Árkosár-felmérések: rákanyarodtunk a 15. évre
2022-ben a 15. évébe lép a Privátbankár Árkosár felmérés-sorozat. 2007 februárjában volt ugyanis az első alkalom, amikor három hazai hipermarketben feljegyeztük egy olyan 30 élelmiszerből álló minta-élelmiszerkosár árát, amely leképezi egy átlagos magyar család havi nagybevásárlását. A kosárba 23 étel, illetve élelmianyag, továbbá 7 alkoholos és alkoholmentes ital került be. Egyes termékeknél referenciatermékeket határoztunk meg, azaz ezek árait hasonlítjuk össze hónapról hónapra, illetve vannak olyan termékek, ahol az adott csoporton belül minőségre való tekintet nélkül a legolcsóbbat keressük. A felmérés célja egyrészt az, hogy megmutathassuk, hogy áll jelenleg az élelmiszer-árszínvonal, mennyit kell fizetni egy nagybevásárlás, másrészt pedig az, hogy ezek az adatok akár évekre visszamenőleg is összehasonlíthatóak legyenek. A kosár összetétele így 2007 óta változatlan.
Egyetlen változás volt a 15 év alatt: 2012 szeptemberében az eredeti felmérésben szereplő Cora kivonult a magyar piacról, áruházait az Auchan üzemelteti tovább. A Cora helyét az Interspar vette át a felmérésben, így az továbbra is háromszereplős maradhatott; a 2012-nél régebbre visszatekintő összehasonlításoknál viszont csak az Auchan és a Tesco adatait használjuk. A havi és éves adatok elemzéséhez mindhárom áruház adatai rendelkezésünkre állnak.
Az Árkosár pontos összetételét hétpecsétes titokként őrizzük a felmérés kezdete óta. A felmérés alapján közzétett cikkek alapján természetesen a benne szereplő termékek azonosíthatóak, a pontos súlyokat, mennyiségeket, az egyes referenciatermékeket viszont nem hozzuk nyilvánosságra, ahogy azt sem, hogy pontosan melyik napon és melyik áruházba látogatnak el a felmérést végző munkatársak.
Minden idők legmagasabb éves áremelkedését hozta 2021
2020 - ahogy szinte minden másban, az Árkosár-felmérésekben is - a koronavírus miatt volt különleges; időnként a pánikvásárlások miatt induló rohamok vagy az ellátási láncok fennakadásai borzolták a kedélyeket; megismerkedtünk a járvány idején érvényes különleges vásárlási szabályokkal, a maszkhasználattal, a távolságtartással is. Emellett 2020 nyarán egy rég nem látott hivatlan "vendég" is beköszönt: a kétszámjegyű áremelkedés. Az ébredő infláció aztán 2021-ben még nagyobb erővel vette be magát az élelmiszerüzletekbe: Az év első hónapjaiban 8-9 százalékos áremelkedésről számoltunk be, hogy aztán némi lassulás után beinduljon az az év végéig tartó emelkedő trend, ami
novemberben egy akkora éves áremelkedésben csúcsosodott ki, amekkorát a felmérés elmúlt 15 évében nem láttunk.
Az emelkedő trend itt találkozott ugyanis a bázishatással, azaz az egy évvel korábbi relatíve alacsony novemberi adattal, aminek eredménye egy masszív, 17 százalékos átlagos áremelkedés volt a vizsgált hipermarketekben. A decemberi, 14 százalékos átlagos áremelkedés sem javított sokat a helyzeten. Még borúsabbá teszi a képet, ha azt is megjegyezzük: az idei élelmiszerár-emelkedés a tavalyi, szintén tempós drágulásra rakódott rá. 2020-ban az élelmiszerek magasan az átlagos árszínvonal-emelkedés fölött drágultak, nagy terhet róva ezzel az alacsonyabb jövedelműekre, nyugdíjasokra, akik fogyasztói kosarában nagyobb arányt képviselnek az élelmiszerek. Idén a KSH által mért átlagos infláció is sokkal magasabb, mint tavaly - évtizedes csúcsok dőlnek meg egyebek mellett az üzemanyagok, az energia, a szeszes italok és dohánytermékek drágulása miatt, de az élelmiszerárak emelkedése is folyamatosan gyorsult az év vége felé haladva.
Mindennek következményeként az Auchan, a Tesco és az Interspar átlagos ára az általunk közel 15 éve vizsgált élelmiszerkosár körében megközelítette a 24 500 forintot decemberre.
Az éves árrekorderek: olaj, margarin, szeszes ital
Decemberi felmérésünkben bemutattuk azt a rendkívül hosszú listát, amelyen azok az élelmiszerek szerepeltek, amelyeknél az éves, előző decemberhez mért áremelkedés a 10 százalékot is meghaladta. Decemberben a legnagyobb áremelkedést (+52 százalék) a margarinnál mértük - éves összefoglalónkban azonban érdemes megvizsgálni az egész év során tapasztalt áremelkedési folyamatokat, magyarán azt, hogy az egyes termékek esetében a havonta mért áremelkedési adatot átlagolva melyik termékek árszínvonala emelkedett a legjobban, és hol mértünk jelentősebb árcsökkenést.
