Szerda délután jelentette be Orbán Viktor, hogy az élelmiszerárstop nevű intézkedés keretében hat termék esetében a 2021. október közepi árakhoz kell visszatérniük az üzleteknek:
Az intézkedés részletei nem ismertek, így az sem, hogyan fogják meghatározni azt a bizonyos október közepi árat az egyes termékek esetében - minden érintett termékből van többféle, több márkájú, eltérő árú a polcokon. Ha a KSH adott időpontra vonatkozó átlagárával számolnának, az nem tudna különbséget tenni a különböző termékek és a különböző üzletek árai között.
Azt sem tudjuk, mi van azokkal a termékekkel, amelyeket októberben még nem forgalmazott az üzlet, így nem is lehet október közepi ára. Pláne nem tudjuk, hogy kell-e árat emelniük azoknak, akik október közepéhez képest csökkentették az adott termék árát - mint alábbi példáink között látják, ilyen is van.
Amire viszont lehetőségünk van: megnéztük, hogy a Privátbankár Árkosár-felmérésében is szereplő termékek esetében mit jelentene, ha most visszatérnénk az októberi átlaghoz.
A kristálycukor átlagára októberben a felmérésünk szerint 253 forint volt három hazai hipermarketben; ennél a legfrissebb, néhány óra múlva publikálásra kerülő januári kosárban 10 forinttal magasabb a kilónkénti átlagár. Ez kevesebb mint 4 százalékos árcsökkentést jelent az élelmiszertstop keretében.
Az általunk vizsgált étolaj ára literenként 100 forinttal emelkedett januárra - ez 13 százalékos drágulást jelent, ezt teszi semmissé az árstop.
A csirkemell átlagos ára 43 forintot csökkent októberhez képest januárra - ha tényleg "visszavinnék" az októberi szintre az árat, ahogy Orbán Viktor ígérte, akkor közel 3 százalékot emelniük kellene a felmérésünkben szereplő láncoknak, de a rendelet ezt biztosan nem teszi majd kötelezővé.
A tej esetében a zsírtartalmat elárulta a miniszterelnök (2,8 százalék), de azt nem tudjuk, hogy a hűtést igénylő sima pasztőrözött, az ESL és / vagy az UHT esetében kell októberi szintre vinni az árat. A felmérésünkben szereplő UHT tej esetében literenként 21 forintos drágulást mértünk október és január között - ez 10 százalékos emelkedés, magyarán ennyivel kellene csökkenteni most az árat.
A liszt ára 52 forinttal emelkedett kilónként a felmérésünk szerint októberről januárra, 26 százalékos drágulást törölhet most el a kormány.
A sertéscomb nem szerepel a felmérésünkben, így azt nem vizsgáltuk e cikk keretében.
Ez a mostani helyzet - hogy hány hónapig tart az árak befagyasztása, azt egyelőre nem tudni - könnyen előfordulhat, hogy a következő hónapokban tovább emelkednének a piaci árak, és így növekedhet a vásárlók árelőnye is az intézkedésnek köszönhetően.
A részletszabályok még nem ismertek, de az - például a hitelkamatstop alapján is - valószínűsíthető, hogy a veszteséget nem az állam fogja benyelni, hanem a kereskedőknek kell első körben, akik aztán továbbháríthatják azt a vásárlókra, esetleg a termelőkre. Ha az állam szeretett volna részt vállalni a terhekben, az áfa szintjét vihette volna lejjebb - mint ahogy Lengyelországban láthattuk.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
