok között találtuk meg. Több termék esetében is további áremelkedést ígérnek a szakértők.

Csökkentik a klasszikus, három év körüli futamidejű eurós magyar államkötvény, a P€MÁP kamatprémiumát hétfőtől, de azért nem biztos, hogy rossz befektetés lesz. Minden attól függ, mit csinál majd az euró a következő években, és persze attól is, mennyiért jutunk hozzá. A hosszú távú trend mindenesetre csökkenő, egyre alacsonyabb a prémium.

Hetek óta lefelé tart a bitcoin, de azért vannak jó hírek is. Sem környezetvédelmi, sem biztonsági szempontból nem rossz, ha Kína súlya csökken ebben az iparágban. Milyen magyar államkötvényt, esetleg más befektetést vegyünk infláció ellen?

Míg néhány hete még attól kellett tartani, hogy történelmi mélypont csúszik a forint az euróval szemben, az utóbbi két hétben sokkal stabilabb lett a magyar fizetőeszköz. Ennek többségében örülhetünk, hiszen az import termékek elvileg így olcsóbbak lesznek. De vajon van-e a magyar gazdaság szempontjából árnyoldala a forint erősödésének?

A héten összeült Monetáris Tanács gyakorlatilag megerősítette, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már nyolc nappal korábban kilátásba helyezett: június végén kamatot emelnek. De miért is van szükség erre? Ezt járta körül kollégánk az e heti videónkban. 

Bár a márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 4-6 százalék közé tette a lehetséges idei gazdasági növekedés mértékét, az azóta beérkezett adatok alapján optimistább, ezért úgy ítéli meg, hogy a GDP közel 6 százalékkal bővülhet. Ugyanakkor a jegybank szerint az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok erősödtek, ami miatt készen áll a monetáris szigorításra - olvasható a közleményben. Ez megerősíti Virág Barnabás MNB-alelnök múlt hétfői szavait, melyek szerint a következő, június végi ülésén a Monetáris Tanács már kamatot emelhet. 

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.

Nem jó a hangulat a tőkepiacokon, amit a vártnál magasabb brit, japán inflációs adat, az amerikai adóemelési félelmek és lakásépítési adatok magyarázhatnak. Egy százalék körüli esés jellemző Európában, ami Pestre is begyűrűzött. Nagyot esett a réz, a fa, és február óta először 40 ezer dollár alá hanyatlott a bitcoin.

Eseménydús volt a hétfő reggel, hiszen rég nem látott forinterősödésnek lehettünk tanúi. Az okokról is beszélt a Trend FM Reggeli monitor című műsorában Király Béla kollégánk.

A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.

Az infláció megugrását és tartóssá válását annyira kockázatosnak ítélik meg a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), hogy a jegybanki alapkamat emelésétől sem riadnának vissza. Erre Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnöki periódusában egyszer sem volt példa, de előtte is csak 2011 karácsonyát megelőzően. Úgy tűnik azonban, nincs más választása az MNB-nek, hiszen az infláció kezelésében a költségvetési politika nem lehet a partnere: a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt szavazatmaximalizáló szándékkal kilátásba helyezett állami költekezések éppen, hogy az árak emelkedését vonhatják maguk után.

Az inflációt a szegények adójának hívják sokszor félig-meddig tréfásan, hiszen az elszabaduló árak az ő pénztárcájukat az átlagosnál jobban megcsapoljaák. A héten publikálta a fogyasztói árindex áprilisi alakulását a KSH. Heti videós anyagunkban többek között azt is elemeztük, hogy az alacsonyabb jövedelműekre hogyan hatott az árindex változása.

Kérem, ezt a cikket ne olvassa el, mert az káros lehet a nemzetgazdaságnak. Bár jó lehet az Ön zsebének. Lassan ott tartunk, hogy minden lakossági hitel kamatterhe alacsonyabb, mint a lakossági állampapírok hozama. Még akinek van pénze, annak is érdemes lehet hitelt felvenni, sőt van, hogy annak éri meg igazán. Az infláció ugyanis lassan felzabálja majd a tartozások értékét. Jegyzet.

A meglepetést okozó amerikai inflációs adat hatása ma is tart, tovább szakadnak a részvénypiacok Európában. A hazai BUX viszont felülteljesítő, és a forint is erősödött. A Tesla kínai eladási adatai rosszak lettek, a cég vezére nyomta le a bitcoin árát, de más alternatívát keres helyette.

Fél százalékponttal nagyobb növekedést prognosztizálnak 2021-re, mint tették azt februári előrejelzésünkben.

