Egy hónap híján 15 éve havi rendszerességgel végzett felméréssorozatunk során ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco élelmiszerláncok egy-egy egységébe látogattunk el, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Gyakorlatilag tavaly nyár eleje óta folyamatosan emelkedő trendet mutattunk ki, egyre gyorsuló tempóban kúsznak fel azóta az élelmiszerárak. A legutóbbi rekord-áremelkedés 2021 novemberében történt, amikor 17 százalékkal ugrottak az árak - akkor a bázishatás is erősen szerepet játszott az emelkedésben. 2022 januárjában most újabb éves áremelkedési csúcsról tudunk beszámolni:
a három hazai hipermarketben átlagosan 17,8 százalékkal emelkedtek az árak 2021 januárjához képest.
Ez az Árkosár-felmérés közel 15 éves történetének legmagasabb árindex-adata. Ráadásul a havi áremelkedést mérő mutató is fokozódó drágulásról árulkodik: a 2021. decemberi eredménynél 3,5 százalékkal magasabb lett a minta-élelmiszerkosarunk átlagos ellenértéke.
Számszerűsítve mindez azt jelenti, hogy 2022 januárjában 851 forinttal többe kerül a nagybevásárlás, mint 2021 decemberében;
2021 januárjához képest pedig 3 825 forintos a drágulás - egy év alatt ennyivel kerül többe ugyanaz az élelmiszerkosár.
25 ezer forint már nem elég
A vizsgált áruházak közül a legnagyobb havi áremelkedést az Intersparban mértük, itt 4,7 százalékkal lett drágább a kosár, mint decemberben. A Tesco 3,8, az Auchan pedig 1,9 százalékot emelt az árakon egy hónap alatt. Éves összehasonlításban 12,4 és 23,8 százalék között szóródott a drágulás mértéke.
Összességében a három áruház átlaga 25 333 forint lett - felméréseink során még soha nem fordult elő, hogy ne lett volna elég 25 ezer forint a havi családi nagybevásárlásra.
A legolcsóbb és legdrágább áruház között a különbség mindössze 1048 forint, ami ezen az árszinten már csak 4,2 százalékos eltérést jelent. Sokat akkor sem spórolhattunk volna, ha képesek lennénk mindent ott megvásárolni, ahol a legolcsóbban adják - ez esetben 23 638 forint lenne a számla végösszege. A tényleges átlaghoz képest így legfeljebb 1695 forintot spórolhatnánk, logisztikailag azonban mindez komolyabb erőfeszítéseket igényelne.
Egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken teszi közzé a friss, ezúttal tavaly decemberre és egész 2021-re vonatkozó inflációs adatait. A KSH is biztosan nagy számokat közöl majd, így kérdés, hogy vajon a parlamenti választások közeledtével beavatkozik-e a kormány a gazdasági folyamatokba - illetve tegnap délután óta nem az a kérdés, hogy beavatkozik-e, hanem az, hogy milyen mértékben.
Néhány órával felmérésünk publikálása előtt jelentette be ugyanis Orbán Viktor, hogy 6 termék esetében az október közepi szintre kell visszaállítani az árakat.
Gyorselemzésünkben - akkor még a részletszabályok ismerete nélkül - ki is számoltuk, mekkora árcsökkentést hozna az intézkedés a hipermarketekben, ha most kellene végrehajtani a döntést:
Az elmúlt közel 15 év adatait bemutató grafikonon jól látszik, milyen meredekké vált 2020 eleje óta az áremelkedés gyorsulása. (Ezen a grafikonon a Tesco és az Auchan adatai szerepelnek; 2012 szeptemberében az eredeti felmérésben szereplő Cora kivonult a magyar piacról, a Cora helyét az Interspar vette át a felmérésben, a hosszú idősorokat így csak két áruház vonatkozásában szerepeltetjük.) Ebben az időszakban az áremelkedés mértéke jellemzően a hathónapos mozgóátlag fölött alakult:
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
A 2021-es eredményeket összefoglaló év végi cikkünkből kiderült, hogy az átlagos áremelkedés tekintetében a tavalyi évet az étolaj "nyerte" 29 százalékos átlagos áremelkedéssel, a sorban a margarin és a tömény szeszesital követte.