Ebben a tekintetben a legnagyobb átlagos drágulást 2021-ben az étolajnál mértük - ez megközelítette a 30 százalékos átlagos áremelkedést. Augusztusban már megjósoltuk, hogy a napraforgó-étolaj lehet az idei árrekorder, és ez így is lett. Az alábbi grafikon az általunk vizsgált napraforgó étolaj árának alakulását mutatja 2020 januárjához képest:
A háttérben (ahogy az a mezőgazdasági termékeknél mindig lenni szokott) részben az időjárás kedvezőtlen alakulása áll, amely a termés mennyiségét befolyásolta, de szakértők emellett a takarmánynövények piacán bekövetkezett árrobbanást is megemlítették. A világ és elsősorban Kína a korábbi sertéspestis után újra növelte a sertésállományt, valamint a magas kőolajárak miatt az alternatív üzemanyagok alapanyagént is extra kereslet jelentkezett az olajnövények iránt az év során. Nem meglepő, hogy az étolaj után a margarin következik a sorban, 22 százalékos átlagos éves áremelkedéssel, ugyanezen folyamatok eredményeként.
A dobogó harmadik fokán a tömény szeszesital áll; az alkoholos italok a KSH inflációs adatában is hónapról hónapra a húzótényezők között szerepelnek, a felmérésünkben szereplő ital 19 százalékkal drágult átlagosan 2021-ben a vizsgált hipermarketekben.
10 százalékos vagy azt meghaladó éves átlagos áremelkedést mértünk emellett a chipsnél, a tésztánál, a lisztnél, a rizsnél, a tejfölnél és a narancslénál is.
Volt olyan termék is, ami viszont az egész év átlagában is olcsóbb lett, mint tavaly: ez főként az alma, amihez átlagosan 12 százalékkal olcsóbban juthattunk hozzá, mint tavaly. Nem árt azonban megjegyezni, hogy volt honnan árat csökkenteni: a tavalyi évben az áremelkedési rekorder épp az alma volt, innen ereszkedett lejjebb idén az ár. Az árcsökkenést mutató termékek közé a jeges tea mellett még a sertéspárizsi került be - a képet azonban az almához hasonlóan itt is árnyalja, hogy idén a 2020-as csúcsok után tudott olcsóbb lenni ez a felvágott.
Választási kampánytéma lett az áremelkedés - mi vár ránk 2021-ben?
Az idén tapasztalt rendkívüli és folyamatos áremelkedés nem csak a - főként alacsonyabb jövedelmű - vásárlóknak fáj: komoly fejtörést okoz a kormánynak is. Általában sem szerencsés, ha az állampolgárok egyre drágábban tudják megvásárolni a mindennapokhoz szükséges élelmiszereket, de egy választási kampányra különösen kellemetlen úgy rákanyarodni, hogy a választópolgárok az egekbe törő árak miatt elégedetlenkednek. Ez pedig korábban nem látott folyamatokat eredményezett 2021-ben.
Az első és legszembetűnőbb hatás az volt, hogy az egyre élénkebb infláció miatt látványosan egymásnak feszült a jegybank, amelynek legfontosabb mandátuma az árstabilitás és a Pénzügyminisztérium, amely a jegybank észrevételei szerint a bőkezű - mondhatni: választási - költségvetési intézkedésekkel maga is erőteljesen hozzájárult az infláció elszabadulásához. Júliusi videónkban jeleztük először: bár ezt az elmúlt években kevesen gondolták volna, de az idén induló választási kampány egyik fő témája lehet az infláció, az áremelkedés kérdése; és bár a folyamatok gyökere valóban a nemzetközi trendekben ered, politikusaink az alacsony vagy épp negatív inflációs adatok idején előszeretettel kérkedtek ezzel saját munkájuk eredményeként.
Hát most a másik irányból is nyakukba kell venniük a folyamatot - ráadásul úgy, hogy a magyarországi infláció novemberben már a harmadik legmagasabb volt az egész EU-ban, így pedig sokkal nehezebb a nemzetközi folyamatokra mutogatni, ha egyszer más országokon ezek nem okoztak ekkora galibát.
A kormány egy kedvelt populista eszközhöz, az árak befagyasztásához nyúlt - ez viszont nem közvetlenül az élelmiszereket érinti (egyelőre), hanem az üzemanyagoknál húztak meg egy felső plafont az áraknak. (Emellett egyébként a jelzáloghitelek kamatát is rögzítették az október végi szinteken, hogy az infláció megfékezése érdekében folyamatosan emelt alapkamat kevésbé gyűrűzzön be a hitelesek életébe.) A másik oldalról a kormány komoly osztogatásba kezdett: a nyugdíjasoknak, fegyveres testületek dolgozóinak, egészségügyiseknek juttatott pluszpénzek mellett jelentős minimálbéremeléssel és a szülők számára elérhető év eleji szja-visszatérítéssel is százmilliárdokat öntenek a gazdaságba, a fogyasztókra - ez azonban amellett hogy első körben csillapíthatja az infláció miatti vásárlóerő-csökkenést, önmagában is tovább gerjesztheti az inflációt. Szintén az árszínvonal emelkedését hozhatja az is, hogy a forint árfolyama folyamatosan történelmi mélypontja körül jár az euróval szemben - ez növelheti az importált inflációt.
A főként az első negyedévre - a választás előtti időszakra - időzített pénzáramlás sok háztartásban időlegesen feledtetheti az infláció erősödését, még a kiskereskedelmi forgalom erősödését is hozhatja az a sok juttatás, amely egyes háztartások esetében a milliós nagyságrendet is meghaladhatja. Másrészről viszont azok a háztartások, amelyek nem részesülnek például a nyugdíjasoknak járó juttatásokból, nem tudnak (érdemben vagy sehogy) részesülni a gyermeket nevelőknek járó év eleji szja-visszatérítésből, de kevésbé tehetősek, fogyasztásuk nagyobb részét teszik ki az élelmiszerek, rendkívül nehéz hónapok elé nézhetnek.
Esik a tőzsde, főleg a Mol miatt. 