Európában stabilizálódtak ma a tőzsdék, de az USA-ban nagyon várják a délutáni inflációs adatot, ami még felkavarhatja a piacokat. A Telekom gyorsjelentése nagyjából hozta a várakozásokat, az OTP célárát pedig megemelték. Magyarországon csökkenhet a kriptodevizák adója. A lítium az egyik legjobban teljesítő nyersanyag volt az idén.

Az optimistának nem nevezhető elemzői várakozásokat is meghaladta a fogyasztói árindex áprilisi emelkedése. A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Az első negyedévben ugyan számos korlátozás élt, amely hatott az emberek szabad mozgására, ám vélhetőleg elsősorban a megugró üzemanyagárak miatt tankoltak a magyarok jóval kevesebb benzint.

Hosszú távon is a korábbiaknál gyengébb hazai fizetőeszközzel kalkulál a magyar kormány. Ennek az államháztartásra gyakorolt hatásán túlmenően egy másik, a mindennapokban sokkal jobban érzékelhető következménye is lesz.

A változás után maginfláció a teljes infláció 73 százaléka helyett már csak a 63 százalékát fedi majd le.

A friss konvergenciaprogram alapján lesz mód a további 1 százalékos emelésre.

Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.

Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.

Nemcsak a minimálbérre és garantált bérminimumra bejelentett dolgozók szenvedtek el komoly hátrányt a kései bérmegállapodás és a dübörgő infláció miatt, hiszen a legfrissebb inflációs előrejelzés alapján a legalacsonyabb keresetűek bérének reálértéke egyáltalán nem növekszik. Ez azonban nem minden - a minimálbéren alapuló járadékokra szorulók is szívhatják a fogukat. 

Ahogy arról a kamatdöntés után beszámoltunk, az MNB Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton. A szervezet közleményéből kiderül, mit gondolnak az inflációról, amit az elemzők többsége most a legnagyobb kockázatnak tart.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis őrködni az infláció felett, és ha kell beavatkozni. Az áremelkedések szintje egy ideje kritikus szinten van, ám vélhetőleg a keddi kamatdöntő ülésen sem fog a jegybank beavatkozni, jelenleg a gazdaság dinamizálását ugyanis sokkal előrevalóbbnak tartják, mint az árstabilitást.

A költségvetési törvény módosítójában árulták el, hogy szükség lesz évközi kiegészítésre.

Ha csak a tőzsdék teljesítményét nézzük, akkor nem lehet oka panaszra a befektetőknek, hiszen jellemzően a tavalyi évben jól teljesítettek. Ráadásul számos piacon az idén is nőttek az indexek. Ennek ellenére vannak kockázatok, és nem állítható, hogy felhőtlen kilátásokkal tekintünk a jövőbe.

Masszív növekedés előtt áll a magyar gazdaság, amelynek a következő időszakban az ipar lehet a motorja, vélik a Takarékbank elemzői. A pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján arról is szó volt, hogy jelen pillanatban az infláció jelenti a legnagyobb kockázatot.

A takarmányárak annyira megnőttek, hogy muszáj a piaci árakat is növelni. A drágulás akár a 20-25 százalékot is elérheti, így 1 kg csirkemell filé közel 2000 forintba kerülhet majd. A Baromfi Termék Tanács szerint ráadásul további drágulásra is számítani lehet.

Állampapír vásárlásakor a MÁP Pluszt, az inflációkövető PMÁP-ot vagy az eurós PEMÁP-ot érdemes választani? Kemény dió, mivel az infláció alakulásában és a forintárfolyam jövőjében is sok a kérdőjel. Kiszámoltuk, hogy különböző forgatókönyvek esetén melyik papír lesz kedvezőbb. Az is lehet, hogy a kötvények kombinálása a legjobb megoldás.

Az élelmiszerárak emelkedése lassul a hipermarketekben, örülni azért mégsem lehet felhőtlenül: az elmúlt év robosztus drágulása után nem csoda, ha most lassul az élelmiszer-infláció. Friss tapasztalat, hogy résen kell lennünk a bevásárlásnál és néha bizony a kisebb betűtípussal írt számot is meg kell néznünk az árcímkén, mert néhány termék ismét elkezdett „összemenni” – és mindezt a járványhelyzetben jobb, ha inkább egyedül tesszük, nem a fél családdal.

Európában még keresik az irányt a tőzsdék, a BUX viszont egyértelműen lefelé tart. A forint csak kicsit gyengül, a magas inflációs adat megfelelt a várakozásoknak. A BMW és a Daimler elektromos modelljei iránt megugrott a kereslet, a Teslára viszont nehéz idők járhatnak Kínában. Egy semleges szervezet 400 ezer dolláros bitcoint vár.