2022 januárjában továbbra is ott vannak ezek a termékek a toplista első felében: a margarin már 60 százalékkal drágább, mint egy éve, az étolaj 41 százalékkal veri a tavaly év eleji árakat. A képzeletbeli dobogón azonban megjelent a liszt is: közel 43 százalékkal kerül most többe, mint tavaly év elején. További jelentős (10 százalékot meghaladó) éves áremelkedést mértünk az alábbi termékeknél:
- szénsavas üdítő (+39,7%)
- tömény szeszesital (+37,1%)
- tejföl (+35,3%)
- chips (+28,6%)
- banán (+25,7%)
- joghurt (+24,7%)
- sajt (+23,9%)
- narancslé (+23,5%)
- kávé (+19,9%)
- túródesszert (+15,5%)
- tea (+15,1%)
- rizs (+14,3%)
- pezsgő (+14,1%)
- cukor (+13,4%)
- kenyér (+12,4%)
- tojás (+13,2%)
- sör (+10,4%)
Jelentősebb, 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést egyetlen terméknél mértünk: a krumpli 13,1 százalékkal olcsóbb most, mint tavaly januárban.
Havi legolcsóbbak
Felmérésünk során ezúttal is kiválasztottunk 3 terméket, hogy - az Árkosár rendes módszertanától elszakadva - márkától és minőségtől függetlenül megvizsgáljuk, hol lehet azokat a legolcsóbban beszerezni. Az év végi ünnepkör után, esetleg egy újévi fogadalommal megtámogatva sokan kezdenek ezekben a hetekben valamilyen diétába - ezúttal nekik segítünk a Havi legolcsóbbak rovattal.
Az újévi diéták fogásai között sok esetben előfordul a csirkemell - ennek filézett változatát a Tescóban és az Auchanban is 1449 forintért kínálták a legolcsóbban ottjártunkkor. Az Intersparban sem volt sokkal drágább a csirkemellfilé, 1469 forintért adták egy kilóját.
Szintén több diétás menüsorban találkozunk valamilyen formában a natúr joghurttal; ebből a legolcsóbbat az Auchanban találtuk, kilónként 397 forint volt a sajátmárkás nagypoharas natúr joghurt. Az Intesparban is sajátmárkás volt a legolcsóbb termék, 438 forint volt az SBudget joghurt kilója, a Tesco polcain a legolcsóbb a Danone terméke volt az elérhetőek közül, 680 forintos kilónkénti áron.
A 100 százalékos narancslé is sokszor része a diétás napi menünek; mindhárom áruházban a sajátmárkás termék volt a legolcsóbb, közülük is a Tescóé került a legkevesebbe (265 forint/liter). Az Auchané 279 forint, az Intesparé 339 forint volt literenként.
Bónusz: mi a furcsa ezen az árcímkén?
Az árak összeírása közben az egyik áruházban egy furcsa árcímkére lettünk figyelmesek:
Ezen az árcímkén nem a 666,67 forintos kilónkénti ár az érdekes, hanem a 100 forint. Közismert "pszichológiai fegyver" a kiskereskedelemben a 9-esre végződő árazás, a vásárlási döntéseinknél az 1999 például tudat alatt sokkal jobb árnak tűnik, mint a 2000, hiába csak 1 forint a különbség. Régóta erre játszanak rá a kereskedők, és hiába ismeri már mindenki betéve a trükköt, az mégis működni látszik, hiszen a kereskedői gyakorlat ettől az elmúlt évtizedekben sem tért el. Ha körbenézünk bármelyik hipermarketben, szinte csak 9-esre végződő számokat látunk az árcímkén, esetleg elvétve egy-egy 5-öst. (A drágább, többezer vagy többtízezer forintos termékeknél még a 90 forintra végződő árazás fordul elő gyakran.)
Ennek a joghurtnak az árazásánál viszont valaki fellázadhatott, és nem 99, hanem 100 forintért tette ki a polcra a terméket.
Erre már érdemes felfigyelni. 
