Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Világgazdaságnak adott interjút, amelyet az MTI szemlézett. A főtanácsadó természetesen kiállt a napokban bejelentett intézkedések mellet, szerinte Az élelmiszerárstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, amely a családokat védi. A korábban meghozott intézkedések - a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, a kamatstop - ugyancsak ezt a cél szolgálták.
Ennél érdekesebb, hogy elárult egy fontos részletet a készülő szabályozásból, amelyet a szerdai bejelentés óta máig is hiába várnak a piaci szereplők, elemzők. Nagy Márton hangsúlyozta: a kereskedelmi egységek nem tehetik meg, hogy az élelmiszerárstop alá tartozó termékeket nem forgalmazzák, a kormány előírja számukra a megfelelő mennyiség polcon tartását.
Arról is beszélt, hogy számításaik szerint a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása 1-1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, az élelmiszerárak stopja pedig további 0,5-1 százalékponttal mérsékli majd a fogyasztói árakat. Így összességében a kormányzati antiinflációs törekvések 2-2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak emelkedését. A főtanácsadó utalt rá, hogy míg hazánkban 2021 novemberében 7,4 százalék volt az infláció, addig Lengyelországban tavaly decemberben 8,9 százalékos volt az általános áremelkedés üteme: vagyis a kormányzati intézkedések tetten érhetők. Úgy látja, hogy 2022-ben - még ha a következő hónapokban csökkennek is az árak - az infláció 5 százalék körül alakulhat.
Hozzátette: A helyzetet nagyban befolyásolja, hogy a járvány mikor ér véget, hiszen ameddig a pandémia kitart, addig az infláció is velünk lesz. Tudniillik a globális ellátási láncok akadozásáért a járvány a felelős, megszűnésével az említett zavarok is eltűnnek. Hozzátette: a jegybanki inflációs cél, a 3 százalékos áremelkedési ütem 2023 elejére jöhet össze.
A közgazdász szólt arról is, hogy a magyarországi inflációt kétharmadrészt globális tényezők mozgatják, egyharmadrészt pedig belső faktorok okozzák. Arra a felvetésre, hogy mi lesz a fedezetük az idei jóléti intézkedéseknek és az ágazati béremeléseknek, Nagy Márton úgy felelt, hogy a döntések hátterében a kormány sikeres válságkezelése áll, hiszen a magyar gazdaság gyorsan helyrejött.
Nagy Márton szerint a 2021-es gazdasági növekedés bőven 6 százalék felett volt, ami azt is jelenti, hogy a 2019-es teljesítmény fölé jutottunk, több mint 1 százalékkal. A 2022-es bővülés 5 százalék körül alakulhat, ami ugyancsak szép teljesítmény lesz. Kiemelte, hogy a hazai munkaerőpiac teljesen helyreállt, ezt jelzi, hogy 4,7 milliónyian dolgoznak, és a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék.
A gazdasági napilapban megjelent összeállításból kiderül, hogy az elemzők szerint átmeneti hiányt okozhat az élelmiszerárak befagyasztása, az árstop alá eső élelmiszerek előállítói pedig úgy vélik: az árcsökkentéshez a kereskedelmi láncoknak kell lemondaniuk árrésük egy részéről, ellenkező esetben az élelmiszer-előállítás biztonsága kérdőjeleződik meg.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,66 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig.
